A héten a parlamentben több fontos szociális jellegű döntés is született, főleg a Smer és az SNS oldaláról. Egyik szemünk sírhat, a másik meg nevethet, a választások közeledtével választóknak hízelgő politikusok intézkedéseinek súlyos következményei lehetnek.
Minimálbér
Robert Fico és a Smer javaslatát szerdán elfogadta a parlament, így 2021-től a mindenkori nemzetgazdasági bruttó átlagbér 60 százaléka lesz a legkisebb törvényes fizetés nagysága. Egy korábbi döntés értelmében a minimálbér már 2020-ban is emelkedni fog, a mostani 520 euróról 580 euróra (bruttóban).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rendkívül gyorsan emelkedő minimálbér miatt a munkáltatók szövetsége igyekezett meggyőzni a kormányt, hogy legalább a minimálbér emelésével automatikusan emelkedő éjszakai, hétvégi bérpótlékok nagyságát ne növelje. Több ágazatban ez súlyos problémákat okozhat (gondoljunk a kiskereskedelmi láncok által egyébként is kiszipolyozott pékségekre).
Az előzetes ígéretek ellenére azonban Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter ügyet sem vetett a munkáltatók kérésére, így a bérpótlékok számítási módja marad. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a minimálbér nagyságát több mint negyven bérekről szóló jogszabály használja viszonyítási alapként. És ahogy arról korábban írtunk, a jövőre esedékes emelés nettó fizetésben számolva jobban megéri az államnak, mint a munkásoknak – az állam ugyanis több járulékot vághat zsebre a 60 eurós emelés után, mint amivel a minimálbéres munkás fizetése emelkedik…
Minimálbér-emelés: Az SNS kibukott, a smeres matek szerint pedig az állam többet szakít, mint a munkások
Minimálnyugdíj
A parlament csütörtökön elfogadta a minimális nyugdíjjáradék nagyságának kiszámításáról szóló törvénymódosítást, amit az SNS javasolt és könyökölt ki (megfenyegette a Smert, hogy nem támogatja a minimálbér emelést, ha ők nem támogatják a minimálnyugdíjas javaslatukat). A módosítást a parlament 82 képviselője támogatta.
A módosítás után a minimálnyugdíj nagyságát nem a létminimum valahányszorosaként definiálja a törvény, hanem a mindenkori átlagbérből határozza meg. Ez annyiban ésszerű lépés, hogy a smeres kormányzatok ténykedése óta a létminimum szinte alig emelkedett (jelenleg 210,20 a létminimum havi nagysága, tíz éve 185,19 euró volt), miközben az átlagbér már 1000 euró felett jár (az átlagbér 591 euró volt 2009-ben).
Az 580 eurós minimálbér tönkreteheti a kisiparosokat és a vállalatokat
Öthetes szabadság 33 éves kor felett is
Januártól már nem csak a 33 életévüket betöltött munkások lesznek jogosultak 5 hetes szabadságra, ha gyermekről gondoskodnak, hanem a 33 év alattiak is. A parlament 91 támogató szavazattal megszavazta a módosítást.
Eddig a törvény négy hetes szabadságot garantált az alkalmazottaknak, öt hétre akkor mehettek el, ha a munkáltatóval kötött kollektív szerződés ezt lehetővé tette. A most elfogadott módosítás az oktatási ágazatban dolgozók szabadságait is növelte, 8 hétre.
A módosítás ellen az ellenzék és az autóipari munkáltatók is felszólaltak. Az előbbiek szerint nincs megfelelően definiálva a „gyermekről való gondoskodás” kifejezés, vagyis nem tudni milyen korú gyerek esetén lehet még érvényesíteni a kedvezményt. A munkáltatók pedig a szabadságok növekedése miatt aggódnak.
Marad a banksarc
A koalíció meghosszabbítja a kereskedelmi bankok által a Szlovák Nemzeti Bank felé fizetendő úgynevezett speciális bankilleték fizetési kötelezettségét. Az illetékfajtát 2011-ben vezette be kormányzat, akkor azt ígérte a bankoknak, hogy 2021-ben már nem kell fizetniük az illetéket.
A Pellegrini-kormány most úgy gondolja, hogy a jelentős, több mint egymilliárd eurós bevételt jelentő illetéket nem törli el. Nem kell sajnálni a bankokat, van miből élniük. A probléma, mint a biztosítások megadóztatásánál: a kormány kiveti a fizetési kötelezettséget, de azt nem akadályozza meg, hogy az anyagi terhet a bank vagy biztosító továbbterhelje az ügyfelekre.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
