Sorra zajlanak a Csemadok alapszervezeteinek évzáró közgyűlései. Vasárnap a Pozsony-Óvárosi Alapszervezet évzárójára került sor a Csemadok pozsonyi Május 1. téri székházának Rákosi Ernő nagytermében.
A vezetőség nevében Brogyányi Mihály köszöntötte a résztvevőket, a Csemadok tagokat, valamint a pozsonyi városrészek Csemadok alapszervezeteinek megjelent képviselőit. Kétéves kihagyás után gyűlt össze a vezetőség és a tagság, hogy ismét együtt értékeljenek és tervezzenek.
A bevezető után a rendezvény kellemes fénypontja volt a Pozsonyi Duna utcai Gimnázium tanulójának, Metzner Dórának zenés műsora, amelyben ismert dalokkal szórakoztatta a közönséget, és rögtön jókedvre is derítette valamennyiüket, igazi vidám, farsangi hangulatot teremtve.
Majd Kaszás Kornél Petőfi-ösztöndíjas mutatta be a teremben jelenleg látható mosonmagyaróvári képzőművész, Sárközi Anikó kiállításának képeit, amelyek március 17-ig előzetes bejelentkezés alapján megtekinthetők. A sikeres képzőművész 20 éve alkot, eddig számos tárlaton vett részt, főleg természeti jelenségeket megörökítő festményeivel. Hat évvel ezelőtt már Pozsonyban is bemutatkozott. A most látható színgazdag képei is a természet egy-egy szeletét a maga sajátos eszközeivel megjelenítő alkotások, és különös élményt jelentenek a szemlélőnek.
Ezután Turján Melinda, az óvárosi szervezet elnök asszonya beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről, munkájáról. Újjáalakult a vezetőség, a következő időszakban Brogyányi Mihály, Kovács Ilona, Ziff Mária, Vajda Katalin, Falath Zsuzsanna, Lukovics Tamás és Vajda Géza, valamint az elnöknő szervezi a mintegy 90 tagot számláló alapszervezet tevékenységét.
Az elmúlt években a világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések miatt kevesebb rendezvény valósult meg. Ahogy lehetett azonban megszervezték a Trianon kiállítást, a Szent István-napi megemlékezést. Továbbá tanulságos előadás és beszélgetés zajlott Babucs Zoltán történésszel, aki az aradi vértanúk emléknapján tartott előadásában olyan epizódokat villantott fel a vértanúk életéből, amelyek eddig ismeretlenek voltak a hallgatóság előtt.
A most következő hétvégén emlékeznek meg az 1919. februárjában lezajlott tragikus pozsonyi sortűz áldozatairól. A csalogányvölgyi temetőben levő emlékműnél koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak. Március 15-én már hagyományosan a Medikus kertben levő Petőfi-szobornál gyülekeznek az ünneplők, és tartják meg a magyar szabadságharc tiszteletére szentelt emlékünnepséget. Április 2-án pozsonyi sétára invitálják az érdeklődőket a Hegyi-parkba, ahol az elfeledett magyar emlékek nyomába erednek. Akad belőlük bőven, és nem szabad, hogy ezek a feledés homályába merüljenek. Április 11-én a Magyar költészet napja alkalmából Zsapka Attila műsora nyújt élvezetes szórakozást. Május 24-én pünkösd alkalmával Szanyi Mária néprajzost hívják meg, aki a pünkösdi ünnepkörről, hagyományokról, szokásokról tart előadást és ezt egészíti ki a pozsonyi óvodások műsora. Június 1-jén Trianon kapcsán Raffay Ernő történészt köszönthetik körükben, aki ezúttal is bizonyára újabb és újabb részleteket árul el a trianoni szerződés előzményeiről és létrejöttéről. Július 6-án Dévény váránál a pozsonyi csata emlékére egy barantás bemutatót terveznek. A rendezvényt most készítik elő, megrendezése a barantások programjától függ. Augusztus 26-án Selmecbányára indítanak egy kirándulást, ahol elsősorban a magyarsággal kapcsolatos helyeket látogatják végig. Október 18-ra ugyancsak Babucs Zoltánt hívták meg, aki ezúttal az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseiről beszél majd. December 14-én karácsonyváró alkalomra kerül sor, kézműves-foglalkozással egybekötve, amelyen a szülők és a gyerekek együtt készülhetnek az ünnepre és vehetnek részt a színes programban. És már átnyúlva a következő évre, a 2023-as év évértékelő, évzáró közgyűlését 2024 január 20-ra tervezik.
Megható gesztusként a résztvevők felállva egyperces néma csenddel tisztelegtek a nemrég elhunyt, a felvidéki magyarság méltó képviselője, pótolhatatlan személyisége Duray Miklós emléke előtt.
Kívánatos lenne persze, ha még többen lennének, hiszen a Csemadok megalakulása óta a felvidéki magyarság bástyája, és csak úgy maradhat meg a legtávolabbi időkre is az, ha minél népesebb lesz a tagság, és erősebb a támogatottság. Ezért mintegy felhívásként mondta, hogy a legközelebbi taggyűlésre mindenki hozzon magával még egy magyart, mert így tudjuk bizonyítani, hogy erősek vagyunk, és így lesz biztosított a jövő.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
