November 1-jétől már az ország bármely kórházában és szakrendelőjében lekérdezhetők lesznek a betegek egészségügyi adatai, korábbi leletei. Éppen ezért érdemes alaposan utánanézni, hogy pontosan kik mihez férhetnek majd hozzá alig néhány kattintással. A több hónapos próbaidőszak után novembertől az egész országban elindul az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt). Az informatikai hálózat összeköti majd a háziorvosi és szakrendelőket, a kórházakat és a gyógyszertárakat. Egyebek között ez teszi lehetővé az e-recept alkalmazását is. A rendszerben a megfelelő jogosultságú szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára minden lelet és fölírt recept online megtekinthető.
Tegnap Vartus Gergely, az e-health-koordinációért felelős miniszteri biztos arról beszélt egy sajtótájékoztatón: hiba nélkül zajlott le az eeszt próbaidőszaka, amelybe nyolcvan intézményt vontak be, és 400 ezer egészségügyi adat „keletkezett”. Jövő év november 1-jével pedig csatlakozniuk kell a rendszerhez a magánszolgáltatóknak és az Országos Mentőszolgálatnak is.
Mégis az indulás kapcsán bőven lehetnek buktatók. Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa, háziorvos arról beszélt lapunknak: sok a tisztázatlan kérdés, nem tudni például, hogy a több ezer fog- és háziorvos hogyan kérhet majd segítséget, ha valami nem működik. A háziorvosok ugyanis vállalkozók, ezért a praxisok nem úgy részei az állami egészségügyi rendszernek, mint például a szakrendelők. Sok kollégájánál pedig még mindig rendkívül elavult számítógépek működnek.
Kétségei vannak a szakembernek afelől is, mennyire lesz biztonságos a rendszer. Pontosabban, ha az ígéretek szerint kívülről nem törhetik is föl a programot, elképzelhető, hogy a különleges adatnak minősülő információkhoz olyan orvosok is hozzáférhetnek majd, akik nem illetékesek. Komáromi Zoltán kitért arra is, nem tud olyan felmérésről sem, amely azt vizsgálta volna, hogy a gyógyszertárakban, fogorvosoknál, háziorvosoknál milyen számítógépek, operációs rendszer és internet-előfizetés van. Pedig ezek kulcskérdések. Ha egy betegnél a rossz informatikai háttér miatt perceket kell várni arra, hogy működjön a rendszer, akkor az már meg is bukott.
Az eesztnek a lakosság számára használható felületén, az eeszt.gov.hu oldalon ügyfélkapus bejelentkezés és érvényes tajszám beírása után rendelkezhetnek a felhasználók, vagyis a betegek, hogy pontosan milyen adataikat is láthatják a rendszerben. A legkényesebb egészségügyi adatokhoz való hozzáférésre meghatározott korlátozásokat lehet kérni. Alapállapotban – aki nem nyilatkozik, automatikusan ebbe kerül – nem mindenki láthatja például a nemi betegségekkel, addiktológiával, pszichiátriával kapcsolatos információkat. Nincs viszont korlátozás az alapállapotban az onkológiai, fogyatékosságra vagy fejlődési rendellenességre vonatkozó és nőgyógyászati adatokra. Ezen természetesen mindenki kedve szerint változtathat. Korlátozhat vagy engedélyezhet is egy-egy területhez való hozzáférést az orvosok számára. Korlátozás esetén az adott kategória összes dokumentumának és adatának hozzáférése teljes egészében tiltott, egyetlen lekérdező sem férhet hozzá az adatokhoz. Engedélyezésnél ez pont fordítva van. A harmadik kategória, amikor valaki „kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez”, ez azt jelenti, hogy a kategóriába tartozó dokumentumokhoz és adatokhoz csak azok férhetnek hozzá, akik az adott ellátás orvosszakmai kategóriájába tartoznak.
http://mno.hu/
Aki nem szeretné, hogy bármilyen információt láthassanak róla az eeszt rendszerében, beállíthat egy hozzáférést teljesen tiltó állapotot. Ám ezt az orvosok nem javasolják, mert egy baleset esetén például nem árt, ha bizonyos információknak, például gyógyszerallergiáknak vagy a krónikus betegségeknek is utána tudnak nézni az illetékesek. Komáromi Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: izgalmas lesz, ha valaki mindent letilt, és a háziorvosnak bár szüksége volna egy adatára a kezeléshez, mégsem éri el. Kérdés, hogy ilyenkor ott, a rendelőben miképpen orvosolják majd a hibát.
Rendkívül kényes adatokat tárol majd a hálózat, éppen ezért a biztonság kapcsán korábban úgy nyilatkoztak a fejlesztők, hogy a létező legjobb, 5. szintű adatvédelmi rendszert használják, ez pedig még a banki rendszereknél is erősebb. A projekt egyébként 2,1 milliárd forintos európai uniós támogatásból valósult meg, amit teljes egészében felhasználtak, így a fenntartást már hazai közpénzből tervezik.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.05.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
