2023-hoz képest húsz százalékkal növekszik idén az állami költségvetés oktatási tétele. Az oktatási tárca kiadásai éves szinten 669 millió euróval emelkednek és 4,029 milliárd euróra nőnek. Tomáš Drucker oktatási miniszter szerint az állami költségvetés figyelembe veszi azokat a kulcsfontosságú projekteket, amelyek célja az oktatás minőségének javítása az iskolák minden szintjén.
Erre már csak azért is szükség van, mert Szlovákia csúfosan leszerepelt a legutóbbi PISA-felmérésekben. Idén talán megtöltődik tartalommal az az évek hosszú sora alatt kiüresedett szlogen, hogy az oktatás prioritás? Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, Nyitra megyei képviselőt, a Magyar Szövetség országos elnökségének tagját kérdeztük.
Tüzetesen még nem néztem utána, hogy mi mindenre költenek ebből a pénzből, de nagy valószínűséggel ennek jó része a fejlesztésre és az inklúzióra lesz szánva. Bérekre biztos nem, mert azokat befagyasztotta kormány.
A miniszter többször is említette, hogy a mentorközpontok fejlesztésére több száz milliós uniós forrás áll rendelkezésre a felújítási alapból. Meg kell valósítani, hogy az iskolákban szakdolgozók, például pszichológusok legyenek. Mint tudjuk, most kezdődött az oktatás reformja, egyelőre még csak pár tucat iskola bevonásával, de 2026-tól kötelező lesz az átállás. Az alapiskolákban megváltozik a jelenlegi struktúra, alsó és felső tagozat helyett az osztályokat 1-3. évfolyamra, 4-5. évfolyamra és 6-9. évfolyamra osztják. El lehet majd dönteni, hogy tárgyakat akarnak-e tanítani az iskolák 5-9. osztályában, vagy pedig áttérnek a műveltségi területekre. Ha például lenne egy olyan témakör, hogy ember és természet, azon belül tanítanák a kémiát, a fizikát és a biológiát” – ecseteli.
Örvendetesnek tartja, hogy a felsőoktatás is kap pénzinjekciót, bevezetik a teljesítményszerződéses rendszert. Ez röviden arról szól, hogy az állami egyetemek a teljesítményük és eredményeik alapján plusz támogatást kaphatnak. Ez azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok a hazai egyetemeket válasszák a külföldiek helyett és így csökkenjen az agyelszívás mértéke.
Nagy problémának tartja viszont, hogy az idei jelentős, összesen 22 százalékos pedagógus bérfejlesztést (a nem pedagógus dolgozók bérét 17 százalékkal emelték – a szerk. megjegyzése) 2024-ben nem követi egy újabb. Miközben egyre inkább hiány mutatkozik pedagógusokból.
A kormány az ország rossz gazdasági helyzetére hivatkozva fagyasztotta be a közalkalmazottak bérét. Csak pedagógusból több mint százezer van az országban, vagyis komoly tehertételt jelentene a béremelés. Ha ehhez hozzávesszük a szakdolgozókat és a hivatalnokokat, a számok rögtön többszörösükre ugranak”
– fűzi hozzá.
Beszél arról is, hogy az oktatási tárcától hetente kapnak friss információkat, hasznos tudnivalókat, a minisztérium példásan kommunikál az oktatási intézményekkel. Drucker menedzser típusú vezető, és talán nem véletlenül választották a legmegbízhatóbb politikusnak egy legutóbbi felmérés alapján. Korrekt módon viselkedik, nagy tisztogatásokat eddig nem végzett a minisztériumában és rendszeresen tárgyal oktatási szakemberekkel, függetlenül attól, melyik párthoz tartoznak. Andruskó Imre szerint ez is azt jelzi, hogy megpróbálja felemelni az oktatásügyet.
Habár a költségvetésnek még csak a kormány által elfogadott tervezetét ismerjük, szinte biztosra vehető, hogy azt a parlamentben még idén megszavazzák. A pontos számok ismeretében később még visszatérünk a témára.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
