Mocskolódás és a nemzeti imareggeli

Mocskolódás és a nemzeti imareggeli

 Bono, a U2 énekes frontembere és George W. Bush a 2006-os Washington-i Nemzeti Imareggelin Fotó: Jim Watson / AFP  

Idén ősszel tervezzük megrendezni az első magyar nemzeti imareggelit, ellenzékiek és kormánypártiak közös szervezésében, és külföldi vendégeket is meghívunk majd. Ehhez most nemcsak tapasztalatot szereztünk, hanem segítséget is kaptunk – mondta az MTI-nek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, miután harmadszor vett részt Washingtonban a nemzeti imareggelin, ahol kötetlen beszélgetést folytatott a szerda este beiktatott új amerikai külügyminiszterrel, Rex Tillerson-nal.

Balog arról is beszélt, nehezen tudja elképzelni, hogy ha két politikus részt vesz egy közös imádságon, akkor utána sértegeti vagy gyalázza egymást. Szerinte „erkölcsi emelkedettséget és sajátos erőt sugároz, ha a világ minden részéről érkező több mint háromezer politikus és közéleti személyiség együtt imádkozik. Hozzátette: „ez a közös ima a politikai ellentétek fölé emeli legalább a közös imádság másfél-két órájára”. Arra a kérdésre, hogy egy közös imareggeli a személyes kapcsolatoknak köszönhetően hozzájárulhat-e a megfontolt politikai döntéshozatalhoz, Balog Zoltán kifejtette: ez deklarált célja is az imareggelinek, jóllehet a közvetlen politizálást kizárják. 

Lapunk utánajárt, mit szólnak a politikai szereplők a magyar nemzeti imareggeli ötletéhez.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint Balog felvetésének lehet egy olyan kommunikációs vetülete, „hogy ne veszekedjünk folyton, fogjunk össze Isten oltalma alatt”, ami egy létező választói igény, „ezt nagyon szeretik hallani Magyarországon”. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa azonban úgy látja, az ügyesen megválasztott téma bejelentése nem a legszerencsésebb. Az elemző szerint az ellenzéki pártokkal a bejelentés előtt le kellett volna ülni egyeztetni, mert nem szerencsés, hogy ők erről a sajtóból értesülnek. Arra a felvetésre, hogy egy ilyen alkalom véget vethetne a képviselők közötti gyalázkodásnak, Nagy úgy felelt, hogy ennek éppen az Amerikában látottak mondanak ellent, hiszen „imareggeli ide, vagy oda” ott ma is nagyon éles küzdelem zajlik. Az elemző viszont nem tartja eleve rossz gondolatnak a kezdeményezést, ami a politikusok között az összetartozás érzését erősítheti és közelebb hozhatja őket talán már az is, hogy az ima előtt vagy után váltanak pár szót az ellenfelek.

Kisszelly Zoltán politológus szerint is szép Balog kezdeményezése, bár hozzátette, Amerikában egész más üzenete van ennek a rendezvénynek, hiszen ott mindkét nagy párt soraiban ülnek mélyen vallásos politikusok. Nálunk viszont a képviselők az egyház szerepének megítélésében sem tudnak konszenzusra jutni. A politológus mégis úgy látja, hogy az ellenzéknek nehéz lesz nemet mondania, ha meghívót kap. Az elemző szerint elképzelhető, hogy Balognak igaza van a sértegetések visszaszorulását illetően, hiszen azok a képviselők, akik vallásosak, eleve visszafogottabban nyilvánulnak meg a közéletben.

Hírdetés

 John F. Kennedy beszéde az 1961-es Nemzeti Imareggelin Wikipédia  

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője azonban máshogy látja mindezt. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy már most is van imareggeli a Parlamentben, méghozzá a kereszténydemokrata Vejkey Imre szervezésében. Ő gyakorló katolikusként meg is jelent ezeken az alkalmakon, szerinte lenne is létjogosultsága a Balog által említett kezdeményezésnek, ahogy az Egyesült Államokon kívül például Németországban is van hagyománya hasonló rendezvényeknek. Ám amikor a „Habony-média” olyan lejárató cikkeket közölt a Jobbik politikusairól, amely felrúgott minden morális minimumot, akkor felhagyott az imareggelik látogatásával.

– Az nem megy, hogy mi magunk jó keresztényként imádkozunk, tisztázzuk magunkat, de nem fogjuk vissza az egyébként általunk irányított és fenntartott sajtót, amikor az ellenfeleinket mocskolja – mondta a Jobbik politikusa, aki hangsúlyozta, hogy szét kell választani a közéleti, politikai vádakat és a magánéletben való vájkálást.

Az LMP-s Szél Bernadett sem hiszi, hogy önmagában az imádság megakadályozná a politikusokat abban, hogy gyalázzák egymást. Erre pont azokat kormánypárti képviselőket hozta fel példának, akik a már említett Vejkey-féle imareggelik után is néha úgy nyilvánulnak meg, vagy olyan politikai döntéseket hoznak, amiket aligha a szolidaritás, vagy a felebaráti szeretet motivál.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a vallás magánügy, az államnak nincs helye az emberek vallásgyakorlásában, mindenki úgy gyakorolja a vallását, ahogy szeretné. A Fidesznek pedig nem imareggelire lenne szüksége, hanem bűneik meggyónására”.

Kerestük a parlamenti imareggelik szervezőjét, a KDNP-s Vejkey Imrét is, ám nem sikerült elérnünk a honatyát.

Az Abraham Vereide metodista lelkész által kezdeményezett imareggelit egyébként 1953 óta minden február első csütörtökjén rendezik meg Washingtonban, Dwight D. Eisenhower megválasztását követően részt vett rajta az Egyesült Államok összes elnöke. Az imareggeli tulajdonképpen egy hétig tartó eseménysorozat, amelyen a világ minden tájáról és az élet szinte minden területéről érkeznek a meghívottak, tavaly előtt például a pornómilliárdosként ismert Gattyán György is részt vett rajta. Magyarországon egyébként már létezik az amerikaihoz hasonló kezdeményezés, igaz kisebb léptékben. A Somody Imre üzletember vezette Centrál Kávéházban évek óta fut a Centrál Imareggeli, amit pontosan azért indítottak útjára, hogy elősegítse a vezetők, üzletemberek, politikusok és szolgáló testvérek közös imádságát és együttgondolkodását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »