Amerika helyett Ázsiából és az eddig véltnél jóval korábbról származhat az édesburgonya – állítják a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban, megerősítve a batáta eredetének alternatív elméletét.
Az Indianai Egyetem paleobotanikusai David Dilcher vezetésével vizsgáltak meg az északkelet-indiai Meghálaja szövetségi államból származó 57 millió éves levélfosszíliákat, amelyekről megállapították, hogy az édesburgonyát is magába foglaló szulákfélék (Convolvulaceae) családjának képviselőitől származnak.
Az eredmények alapján a szakemberek arra következtettek, hogy a család
A korábbi megkövesedett növénymaradványok vizsgálatának eredményei azt sugallták, hogy a szulákfélék Észak-Amerikából és nagyjából 35 millió évvel ezelőttről származhatnak. A molekuláris elemzések eredményei azonban azt erősítették, hogy a család korábbról és az Óvilágból származik. A mostani tanulmány ezt az elméletet támasztja alá.
A tanulmány szerint a szulákfélék és a paradicsomot, valamint a burgonyát is magába foglaló burgonyafélék (Solanaceae) fejlődése az eddig véltnél korábban vált el egymástól.
A burgonyafélék 52 millió évvel ezelőtti képviselőinek Argentínában feltárt fosszíliái alapján a kutatók azt is megállapították, hogy a szulákfélék Keleten, míg a burgonyafélék Nyugaton alakultak ki.
A mostani tanulmányban vizsgált 17 fosszília a szulákféléket és a burgonyaféléket is felölelő burgonyavirágúak (Solanales) rendjének legkorábbi ismert ősmaradványai.
A növények lágy szerkezete miatt a szulákfélék fosszíliái igen ritkák. A családba több mint ötven nemzetség és 1880 faj tartozik. Az édesburgonyát főként gyökérgumójáért termesztik, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Igen gyakori táplálék a fejlődő országokban, magas a vitamin és az ásványi anyag tartalma.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
