Múlt héten újabb 50 millió Facebook-felhasználó esett áldozatául a közösségi portál gyengének tűnő biztonsági rendszerének. Az Európai Unió 1,63 milliárd dolláros bírsággal sújthatja Marck Zuckerberg vállalatát. De vajon mit szeretnének tőlünk a kiberbűnözők?
Igencsak rájár a rúd a Facebookra: a tavaszi Cambridge Analityca-ügy után most újabb adatvédelmi botrányba keveredtek, miután szeptember 28-án újabb felhasználók adatait lopta el egy hekkercsoport. Az eddig ismert információk alapján 3 biztonsági rést találtak a közösségi portál rendszerében, ami által beszivároghattak életünkbe. A beavatkozás körülbelül 50 millió felhasználót érint, csakúgy, mint a CA-ügynél.
A támadás másnapján Mark Zuckerbergék mintegy 90 millió embert léptettek ki Facebook fiókjából,
tulajdonképpen ekkor tűnt fel a közvéleménynek is, hogy valami nem stimmel, ugyanis emberek milliói posztolták saját oldalukon, hogy bár ők nem léptek ki, mégis újra be kellett jelentkezniük.
A mostani ügy jóval kellemetlenebb az elnőzőnél, annak ellenére, hogy ott politikai vonatkozása is volt az adatlopásnak. Ez esetben ugyanis a felhasználók azon szolgáltatásait is érinti a lopás, ahova Fb-fiókjukkal jelentkeznek be, így például a Spotify, az Instagram, vagy a Tinder.
A Facebook most minden megnyilvánulásában kiemeli, hogy a 90 millió kiléptetett usernek nem kell új jelszót létrehoznia, tökéletesen védettek és nincs mitől tartaniuk a továbbiakban. A felhasználók bizalma azonban – a tavaszi események tükrében főleg – megroppant és úgy tűnik, egyre többen kezdenek elfordulni a legnépszerűbb közösségi portáltól.
Hétfőn ráadásul az Európai Unió adatvédelmi hatósága vizsgálatot indított a történtek miatt, és gőzerővel kutatják, hogy hány európai felhasználó lehet érintett az ügyben.
A vizsgálat során súlyosbító körülménynek számít, hogy a hibát már múlthét kedden észlelték Zuckerbergék, ám komolyabb védekezést nem sikerült eszközölniük.
Így történhetett meg, hogy három nap múlva, pénteken, ellopták 50 millió ember adatait.
Ezzel a Wall Street Journal információi szerint akár 1,63 milliárd dolláros büntetésre is számíthat Mark Zuckerberg, amely az új, átírt GDPR-törvény első nagy büntetése lehet.
Hogy milyen adatokat keresnek a hekkerek? Leginkább olyanokat, amelyek alapján meghozzuk döntéseinket az interneten. Olyanokat, amelyek alapján az előre felépített mesterségesintelligencia-algoritmusokkal tudnak minket manipulálni, hogy mit vásároljuk, kire szavazzunk, mennyi pénzt költsünk.
A beavatkozások által beengedjük a „tolvajt” az életterünkbe: figyelheti kereséseinket, érdeklődési körünket és tulajdonképpen mindent megtud rólunk. Vagyis, hogy
Fél év alatt összesen 100 millió ember adatai kerültek ki a Facebook sérthetetlennek hitt rendszeréből, és ezek csak azok az ügyek és számok, amikről tudunk.
Nem árt tehát óvatosnak lenni közösségi médiás tevékenységünk közben, s annak ellenére, hogy Zuckerberg állítja, a felhasználóknak nem eshet bajuk, azért az mégiscsak rémisztő, ha a világ egyik legnagyobb vállalatánál ennyire nem tudnak megvédeni minket.
Nem a Facebook azonban az egyetlen gigacég, ahol feltörték a zárakat, így járt korábban a British Airways, az Uber, és a Yahoo is.
A témával kapcsolatban több információbiztonsággal foglalkozó céget is megkerestünk, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
