Minden második gyerek napi öt óránál többet tölt online – egyre súlyosabb a digitális függőség Szlovákiában

Minden második gyerek napi öt óránál többet tölt online – egyre súlyosabb a digitális függőség Szlovákiában

Minden második gyerek napi öt óránál többet tölt online – egyre súlyosabb a digitális függőség Szlovákiában Mészáros Richárd2025. 05. 31., szo – 18:49

Egyre több jel utal arra, hogy a fiatalok nehezen tudják elképzelni az életüket online jelenlét nélkül – hívta fel a figyelmet Jozef Mikloško gyermekjogi biztos. Egy országos felmérés szerint a diákok negyede problémaként éli meg, ha az iskolában korlátozzák a mobilhasználatot – a szakértők szerint ez már a digitális függőség jele lehet.

A kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekek 58 százaléka naponta több mint öt órát tölt internetezéssel, különösen a 16 év alatti korosztály érintett. Ők a leginkább kiszolgáltatottak a cyberbullyingnak, a nem megfelelő tartalmaknak és azoknak az algoritmusoknak, amelyek tudatosan a figyelemre és az érzelmekre építenek.

A képernyők túlzott használata nemcsak a tanulmányi teljesítményt és a koncentrációt veszélyezteti, hanem súlyos következményekkel járhat a gyerekek mentális egészségére, szociális készségeire és emberi kapcsolataira is – hangsúlyozta Mikloško. 

„Ez már rég nem technikai kérdés. A gyerekek digitális függőkké válnak, miközben nem kapnak megfelelő védelmet” 

– tette hozzá.

Hírdetés

A jelentés szerint sok gyerek vagy nincs tisztában az online tér veszélyeivel, vagy nem érzi ezeket problémásnak. Az ombudsman úgy fogalmazott: a közösségi média ma már „digitális dílerként” működik, pszichológiai trükkökkel köti le a fiatalok figyelmét. Hozzátette, 

Szlovákia azonban jelenleg nem él azokkal a jogi eszközökkel, amelyekkel korlátozni lehetne a gyerekek hozzáférését ezekhez a platformokhoz. Sok gyerek már 13 éves kor alatt is gond nélkül regisztrál, a korhatár betartását pedig senki sem ellenőrzi.

A helyzetet súlyosbítja, hogy sok szülő már kisgyermekkorban, sőt, akár csecsemőként is digitális eszközöket ad a gyerek kezébe. Éppen ezért Mikloško javasolja a közösségi oldalak szigorúbb szabályozását – akár a belépési korhatár 16 vagy 18 évre emelését is –, valamint olyan technikai megoldásokat, amelyek megnehezítik a hamis életkorral való regisztrációt. A probléma megoldásához szerinte átfogó összefogásra van szükség – az állam, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek együttműködésére –, mert sem az iskolák, sem a családok nem képesek egyedül megbirkózni a helyzettel.

Mikloško szerint, ha a társadalom nem lép időben, egy olyan generációt veszítünk el, amely már nem lesz képes helytállni a való életben – és ezt a problémát semmilyen technológia nem fogja tudni orvosolni. 

Különösen aggasztó, hogy a gyerekek ma már nemcsak a klasszikus közösségi platformokat használják, hanem olyan játék- és videóplatformokat is, amelyek egyszerre szórakoztatnak, közösségi élményt adnak, és kommunikációs csatornává is válnak. Sok szülő azonban nincs is tudatában annak, hogy ezek a felületek valójában digitális társas terek – zárta gondolatait a gyermekjogi biztos.

(TASR)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »