A Rákosi-érában a kommunista hatalom megtartásának egyik eszköze a katolikus egyház ellehetetlenítése, a megbélyegző „klerikális reakció” sulykolása volt. Erről az időszakról is szól a Nemzeti Levéltárban a közelmúltban bemutatott Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején című könyv II.-III. kötete. Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát beszélt az InfoRádióban a kiadványokról.
Kutatásokon alapuló könyvet jelentetett meg a bencés rend saját pártállami és közelmúltbeli működéséről.
„A téma a magyarországi bencések közelmúltjának kutatása: a közösség elemzése, az iskolák helyzetelemzése, ami magyar szellemtörténeti információkkal is szolgál” – fogalmazott az InfoRádióban Várszegi Asztrik püspök, volt pannonhalmi főapát.
Hogy miért nem sikerült „bedarálnia” az államnak a bencés iskolákat – például Pannonhalmán -, arról úgy vélekedett, a két világháború között a keresztény felekezetek jelentős iskolákkal rendelkeztek, az pedig egy hihetetlen rossz reklám lett volna a pártállamnak, hogy mindent feloszlat.
„Ezért egy sajátos utat járt: a katolikusoknál először mindent feloszlatott, az 1950-es megegyezésnek megfelelően négy szerzetesrendnek hagytak 2-2 iskolát. Diplomáciai reklámcélból hagyták meg, azért, hogy mutassák, Magyarországon vallásszabadság van” – mutatott rá Várszegi Asztrik.
Mint felidézte,
1949-ben Rajk László belügyminiszterként Pannonhalmára látogatott, amikor pedig elindult a Rajk-per, ezt a pillanatot is elővette a hatalom, hogy Rajk kvázi konspirált a bencésekkel.
Ez a történet is helyet kapott a Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején című könyvben, amelyben sorra veszik a rendi vezetőket, de nem csak őket: azokat is, akik külföldre kényszerültek, illetve egyházmegyei szolgálatba, civil állásokba kellett állniuk.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
