A nemzetközi szinten növekvő bizonytalanság, a fundamentális inflációs kockázatok, valamint az inflációs cél fenntartható elérésének célja az alapkamat-emelési ciklus fokozatos folytatását teszi szükségessé – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamatdöntésről kiadott közleményben.
A testület keddi ülésén az előző hónapi döntéshez képest feleakkora mértékben, 50 bázisponttal, 5,90 százalékra emelte az alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Az indoklásban megerősítették: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt – jelezték újra.
Mint fogalmaztak, a következő negyedévekben a monetáris politika fő feladata azon optimális kamatszint kialakítása, amely biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.
Az MNB június elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét – jelentették be.
A döntéssel a jegybank azt kívánja elérni, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a grémium által optimálisnak tartott szinten alakuljanak.
Előrejelezésük alapján a következő hónapokban az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik mind az inflációt, mind a maginflációt. Az élelmiszerárak növekedése meghatározó szerepet fog játszani az emelkedésben. Az inflációs dinamika az őszi hónapoktól fokozatosan mérséklődni kezd – prognosztizálták.
Idén áprilisban az éves összevetésben számított infláció 9,5, míg a maginfláció 10,3 százalék volt; az előző hónapban a szokásosnál lényegesen nagyobb átárazások történtek, amelyek közel felét az élelmiszerek magyarázták – idézték fel.
A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését.
Az MNB leszögezte: továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a pénz- és árupiaci kockázatok indokolják. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg, ugyanakkor az egyhetes betéti kamatról a jegybank alapesetben havi rendszerességgel dönt. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez – hangsúlyozták.
A magyar gazdaság növekedése a háborús környezetben is élénk maradt, az előzetes adatok alapján a hazai GDP 2022 első negyedévében 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – emlékeztettek.
A második negyedévben folytatódik a növekedés, viszont előretekintve lassulás várható a külső piacok visszafogott növekedése, a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások és a magas energiaárak következtében.
A monetáris tanács jelezte, hogy az orosz-ukrán háború fejleményei, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját övező várakozások növelik a nemzetközi környezetet övező bizonytalanságot, ami a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – hangsúlyozták újra. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – tették hozzá
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
