Április 13-án, virágvasárnap elkezdődött a nagyböjt legfontosabb időszaka, a nagyhét. A Krisztus szenvedésének napját közvetlenül megelőző napok a kereszténység lényegének megértésére és befogadására készítenek fel. A püspöki székhelyek virágvasárnapi liturgiáiról szóló beszámolóiból készítettünk összeállítást.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Virágvasárnap a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök. A liturgia a hagyományoknak megfelelően evangéliumi szakasszal kezdődött, amely Jézus Krisztus bevonulását mutatja be. Ezt követően barkaszentelést végzett a főpásztor, amiből a hívek hazavihettek magukkal egy-egy ágat.
A passiót a Szent Anna-székesegyház kántora, Dobos Mihály által vezetett férfikórus adta elő.
Palánki Ferenc homíliájában Lukács evangéliumának passiója és a többi evangélium szenvedéstörténete közötti eltérésekre hívta fel a figyelmet.
Lukács „az irgalmasság evangélistája”, ezért az alapvető különbségek: az egyik legsúlyosabb pillanat leírása, amikor Péter apostol megtagadja Jézust, illetve a kereszten a jobb latorral folytatott párbeszéd is azt az irgalmas jóságot hirdeti, amellyel Jézus Krisztus minden embert szeret.
A teljes beszámoló elolvasható és a szentbeszéd is meghallgatható IDE kattintva.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
*
Egri Egyházmegye
A virágvasárnapi szertartással az Egri Főegyházmegyében is elkezdödött a nagyheti események sora. A bazilikában Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét és szentelte meg a húsvéti barkaágakat.
„A nagyböjt eleje óta szívünket bűnbánattal és jócselekedetekkel előkészítettük, s most azért gyűltünk össze, hogy az egész Egyházzal együtt lélekben előre átéljük Jézus Krisztus húsvéti misztériumát – mondta a szentmise kezdetén Ternyák Csaba egri érsek, majd megáldotta a barkaágakat.
Szentbeszédében a főpásztor emlékeztetett: virágvasárnapon Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük. Ennek emlékére áldjuk meg a barkaágakat és hangzik el az Úr szenvedéséről és haláláról szóló evangélium. Az olvasmányban pedig Izajás próféta jövendölése felkészített bennünket a passió meghallgatására.
A keresztút nemcsak a megaláztatás, hanem a felemelkedés útja is. Jézus megalázta magát, szolga lett, szolidáris volt velünk, s Isten felmagasztalta a feltámadásban.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Szöveg: Bérczessy András
Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió
Forrás: Egri Főgyházmegye
*
Esztergom-Budapesti Főgyházmegye
Erdő Péter bíboros, prímás virágvasárnap a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét. Előtte megáldotta a húsvéti barkát, majd az asszisztenciával a Bakócz-kápolnától a főoltárhoz vonult, ahol könyörgéssel folytatódott a szertartás. Az igeliturgia csúcspontjaként az esztergomi szeminárium növendékeinek szkólája énekelte el a passiót, Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.
Erdő péter szentbeszédében emlékeztetett: „a passióban végigkísértük Jézus szenvedésének az útját. Ennek az útnak a három legfőbb színhelye az Olajfák hegye, Pilátus palotája és a Kálvária. A Getszemáni kertben halálos szomorúság nehezedik az Üdvözítőre.
(…) Pilátus előtt megjelenik a megostorozott, tövissel megkoronázott, félholtra kínzott és igazságtalanul elítélt Krisztus alakja. Ez már a szörnyű fizikai szenvedés ideje is.
Jézus tehát közösséget vállal a fizikai és lelki kínokat szenvedő emberrel, minden idők minden szenvedő emberével, minden nyomorúsággal, amit nekünk a természet vagy a másik ember okoz.
A Golgotán, ahol ma a Szent Sír bazilika emelkedik, Jézus meghal a világ bűneiért. Engesztelésül áldozza az életét. Isten megrendítő titka ez. Egyszerre mutatja meg a bűn szörnyűségét és Isten irgalmasságát. (…) A kereszt titka nemcsak a bűn szörnyűségét mutatja meg, hanem Isten végtelen irgalmasságát is.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila
*
Győri Egyházmegye
Urunk szenvedésének vasárnapján, Virágvasárnap barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi főpásztori szentmise a győri Nagyboldogasszony-székesegyház előtt álló Mindenki Krisztusa szobornál.
Veres András megyéspüspök szentbeszédében Jézus jeruzsálemi bevonulásának egy fontos, de első olvasásra mellékesnek tűnő mozzanatára hívta fel a figyelmet. Lukács evangéliuma szerint (vö. Lk 19,28–40) az Olajfák hegyéről vonuló, örvendező tanítványok láttán néhány farizeus így fordult Jézushoz: „Mester, intsd meg tanítványaidat!”
Lehetséges, hogy ezeknek a farizeusoknak csak véletlenül vitt arra az útjuk, de az is elképzelhető, hogy titokban már hittek Jézusban, és óvatosságra szerették volna inteni, hiszen tudták: a farizeusok már elhatározták Jézus halálát. Jó szándékukat nem merték nyíltan vállalni, pedig jó oldalon, Jézus oldalán álltak. Viszont hiányzott belőlük a döntés bátorsága. Ma is sokan vannak, akik nem merik közösségben vállalni a hitüket, pedig nagy szükség lenne hitvalló Krisztus-követőkre.
„Mi vállaljuk-e Krisztushoz tartozásunkat?” – tette fel a kérdést a főpásztor. Számtalan helyzet adódik életünkben, amely alkalmat ad a keresztény értékek és a vallásosság vállalására a magán- és a társadalmi életben egyaránt.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ábrahám Kitti
*
Hajdúdorogi Főegyházmegye
„»Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!« Ez a gyönyörű felszólítás hangzik el, amit Szent Pál ír” – mondta Kocsis Fülöp érsek-metropolita a virágvasárnapi Szent Liturgián Debrecenben az Istenszülő Oltalma görögkatolikus főszékesegyházban.
„Örömünnep ez a mai nap, átöltözött a templomunk is, hosszú idő után a böjti színek után ma arannyal átszőtt, világos ruhában örvendezünk virágvasárnap. Persze az örömbe valamiképpen belevegyül a bánkódás is, hiszen jól tudjuk, hogy ez a nap voltaképpen Krisztus Urunk kínszenvedésének az előcsarnoka, a bevezetője a nagyhétre. Ma mégis azt halljuk: »örüljetek az Úrban mindenkor«. Mindenkor, ma is, holnap is, holnapután is. A világ nagyon sok olyan örömöt is kínál, amelyben nincsen benne az Úr. És az nem öröm. Az kárhozatra vezet. Abban valóban benne van már a keserűség. Csak nem veszük észre. Becsap bennünket a világ, amikor fölkínálja a maga örömeit, amelyekben nincsen jelen az Isten. Amikor virágvasárnap örvendezünk és halljuk ezt a főszólítást – »örüljetek mindenkor« –, akkor tegyünk így az egész nagyhéten, és a húsvéttól kezdve a következő esztendőben és az egész életünkön keresztül, hiszen az Úr közel van. Mindig közel van.
– hangsúlyozta a főpásztor.
„Kísérjük hát végig Urunkat kínszenvedésének minden eseményén, hogy aztán Ő se hagyjon el bennünket. Vezessen bennünket azokon a lépéseken át, amelyekre mi már képtelenek volnánk. Ő pedig meg fog minket ajándékozni föltámadásával. Ettől változik meg az életünk. Krisztus föltámadásából élve soha nem fogjuk elhagyni Krisztust, és soha nem fog elhagyni bennünket ez az öröm, a Krisztusi béke.”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
*
Kaposvári Egyházmegye
Virágvasárnap ünnepi menet indult a kaposvári Szent Kereszt templomtól a Nagyboldogasszony-székesegyházhoz, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve. A körmeneten Jézus életének egy-egy pillanatát elevenítették meg a Csiky Gergely Színház színművészei az evangéliumok alapján, többek között a gazdag ifjúval, a szegény Lázárral, vagy a jerikói vak koldussal való találkozást, illetve az igazi szőlőtőről, a szőlőművesről és az Isten országáról szóló példabeszédet. A tömeg zöld ágakkal és énekszóval vonult a székesegyházhoz, ahol Varga László megyéspüspök mutatott be szentmisét.
„Gyakran utasítgatunk, kioktatunk, megalázunk másokat.
Kiüresítette magát. Ő, a végtelen Isten önkiüresítő szeretetében emberré lett. A végtelen, korlátlan lét ajándékát beszűkíti a teremtett emberi lét korlátai közé, mert szeret és közösséget akar vállalni velünk.
Ma is azt teszi, amikor megbánva a bűneidet, elveszi azokat.
S ha a lábmosó szeretetet akarod követni, akkor bocsáss meg, bocsáss meg, bocsáss meg” – hangsúlyozta a megyéspüspök.
A beszámoló és a fotgaléria ITT megtekinthető.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
*
Miskolci Egyházmegye
Virágvasárnap a miskolc-belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyházban bemutatott ünnepi Szent Liturgián Szemerszki Mihály mondott tanítást.
„Gondoljuk csak még egyszer a Hozsanna szóra: Hozsanna, segíts hát! Min kellett segíteni? Hát elegük volt már a Római Birodalomból. Elegük volt abból, hogy van helytartója a Római Birodalomnak, akkor éppen Poncius Pilátus. Miért nem lehet jó a saját királyunk, miért nem lehet jó a saját rendelkezésünk? Elegük volt belőle. Jaj, de jó, hát az a Jézus tud föltámasztani, tud halottat újraéleszteni. A római katonák meghalnak, de a mieink, ha meghalnak, újra élni fognak. Segíts hát! Gyere velünk, legyél velünk! „Hozsanna, áldott, aki az Úr nevében jő! Hozsanna Dávid fiának!”
„Az Emberfia az emberek kezébe adatik, megölik, de harmadnapra föltámad.” Hányan hitték el ezt akkor neki? Hányan figyeltek rá, hogy ezt mondja? Mi miért követjük Jézust? Mi mit akarunk tőle? – tette fel többek között e kérdéseket is a szónok. Majd hangsúlyozta: „A virágvasárnap legyen az az elfogadás ünnepe, hogy odafigyelünk Jézusra, odafigyelünk arra, hogy mit mond, odafigyelünk arra, hogy mit akar, és így lengessünk barkaágakat. Úgy menjünk utána, hogy a szenvedésében is részt vegyünk.
Isten egyszülött fia ugyanis ezt tette meg. Nem vonhatjuk ki magunkat a hétköznapok alól. Nem tehetünk úgy, mintha nem ebben a világban élnénk. Ebben élünk. De a hangsúlyok hol vannak? Kit látunk, kit várunk? Isten fia jön el emberi alakban, hogy értünk kínhalált szenvedjen, de mához egy hétre, húsvét vasárnapjára megünnepelhetjük föltámadásának napját. Hát így énekeljük ma: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jő!«”
A teljes szentbeszéd ITT olvasható.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
*
Pannonhalmi Területi Főapátság
Pannonhalmán körmenettel kezdődött a virágvasárnapi liturgia április 13-án, amikor is Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek. A szentmisén Várszegi Asztrik emeritus főapát hirdetett igét. A barkaszentelés szertartását Hortobágyi T. Cirill végezte el.
„Jézus elfogadta a virágvasárnapi hozsannákat. Néhány óra múlva azonban az egész hozsannázó tömeg ellene fordult; még a tanítványok is egyedül hagyták. A történelem folyamán Egyháza is megtapasztalta mind a lelkes helyeslést, mind a határozott elutasítást.
Mi ma gyakran az elutasítás idejét éljük. Jézushoz hasonlóan az Egyház, azaz mi sem tehetjük magunkat függővé a felszínes elismeréstől.
– mondta Várszegi Asztrik.
Hozzátette: Hallgassunk József Attilára: »Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot.« Takarítsuk meg magunknak ma, és egyszer s mindenkorra a kerülőutat!”
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
*
Pécsi Egyházmegye
Felföldi László megyéspüspök április 12-én, virágvasárnap előestéjén celebrált barka- és pálmaszenteléssel egybekötött szentmisét a pécsi székesegyházban. Koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató, székesegyházi plébános és Szép Attila gyárvárosi plébános.
A liturgiában elhangzott a passió, melyhez kapcsolódva Felföldi László megyéspüspök szentbeszédében kiemelte: a szenvedéstörténet gondolatai, a szó, a dallam és az érzés olyan egységet teremt, ami mindent elmond a szívről, a lélekről.
Az emberi szív ugyanis mindig a boldogságra vágyik, ezt keressük egész életünkben. De a szív legmélyén ugyanúgy értelme, helye és célja van szenvedésnek is. Ezért
– hangsúlyozta a püspök.
Az Úr fölvette a keresztjét, azaz a küldetését, a kereszt jelenti a legnagyobb mélységet és gazdagságot – mutatott rá beszédében a főpásztor.
Álljunk a szenvedő mellé, amennyire a szívünkből és sorsunkból telik, ahogyan Cirenei Simon és Veronika is cselekedte Jézussal a kereszthordozásban.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
*
Székesfehérvári Egyházmegye
Virágvasárnap a székesfehérvári Szent Anna-kápolnánál barkaszenteléssel és körmenettel idézték fel Jézus bevonulását Jeruzsálembe. A Szent István király-székesegyházban az ünnepi liturgiát Spányi Antal megyéspüspök mutatta be.
A nagyhét ünnepélyes megnyitásán Spányi Antal megyéspüspök arról beszélt, minden ember álma az, hogy az élete békében és szeretetben teljen, hogy napról napra megtapasztalja Isten áldását. Azonban egyikünk élete sem egyszerű, ahogy Jézusé sem volt az. Békessége volt az Atyában és öröme azokban, akik befogadták tanítását, akik imájára visszanyerték egészségüket, de meg kellett tapasztalnia az értetlenséget, az elhagyatottságot, a nélkülözést és az emberi szenvedést is.
„Minden ember életének része ez, ezért szemléljük úgy a nagyhét eseményeit, mint Jézus életének és a mi életünknek a foglalatát. Felidézzük, hogy a jeruzsálemi bevonuláskor az emberek örömmel mentek Jézus elé, és maguk köré gyűjtötték a gyerekeket is. A felnőttek virágokat, ágakat és ruhájukat tették szőnyegként az útra, és énekelték: Hozsanna a magasságban. Csodálatos békességet tapasztaltak meg, megsejtettek valamit abból, ami Jézus életének lényegéhez tartozott: Ő az, aki helyrehozza az emberek életét. De eltelik pár nap, és megkezdődik szenvedése, végül megtörténik keresztre feszítése és kínhalála. Halljuk utolsó szavait, látjuk eltemetése szomorú jelenetét is. (…)
„Rajtunk múlik, hogy ezen a héten hogyan köszönjük meg ezt Jézusnak, hogy élünk-e a találkozás lehetőségével. Vele szenvedünk-e, engesztelésül megtisztítjuk-e szívünket és lelkünket a bűnbánat szentségében, hogy új életre keljünk és mint újjászületett ember, dicsőítsük Isten Fiát.
és éljük végig az utolsó hét eseményeit a liturgia segítségével. Töltsük ezt a hetet Jézus jelenlétében” – zárta ünnepi beszédét a főpásztor.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Szöveg: Berta Kata
Fotó: Kovács Marcell
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
*
Szombathelyi Egyházmegye
Székely János megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét április 13-án.
„Virágvasárnap a szenvedés vasárnapja is egyben, a passió pedig a legmegrendítőbb történet, amit az első keresztény közösség Jézusról újra és újra elmondott – mondta a főpásztor, hangsúlyozva:
„Hogy mi is zajlott Krisztus lelkében, hogyan vitte a keresztjét, azokból a szavakból sejthetjük meg, melyeket úton a Golgota felé és később a kereszten kimondott: »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit tesznek!« Ő nem elítélni akar. Felemelni és megbocsátani akar” – emlékeztetett a püspök, hozzátéve, így tettek és tesznek szentjeink is.
Székely János püspök arra bíztatott, tegyük fel magunknak a kérdést: Én vajon hogyan hordozom keresztemet? Tudom a keresztem magamhoz ölelni? Emelt fővel, hittel elhordozni? Beragyogja-e az én keresztutamat is a húsvét fénye?
A szertartás ITT megtekinthető.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye YouTube-csatornája
*
Veszprémi Főgyházmegye
Barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi szentmise Veszprémben, a Szentháromság-téren. Ezután a Szent Mihály-főszékesegyházban elhangzott a passió, amelyet az idei évben a Padányi Katolikus Iskola kórusa énekelt.
Udvardy György veszprémi érsek prédikációja középpontjába Jézus engedelmességét, alázatát és szeretetét állította.
„Ez az ember valóban igaz volt – idézte az evangélium szavait az érsek – aki nem ragaszkodott isteni dicsőségéhez, hanem kiüresítette önmagát, hogy bennünket megváltson.
Arra hívott, hogy mi is öltsük magunkra az isteni erényeket – az engedelmességet, a tisztaságot és a szegénységet –, hogy méltóképp ünnepelhessük a húsvét titkát, és készek legyünk embertársaink szolgálatára.
Az ünnepi szentmise végén a jelenlévőkhöz intézett szavaiban a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyhét eseményeiben való részvétel nem csupán lehetőség, hanem döntés kérdése is.
„Elég egyetlen indok, hogy részt vegyek a nagyheti szertartásokon: mégpedig az, hogy akarok részt venni ezeken” – hangzott el.
Udvardy György szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Kiemelt fotó: Ábrahám Kitti/Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
