Egy indián betér egy New York-i kocsmába. Megkérdi tőle a csapos: no, hogy érzed magad a mi jó öreg városunkban? A rézbőrű visszakérdez: és te hogy érzed magad a mi ősi hazánkban?
Különböző kultúrák találkozásánál gyakran tartják az idegent illetlennek, mert nem úgy viselkedik, ahogyan azt a hazaiak elvárják. Azáltal, hogy az idegen nem a hazai elvárásoknak megfelelően reagál, nem jósolható meg, mikor mit fog tenni, elbizonytalanítja a hazaiakat, akik ezért az idegennel tartózkodóvá és gyanakvóvá válnak. Ez a gyanakvó hozzáállás a mindenkori idegenből az önmagát beteljesítő jóslat hatásmódjának köszönhetően a lehető legrosszabb oldalát hozza elő, ami újabb lendületet ad az ördögi körnek, és egyre jobban szítja a feszültséget és a bomlasztó káoszt.
Egyértelmű, hogy a XXI. század kulturálisan és etnikailag fokozottan (meg-)kevert társadalmaiban egyre gyakrabban megtapasztalható feszültségek óriási felelősséget rónak az emberek vezetésével foglalkozó szakemberekre. Az előadás a szociál- és az evolúciós pszichológia eredményeit felhasználva vezeti le a xenofóbia (félelem az idegenektől) kialakulását. Megvizsgálja, mennyire fontos a saját – és bizonyos mértékig a másik – kultúra gyökereinek ismerete, hogy annak tagjai ne kényszerüljenek önbizonytalanságukban sem a saját, sem az idegen kultúrát idealizálni.
Szerencsére a humántudomány minden feltétellel rendelkezik, hogy hatékonyan hozzájáruljon a különböző kultúrák és nemzetek békés egymás mellett élésének lehetővé tételéhez. A saját és az érintett másik kultúra hagyományainak, motívum rendszerének átérző megismertetésén túl olyan emberképet tud kialakítani, ami a nagyon eltérő gondolkodású és viselkedésű idegenben is – feltéve, hogy ő bennünket „békén hagy” – az embert látja, akinek keblében épp úgy szív dobog, akkor is, ha a legkevésbé sem értünk egyet a másik világnézetével, értékítéleteivel, viselkedésével.
A gyakorlat bemutatására az előadó azokból a személyes kihívásokból merít, amelyeket széles nemzetközi pályafutása során a legkülönbözőbb kulturális keretek között volt alkalma megtapasztalni.
A tartalomból:
1. A szövetség csókja – When to kiss the miss?
2. Német banán-köztársaság: Kik veszik és kik öszik?
3. Pizza Dél-Tirolban – Szabadságharcosok és terroristák
4. Überfremdung – A xenofóbia tudományos magyarázata és kultúrtörténete
5. Zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben! – No és a szemita palesztinok?
6. Dr. King álma – és a beteljesülés
7. A fertilitásról feketén-fehéren – Hány gyermeke születik egy átlagos nőnek?
8. Quo vadis Africa? – A 2022-es African Youth Survey szerint minden 2. afrikai fiatal ki akar vándorolni
9. Sötét jövő? – A kulturális értékek és a keresztény nyugat
Dr. Héjj Andreas a Bakonyban született, fekete Nyugat-Afrikában nőtt föl, tanulmányait Bajorországban végezte, ahol azt követően bő három évtizedet élt és kutatott. A Pécsi Tudományegyetem és a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem professzora. Evolúciós pszichológus, vagyis az érdekli, hogyan befolyásolják mai viselkedésünket és ízlésünket azok az alkalmazkodások, amelyek sok ezer nemzedéknyi elődjeink túlélését biztosították. Ezen alkalmazkodások modern kihatásait a világ számos kultúrájában, többek között Pápua Új-Guineában és Mikronéziában tanulmányozta a kapcsolatok, a vonzalom és a beavatás vonatkozásában.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
