A vatikáni prefektus június 15-én egy sajtótájékoztatón megható beszédben mondta el, hogy amikor menekülttáborban jár, mindig úgy érzi, önmaga, a saját múltja egy részével találkozik.
– fogalmazott Luis Antonio Tagle.
A Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa, korábbi manilai érsek, nemrég beszélt minderről egy menekülteket támogató program sajtótájékoztatóján. A Fülöp-szigeteki bíboros saját történetére utalt: „Ezek a menekültek visszavisznek a saját gyökereimhez” – mondta, könnyektől elcsukló hangon. „A saját nagyapámat látom bennük, aki Kínában született, de még gyerekkorában el kellett menekülnie szülőföldjéről egy nagybátyjával; a jobb jövő reményében került a Fülöp-szigetekre.”
A június 15-i eseményen Tagle bíboros kifejtette, hogy a menekültekkel való találkozás segít hitünkben növekedni és jobban megérteni embertársainkat.
A Vatikán evangelizációért felelős hivatala vezetőjeként Tagle bíboros a világ számos pontján látogat meg menekülttáborokat: járt már többek között Görögországban, Libanonban, Bangladesben. A menekültek és migránsok ügye azonban világszerte aktuális kérdés, bárhol is éljünk – hangsúlyozta a bíboros.
A személyes érintettsége kapcsán elmondta, ezen találkozások alkalmával úgy érzi,
Amikor migránsokkal, menekültekkel találkozik, mindig különleges dolgok történnek.
Megosztott egy esetet, amikor még a Manilai Főegyházmegye vezetőjeként emlékezett meg a menekültek nemzetközi világnapjáról, amely éppen nagycsütörtökre esett. Úgy döntött, hogy a lábmosásba bevon néhány menekültet is – nemcsak keresztényeket. Köztük volt egy várandós eritreai asszony is. „A hívek látták a nőt megérkezni – magas volt, rendkívül elegáns testtartással és mozgással –, és tanakodtak, hogy ki lehet. Amikor a főpásztor elmondta, hogy Eritreából érkezett, csodálkoztak, mert még soha nem hallottak erről az országról; nem értették, hogy kerül valaki olyan messziről a Fülöp-szigetekre.
Az eritreai asszony pedig később kapott egy ösztöndíjat, és oda tudta hozatni az édesanyját is, akivel támogatták egymást.
A bíboros arról is szót ejtett, mennyire hálásak a menekültek mindenhol, hogy a Katolikus Egyház tagjai segíteni igyekeznek nekik.
Akármelyik menekülttáborban is járt, valaki mindig megkérdezte: „Miért segítesz nekünk?” Ő pedig mindig ugyanazt válaszolta: „Mert egy olyan Istenben hiszek, aki azt mondja nekem, hogy szeresselek titeket.” Az erre adott reakciók közül könnyes szemmel emelt ki egyet, amelyik különösen megérintette. Egy nepáli táborban egy kicsi lány azt felelte neki:
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: Aleteia.org
Fotó: Lambert Attila (archív)
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
