Szombaton választunk! Az elkövetkező néhány napban a politikai pártok mindent megtesznek, hogy mozgósítsák szavazótáborukat. A felvidéki magyar parlamenti érdekképviselet megteremtésének a lehetősége a részvételi arány mellett azon is múlik, hogy a magyarok közül hányan járulnak urnákhoz.
Addig, amíg nem szakadt a Magyar Koalíció Pártja, a szlovák pártok viszonylag kevés energiát fektettek Dél-Szlovákia meghódításába. A déli járásokban magyaroknak kampányoló szlovák politikus inkább ritkaságszámba ment. Amióta viszont a Most–Híd pedagógiai tevékenységének következtében a szlovákiai magyar választók egy része megtanulta, hogy a pék, az orvos, vagy éppen a politikus nemzetisége mindegy, ha jó…, a vegyespárti terápia után már könnyebben adta a voksát szlovák pártra.
Nem ugyanaz
A 2020-as Smerben két korábbi miniszterelnök is küzdött a választók kegyeiért, a pártra országosan leadott 527 ezer szavazatban Pellegrini és társai népszerűsége is benne van. Ők azóta külön pártot alkotnak, de a Smer és a Hlas együttes támogatottsága magasabb, mint a „tömb-Smer” által legutóbb elért 18,2%. A szlovák politikára nem jellemző a négy éven is túlmutató stratégiai tervezés, és valószínű, hogy itt sokkal inkább az egók harcáról van szó, de ha így akarták volna növelni a párt támogatottságát, akkor az sikerült.
A Marián Kotleba vezette ĽSNS-t is megtépázta ez a parlamenti ciklus. A Boris Kollártól mindössze egy kisvárosnyi szavazattal lemaradt Kotleba-párt 229 ezer szavazatot gyűjtött be, az összes szavazat 7,97%-át. Azóta „koronahercege”, Milan Uhrík vezetésével a párt egy része kihátrált mögüle.
Igor Matovič korábbi sikerpártja a legutóbb a parlamentbe épp, hogy csak becsusszanó Za ľudí pártot is maga mellé állította, a Keresztény Unióval egyetemben, így nekik hét százalékra kell gyúrni a bejutáshoz.
Talpra, magyar…
A választásokon a politikai pártok a saját szavazatszámuk maximalizálására törekednek. Ezt leginkább saját szavazótáboruk mozgósításával tudják elérni, de hasznos az is, ha a potenciális ellenfelek szavazóit el tudják bizonytalanítani, ezzel bírva távolmaradásra őket. A parlamenti küszöböt ugyanis a választási részvételből számítják ki. Hiába kapott abszolút számokban több szavazatot a Magyar Közösségi Összefogás 2020-ban, mint a Magyar Közösség Pártja 2016-ban, százalékban kifejezve ez mégis kevesebbet ért legutóbb, mint azelőtt.
2020-ban azonban a magyar érdekérvényesítés esélyeit nagyban csökkentette, hogy a választási részvétel a dél- és kelet-szlovákiai járásokban messze alulmúlta az országos átlagot. Kassa megye magyar járásai közül csak a Kassa-környéki járásban volt 60,9%-os a részvétel. Szintén ötössel kezdődött a részvételi arány Besztercebánya megye magyarok által is lakott járásaiban. Pozsony megyében a Szenci járás magasan az átlag felett teljesített, de a magyarok részaránya itt már egyjegyűre, 9,01%-ra apadt.
Nagyszombat megyében a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban is az országoshoz hasonlatos volt a részvétel, ahogy Nyitra megye nagyobb részében is. Ahol viszont alulmaradt a részvétel, az a Komáromi járás, és a járási székhely.
Míg az előbbiben a szavazók 52,75, az utóbbiban 53,36%-a járult urnákhoz. A járás lakossága 100 ezer fő, az országos átlagtól elmaradó mintegy 13% 13 ezer szavazót jelent. Ha ezt végigmatekozzuk az összes járásban, ahol 50% körüli volt a részvétel, darabszámra megkapjuk, hol mennyi szavazónak kellene urnákhoz járulni a parlamenti küszöb eléréséhez. Az viszont egyértelműen látszik, a sikerhez a tömbmagyarság mozgósításán át vezet az út.
Megjelent a Magyar7 2023/38. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
