A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal Mindszenty József veszprémi megyéspüspök szerepét ismerhetjük meg Apor Vilmos vértanú püspök boldoggáavatási eljárásának megindításában.
Boldog Apor Vilmos győri püspököt 1945. március 30-án, nagypénteken érték a gyilkos lövések, amelyek április 2-án, húsvéthétfőn halálához vezettek. A vértanú püspök földi életet, miközben a nők tisztaságát védelmezte, szovjet katonák oltották ki.
Egy héttel korábban, március 23-án, fájdalmas pénteken a vértanú püspökhöz hasonlóan Isten Tiszteletreméltó Szolgálója Bódi Mária Magdolna az Egyház tanításáért és a krisztusi erkölcsökért adta életét, hogy Krisztusnak tett ígéretét betartsa. Őt is szovjet katona lőtte le, mert tisztaságát nem engedte beszennyezni. A vértanúság hírében álló Magdi boldoggáavatási eljárását Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József kezdte meg 1945-ben.
Bódi Mária Magdolna kanonizációs eljárásához hasonlón ekkor Apor Vimos püspöké is megindult. Testvérének haláláról Apor Gizella részletes beszámolót küldött Mindszenty József püspöknek. A főpásztor válaszában kifejtette, hogy számára Apor Vilmos püspök erényei lelkiolvasmányok, halálának körülményei pedig Isten kegyelmének megnyilvánulásai voltak. Példaadó élete és a nők tisztaságáért vállalt életáldozata felvetette számára a boldoggá avatás eljárásának megkezdését: „Vajha Szent Margit engesztelő élet áldozata mellett emlegethetné ez a nemzet Vilmosét is” (VFL I.1.44.a. 3701/1945.).
Tamás Ernő, a Betegek Apostoli Mozgalmának lelkésze is megkereste Mindszenty Józsefet azzal, hogy a boldoggá avatást megelőző imahadjárat megindításához a püspök támogatását és közreműködését kérje. A főpásztor e törekvéssel teljes mértékben egyetértett: „Vilmos püspök boldoggá avatását megelőző imahadjárat megindításába örömmel kapcsolódom bele s a mozgalmat támogatni fogom” (VFL I.1.44.a. 1450/1945.).
Csávossy Elemér jezsuita szerzetes, aki Boldog Batthyány-Strattmann László, Isten Tiszteletreméltó Szolgálója Bogner Mária Margit, illetve Isten Tiszteletreméltó Szolgája Kaszap István kanonizációs eljárásának megindításában az 1930-as és 1940-es években tevékenyen részt vett, 1945. augusztus 19-én Mindszenty József véleményét kérte Apor Vilmos püspök boldoggáavatási eljárásával kapcsolatban afelől, hogy „időszerűnek, illetve kilátásosnak” tartja-e az ügyet. A veszprémi főpásztor – tőle szokatlan módon – rendkívül röviden, de világosan és egyértelműen válaszolt a feltett kérdésre: „jónak látom, és indokoltnak az elindítást” (VFL I.1.44. a. 1697/1945.).
Bódi Mária Magdolna laikusként, egyházilag törvénytelen származásúként, konvenciós cselédek gyermekeként, a társadalom alsó rétegéből származó gyári munkásként élte életet; tanulmányait egyszerű falusi iskolákban folytatta. Apor Vilmos felszentelt pap, püspök-apostol utód volt, Krisztus közvetlen munkatársaként tevékenykedett; bárói családból származott, gondos nevelést kapott, és külföldön, illetve Kalocsán a jezsuitáknál tanult. Közös bennük azonban, hogy életük folyamán saját belső küzdelmeiket megvívva, a külső nehézségek ellenére, folyamatosan sok-sok apró és nagy döntést meghozva képesek voltak az isteni és a sarkalatos erényeket saját helyzetükben gyakorolni.
Mindszenty József püspök Istenbe vetett hite, reménye és szeretete mutatkozik meg abban, hogy két olyan vértanú boldoggá avatását is a kezdetektől támogatta, akik mind az egyházi és mind a világi társadalomban szinte tökéletes ellenpólust alkottak. A veszprémi főpásztor azonban felismerte, hogy a két vértanú Krisztusba vetett hite megkérdőjelezhetetlen.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
