Teljesen megváltozott helyzetbe kerültek idén a vásárlók, akár a mindennapos élelmiszerek, akár a tartós fogyasztási cikkek – például háztartási gépek – beszerzéséről van szó. A hivatalos adatok szerint az éves infláció júniusban közel 12 százalékos volt, ami évtizedes csúcsot jelent. A drágulásnak az előrejelzések szerint pedig még nincs vége. Mivel reagáltak a boltok és hogyan próbálnak spórolni a vásárlók?
Az élelmiszerek ára éves szinten több mint 20 százalékkal nőtt, köztük sok termék jóval komolyabb mértékben drágult.
Beszédesek a hivatalos KSH-adatok is.
A kilós, tömbös trappista sajt ára 58%-kal 3150 forintra,a 20 százalékos (140-175 grammos) tejföl 50%-kal 260 forintra,a kilós félbarna kenyér 43%-kal 498 forintra,a pasztőrözött, 28 százalékos ESL tej 36%-kal 363 forintra drágult.A drágulásnak az előrejelzések szerint még nincs vége
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Spirit FM-nak adott interjúban azt mondta: az elemzők már tavasszal figyelmeztettek arra, hogy az őszi időszak nagyon nehéz lesz. A helyzetet nehezíti, hogy emelkedik a kamatkörnyezet, így a hitelek is egyre drágábbak lesznek. Szerinte, ha valami csoda folytán a világpiacon nem kezd el drasztikusan esni a gáz, az elektromos áram és a kőolaj ára, akkor meg kell emelni ezeknek a termékeknek a díját, ami viszont erőforrásokat fog elvonnia a családoktól. “Sajnos még most jön a feketeleves, amit egyre inkább meg fogunk érezni a mindennapokban, és még csak azt sem tudjuk kijelenteni, hogy az élelmiszersokkon túl vagyunk, mert még ott is újabb hullámok várhatók” – mondta a szakember.
Legrammozás vagy zsugorfláció
A durva drágulás miatt a boltláncok és a vásárlók is léptek, különböző módszerekkel igyekeznek tompítani az inflációs hatást. Például az úgynevezett legrammozással vagy zsugorflációval. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
egy-egy termék árát nem változtat a gyártó és a kereskedő, hanem a kiszerelés lesz kisebb.
Az Euronews hírtévé online verziója a világszerte ismerte svájci csokimárka, a Toblerone példáját említi. A jellegzetes háromszögek közötti rések szélesebbek lettek már 2016-ban, így a csoki 170 grammos nettó tömege 150 grammra csökkent, miközben az ár nem változott.
Számos más terméknél, és egyre többnél látható az a megoldás. Például a tejfölöknél is voltak korábban a 450 és 500 grammos, nagypoharas tejfölök, amelyek ma már lényegében nagyon hasonló pohárban, de csak 330 gramm tejfölt tartalmaznak. Rengeteg terméknél figyelhető meg ez a változás, ami némiképp megtévesztő lehet a vásárlók számára.
Hosszú évek óta léteznek a különböző kiszerelésű termékek. Ilyen hatalmas inflációs nyomás közepette a kisebb kiszerelések iránti kereslet még valamelyest nő is, hiszen sokszor gondolja azt a vásárló, hogy igaz, hogy az egységára drágább, de legalább valamennyit tudok belőle vásárolni – mondta az Rtl.hu-nak Vámos György, a legnagyobb, főként élelmiszert forgalmazó boltláncokat – köztük az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Tescót és a Spart – képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az úgynevezett zsugorítással önmagában nincs gond, ha a vásárló korrekt információkat kap.
Mit lehet tenni?
1. A kiszereléstől függetlenül a termék mellett mindig kötelező feltüntetni az egységárat, hogy vevőként össze tudjuk hasonlítani a különböző márkájú és kiszerelésű termékek árát. Ha a legrammozást szeretnénk lefülelni, mindig nézzük az egységárra vonatkozó címkét, amely darabra, kilósra, literre vetítve adja meg egy-egy termék árát, így pontosabb képet kaphatunk. A kilós ár alapján pedig könnyebb összehasonlítani a termékeket.
2. Az összevetés más esetben is lehetőséget ad a spórolásra. Sok boltláncnak vannak úgynevezett saját márkás termékei, amelyek általában alacsonyabb áron kaphatóak. Vannak termékek, amelyeknél az olcsóbb saját márkás és a drágább gyártói márkás termék között semmiféle különbség nincs, teljesen ugyanaz a termék. Van példa ilyenre a tejeknél, kakaós italoknál, feldolgozott hústermékeknél, a saját márkás termék pedig 10-20 százalékos megtakarítást is jelenthet.
3. Persze vannak olyan termékek, amelyeknél van különbség a saját és gyártói márkás cikkek között. Ahogy említettük, a vásárlók is reagáltak az inflációra: egyre többen, a leginkább árérzékeny vevők elkezdték keresni az adott konkrét termékeknél az olcsóbb változatokat – ezt hívják leegyszerűsítve lefelé vásárlásnak. A Tudatos Vásárlók Egyesületének több kisboltos, valamint nagy láncoknál dolgozó eladó is azt mondta, egyre több vevő választ azonos termékből olcsóbbat, esetleg gyengébb minőségűt. Napról napra nő a számuk. (A nyilatkozó boltosok azt kérték, ne írjuk le a nevüket, mert alapesetben nem szabad senkinek nyilatkozniuk.)
4. A spórolásban segítség lehet – ahogy ezt szintén több fogyasztó jelezte is nekünk – ha figyeljük a boltláncok akciós újságjait, hűségprogramjait, mert azokkal is lehet faragni valamennyit a mindennapi kiadásokon.
Fotók: Tudatos Vásárlók/canva.com
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült.
Ez a poszt Minden forgatókönyv borult a boltokban, elindult a lefelé vásárlás először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
