Az állami beruházások 57 százalékát, a 2015-ös GDP 5 százalékát, összesen 21 milliárd eurót köszönhetünk Brüsszelnek. Ugyanakkor ennek ellenére úgy fest, hogy mégsem tudott hazánk a rendszer nyertese lenni.
A 28 tagország közül hazánkban volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya, ami a 2007 és 2013 között futó pénzügyi időszakban a beruházásokra fordított állami kiadások körülbelül 57 százalékát tette ki – írja a Bruxinfo egy pénteken megjelent, az Európa Bizottság számára készített független jelentésre hivatkozva. A következő ország, Litvánia esetében is csak az 52 százalékot érte el ez a mutató.
Mégsem Magyarország a nyertesKülön érdekesség, hogy annak ellenére, hogy Magyarország hívott le a legnagyobb arányban pénzt, a tanulmány nem hazánkat említi mint a kohéziós politika nyertesét. Az írás Lengyelországot és Romániát emeli ki olyan országként, amelyek a válság ellenére is tudták csökkenteni lemaradásukat.
Ezért dübörög a gazdaság
A becslés szerint az uniós forrásból finanszírozott beruházások 2015-ben kereken 5 százalékkal magasabb GDP-t eredményeztek hazánkban ahhoz képest, mintha egyáltalán nem lett volna EU-finanszírozás. 2023-ra nagyjából 4,5 százalékkal magasabb GDP-t jósolnak az országnak az alapforgatókönyvhöz képest a 2007 és 2015 között uniós támogatásokból eszközölt beruházásoknak köszönhetően. Ez a mutató is messze a legmagasabb az EU-ban – írják.
Munkahelyek, utak, környezetvédelem stb.
A jelentés aláhúzza, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően 109 ezer munkahely létesült, közel félmillió háztartás csatlakozott új vagy korszerűsített szennyvízhálózathoz. Mintegy 2500 kilométer közutat és 216 kilométer vasutat korszerűsítettek, és emellett 502 kilométer új utat és 20 kilométer új vasutat építettek. Több mint 3900 kutatási projekt részesült támogatásban, és több mint 72 ezren jutottak újonnan széles sávú internet-hozzáféréshez.
Bukás az unortodox gazdaságpolitikaHiába érkezett több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz Brüsszelből, az állami korrupció, vagyis a kormányzat által favorizált cégekre kiírt közbeszerzések ellehetetlenítették a piaci versenyt Magyarországon. Azt is mondhatnánk, a hazai versenyképesség azért csökken, mert a cégek nem fejlesztenek, hiszen úgysem a legjobb vállalkozás nyer a pályázatokon.
Az Európai regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból Magyarország összesen 21 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott. Ennek a keretnek több mint a felét (nagyjából 55 százalékát) a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére fordították.
Azért lehetett volna jobban is
Összességében a jelentés pozitív képet fest a kohéziós politikáról, de azt is elismeri, hogy a politika ennél jobban is teljesíthetett volna. Visszatérő probléma, hogy gyakran nem volt világos, milyen célok elérésére irányulnak a programok. Az új, 2014 és 2020 közötti időszakban ezért a projekteknek már mérhető eredményeket is fel kell tudniuk mutatni. 2018 folyamán a bizottság áttekinti a programok végrehajtását, és javaslatot tehet a teljes keret 5 százalékát kitevő teljesítménytartalék legjobban teljesítő régiók közötti elosztására.
Megvizsgálja az Európai Bizottság az uniós pénzek magyarországi elosztását. Akár le is állíthatják a forrásokat. A DK szerint „szégyen, hogy az EU-nak kell megvédenie a magyarokat”.
Az utak helyett jöhetnek az emberek
A bizottság szerint egy további tanulság, hogy a forrásoknak még nagyobb részét kell a növekedési és munkahelyteremtési célokra fordítani. Úgy látják, hogy az előző időszakban is indokolatlanul sok forrást költöttek közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztésre, ahelyett hogy inkább oktatásra, kutatásfejlesztésre és innovációra fordították volna a rendelkezésre álló pénzeket.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
