Minden embernek van egy története

Minden embernek van egy története

Különleges történetek, elfeledett emberi sorsok, családi legendák és Gömör, valamint Nógrád múltjának kevésbé ismert fejezetei kerültek középpontba azon az író-olvasó találkozón, amelynek vendége Farkas Ottó gömöri író és újságíró volt.

Rimaszombatban a találkozót a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya a XXIII. Győry Dezső Kulturális Napok keretében a Szent-ivány József táblás Magyar Közösségi Házban november 12-én, a magyar nyelv napja előestéjén szervezte. A Csemadok minden évben üzenetet küld a magyar nyelv hetére, melyet idén Csáky Pál közíró, politikus írt. Az esszét Povinszky Elvira olvasta fel.

Ezt követően került sor a beszélgetésre. A megjelenteket Agócs Ildikó járási elnök köszöntötte. Farkas Ottót Pósa Erzsébet szerkesztő kérdezte.

A közönség betekintést nyerhetett a szerző több évtizedes gyűjtőmunkájába, könyveinek születésébe és a történetek mögött rejlő emberi sorsokba.

Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma

 

Farkas Ottó Dobfeneken született szerző idén ünnepelte 75. születésnapját, amelyhez a résztvevők szívből gratuláltak, jó egészséget és további alkotó éveket kívánva neki. Az elismerések sora is bővült idén.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a Palóc Világtalálkozón, idén nyáron Somoskőújfaluban átvette a Szeder Fábián-életműdíjat, amely a palóc kulturális örökség megőrzéséért végzett munkájának méltó elismerése.

Farkas Ottó életútja nem hagyományos írói pálya

Tanulmányai után a mezőgazdaságban dolgozott, majd az újságírás felé fordult. 1990-től főállású újságíróként tevékenykedett, riportjai, interjúi és tudósításai több szlovákiai magyar sajtóorgánumban, köztük az Új Szóban, a Vasárnapban, a Szabad Földművesben, a Szabad Újságban és a Gömöri Hírlapban jelentek meg.

Farkas Ottó könyvei (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)

Munkája során bejárta a vidéket, emberekkel beszélgetett, történeteket gyűjtött, és olyan emlékeket jegyzett fel, amelyek nélküle talán örökre feledésbe merültek volna.

Mint a beszélgetésből kiderült, a történetek lejegyzésének gondolata családi indíttatásból született.

Felesége szülei rengeteget meséltek a Medvesalja múltjáról, a Pogányvárról és a környék mondavilágáról. Amikor kislányuk egy-egy történetet újra hallani szeretett volna, Farkas Ottó már nem mindig tudta felidézni a részleteket. Felesége ekkor figyelmeztette: ezeket a történeteket le kell írni, mert minden elmúló generációval a múlt egy darabkája is elveszhet. A gondolatból végül életre szóló küldetés lett.

Az első kötet, az Ördög János ugratása 2012-ben, nyugdíjba vonulása után jelent meg

Azóta összesen 22 könyve látott napvilágot, és megalapította a Regélő Múlt Polgári Társulást is. Köteteiben Gömör, Nógrád és a Medvesalja történelme, mondavilága, különleges eseményei és hétköznapi emberek rendkívüli életútjai elevenednek meg.

Hírdetés

Farkas Ottó könyvei (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)

 

A szerző munkamódszeréről szólva elmondta, kezdetben neki kellett felkutatnia az adatközlőket, később azonban már sokan maguk jelentkeztek nála, miután olvasták könyveit.

A bizalom megszerzése gyakran hosszú folyamat, hiszen az emberek nem szívesen osztják meg idegenekkel személyes vagy fájdalmas emlékeiket. Farkas Ottó számára azonban minden történet fontos, legyen szó családi tragédiáról, kitelepítésről, bántalmazásról, különleges életútról vagy egy-egy településhez kötődő legendáról.

A beszélgetés egyik legérdekesebb része az igaz történeteken alapuló regények születésének hátterét mutatta be. Az El innen! című regényének történetére például 29 évet kellett várnia. Hőse egy kalandos, börtönnel és szökési kísérletekkel teli életútját csak évtizedekkel később ismerhette meg teljes egészében. A szerző további kötetei is sokszor úgy születtek, hogy egy-egy olvasó vagy ismerős kereste fel őt saját történetével.

 

Farkas Ottó könyvei (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)

A Keserves nászút a felvidéki magyarok 1947 és 1949 közötti kitelepítésének személyes emlékeit őrzi, míg más műveiben családon belüli erőszak, szerelmi csalódás és különleges emberi sorsok jelennek meg.

A történetek gyűjtése nem csupán beszélgetésekből áll. A szerző régi újságokat, levéltári dokumentumokat, családi naplókat és fényképeket is kutat, hiszen számára fontos a hitelesség. Különösen értékesek azok a naplók és személyes feljegyzések, amelyek első kézből őrzik egy-egy történelmi korszak eseményeit. A Covid-időszak alatt például felhívást tett közzé, amelyben naplókat keresett feldolgozásra, és kellemes meglepetésként tapasztalta, milyen sok családban őriznek ilyen dokumentumokat.

Rimaszombat múltjához kapcsolódó történetekből is ízelítőt kaptak a résztvevők

Szó esett Ferenczy István szarkofágjáról, a szobrot ért tűzesetről és annak restaurálásáról, valamint Madách Ilonka különös életútjáról is. Farkas Ottó a Tompa Mihály-szobor eltávolításának és későbbi újbóli felállításának történetét is kutatta. Beszélt a Petőfi Sándorhoz kapcsolódó helyi emlékekről, a Barguzinban folytatott kutatásokhoz kötődő újságírói munkájáról, valamint a környék kevésbé ismert településeinek legendáiról, melyet a legújabb, Mesés tájak halványuló emlékei című könyvben foglalt össze.

 

A közönség megismerhette azt is, mennyire erősen kötődik szülőföldjéhez.

Mint fogalmazott, Gömör és Nógrád történelmi hátterét, földrajzát és embereit ismerve tud igazán jól kérdezni és kutatni. Kedves vidékei közé sorolta a Medvesalját, valamint a Szádelői-völgy és Barka környékét. Egy-egy történet kapcsán szóba került Szent László mondavilága, a péterfalai világ közepe legenda, a Gortva-patak nevének eredete, de még az almágyi templomhoz kapcsolódó különleges események is.

A beszélgetés végén Farkas Ottó elárulta, hogy a 22 kötet után további könyveken dolgozik.

Szívesen fogad családi naplókat, régi fényképeket, leveleket és olyan történeteket, amelyek megőrzésre érdemesek. A munkában felesége is fontos szerepet vállal: ő a kéziratok első olvasója és kritikusa, aki csak akkor engedi tovább a szöveget a szerkesztőhöz, ha az számára is érthető és teljes.

Agócs Ildikó és Farkas Ottó (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)

Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke úgy fogalmazott, a rimaszombati találkozó legfontosabb üzenete talán az volt, hogy minden embernek van egy története, és minden történet megérdemli, hogy megőrizzük.

Farkas Ottó munkássága arra emlékeztet bennünket, hogy múltunk nem csupán a történelemkönyvek lapjain él, de ott van a családi emlékekben, az idős emberek elbeszéléseiben, a régi fényképekben és a szülőföldünk minden apró zugában. Ezeknek az emlékeknek a megmentése pedig nemcsak a múlt iránti tisztelet, hanem a jövő generációi iránti felelősség is.

A találkozó végén a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni, könyveket vásárolni és dedikáltatni. Farkas Ottó író-olvasó találkozói a következő időszakban Tornalján, Füleken, Egyházasbáston és Pásztón is folytatódnak.

HE/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »