A kiégési szindróma gyakrabban kezdett megjelenni a koronavírus világjárvány idején. Ekkor megváltozott a határ a munka és a magánélet között. A kiégés kimerültséget okoz, befolyásolja a teljesítményt, a koncentrációt és a memóriát. A mentális egészségre is hatással van. Egyes szakmák kockázatosabbak ebből a szempontból – nyilatkozta Katarína Milová terapeuta.
A terapeuta szerint a kiégés bizonyos jellemvonásokhoz is köthető. „Az megfelelési hajlam, a nemet mondás probléma, a túlzott tökéletességre való hajlam, a stressz kezeléséhez szükséges erőforrások hiánya vagy azok nem megfelelő felhasználása. Kockázati tulajdonságnak számít az is, ha valaki túl nagy hangsúlyt helyez a munkahelyi vagy az iskolai teljesítményére” – magyarázta. A kiégési szindróma gyakrabban fordul elő nőknél. „Statisztikailag a fő gondozó személy gyakrabban egy nő vagyis az anya, gyakran munkaviszony mellett, ami logikusan nagyobb terhelést jelent” – mondta Milová. A nők mellett egyre több 30 és 35 év közötti fiatal szenved kiégésben. Milová kifejtette, hogy a terápia segíthet a kiégési szindrómán. Szerinte meg lehet vizsgálni, mi okozta a kiégést, de meg lehet találni a megfelelő gyógymódot. Fontos a szemléletváltás, mert aki egyszer kiégett, az egy új munkahelyen, ugyanolyan munka- és teljesítményszemlélettel újra kiéghet. A szakember szerint a terápia a megelőzés részeként is hasznos lehet. Különféle stresszkezelési technikák vagy tervezés és szervezés alkalmazása is célszerű. „Több mint kívánatos úgy beosztani a feladatainkat, hogy ne stresszeljenek feleslegesen bennünket. Végül, de nem utolsósorban, az új készségek elsajátítása jó megelőző eszköz, a nagyobb önbizalom és a jobb munkahelyi közérzet érdekében” tette hozzá. Rendszeres, minőségi alvást és megfelelő étrendet is javasol.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
