Drogfüggő – így nevezte szeptember 18-án Aleksandar Vulin belügyminiszter pártja, a Szocialisták Mozgalma (PS) Stevan Dojcinovicot. A szerb Bűnügyi és Korrupciós Riporterek Hálózata (KRIK) nevű oldal szerkesztőjének az volt a „bűne”, hogy lehozott egy anyagot arról, Vulin hogyan vásárolt meg egy belgrádi apartmant. Az újságíró – aki kiderítette, az ügyészség két évvel a korrupcióellenes hatóság jelzése után sem tett semmit az ügyben – pert fontolgat. Egy nappal később Vukasin Obradovic, a szerb újságírószövetség korábbi elnöke kezdett éhségsztrájkba, miután az általa alapított Vranjske Novine című újságot két évtizednyi működés után pénzügyileg ellehetetlenítették. Obradovic szerint sokszor kaptak a nyakukba előre be nem jelentett ellenőrzéseket különböző hivataloktól.
A fenti két történet is hozzájárult ahhoz, hogy a szerb média jókora hányada úgy érezte, ki kell állnia a média függetlenségéért. 150 különböző szerb weboldal, újság és egyéb médium csatlakozott az „Állítsuk meg a média elsötétedését” elnevezésű akcióhoz – a résztvevők fekete címlappal tiltakoztak a média helyzetének folyamatos romlása miatt. Úgy tervezték, a hírportálokon déltől egy órán keresztül lett volna látható a fekete címlap „Ilyen, ha nincs szabad sajtó” felirattal, de volt, ahol csak pár percig vállalták az akciót. A csatlakozott nyomtatott lapok között állami tulajdonú újság nem szerepelt, és a kormányhoz közeli Blic bulvárlap címoldalán is csak egy független karikaturista rajza helyén jelent meg az üzenet.
http://mno.hu/
– A kollégáink iránti szolidaritásból döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk az akcióhoz – mondta el lapunknak Natalija Jakovljevic, a Maglocistac nevű portál főszerkesztője. Hangsúlyozta: fontosnak tartották, hogy Szabadkáról is legyen olyan sajtótermék, amely részvételével deklarálja, hogy nem lehet megtörni az újságírókat. Az oknyomozó lap szerkesztője szerint mindenkinek fontos tudnia, hogy mely sajtótermékek foglalkoznak a polgárok érdekeivel, és melyek azok, amelyeknek csak a hatalom érdekei a fontosak. Szerbiában ugyanakkor nemcsak a politikusok jelentenek fenyegetést a sajtóra, hanem a kormánypárti média is, amely jelentéktelenként tüntet fel fontos híreket, ezzel pedig lehetetlenné teszi azt, hogy a polgárok valós képet kapjanak a szerbiai viszonyokról. A szerkesztő nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a mostani akciójuk után a hatalom felhagyna a médiára való nyomásgyakorlással. Kérdésünkre, hogy várhatók-e további akciók, Natalija Jakovljevic elmondta: egyelőre nem tud további tervekről, jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy a hírportálok elsötétítésével üzenjenek a hatalomnak is, hogy a szerb újságírók összetartanak és nem lehet őket megfélemlíteni. Szerbiában 1788 sajtótermék működik, ebből 826 nyomtatott újság, 297 rádióadó, 190 televíziós csatorna és 272 internetes portál, a többi regisztrált médiacsatorna ezeken a kategóriákon kívül esik.
A Freedom House szerint Aleksandar Vucic elnök és a kormánypárti média előszeretettel állítja be az oknyomozó újságírókat külföldről támogatott ügynökökként, emellett az öncenzúra is egyre ijesztőbb méreteket ölt Szerbiában. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is jelezte már, hogy nincs rendjén, ha a kormányzati hivatalnokok nyilvánosan támadják az újságírókat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.29.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
