Joe Biden amerikai elnök korábban mérlegelte Ukrajna meghívását a NATO-ba – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Végül Biden visszakozott, és nem szólította fel a szövetségeseket, hogy küldjenek meghívást. Erre két oka volt.
„A Biden-adminisztráció fontolgatta, hogy nyilvános felszólítást fogalmaz meg Ukrajna meghívására a NATO-ba, de végül úgy döntött, hogy mivel kicsi az esély a sikerre rövidtávon, visszakozik. Putyin [orosz elnök] szintén jelezte, hogy a NATO-tagság, amiről a szövetségesek a júliusi csúcstalálkozón azt nyilatkozták, hogy „elkerülhetetlen”, lényegében casus belli (háborús ok)”
írta a Bloomberg. A meghívás elmaradásának következménye volt az, hogy Ukrajna végül egy sor kétoldalú védelmi megállapodást kötött nyugati országokkal.
A Le Monde még októberben írt arról, hogy a Biden-adminisztrációnak nincs kifogása Ukrajna meghívása ellen, és ha Kamala Harris győz, akkor a meghívást valószínűleg Kijev megkapja.
Magyarul: annak tudatában, hogy az oroszok szemében háborús ok Ukrajna NATO-csatlakozása, Harris és az amerikai demokraták meghívták volna az országot a Szövetségbe. Az érem másik oldala, hogy a NATO-tagok egy része nem támogatja Ukrajna felvételét (Szlovákián és Magyarországon kívül többen is).
A háttérről
Bár a nyugati mainstream még mindig imperialista területszerző háborúként hivatkozik az ukrajnai orosz invázió, annak egyik fő kiváltó oka épp az volt, hogy a Nyugat egyre több lépést tette afelé, hogy Ukrajnát felvegye a szövetségbe.
Ukrajna hatalmas ország (értsd: óriási és igen jól használható felvonulási terület, amelynek irányából Oroszországot semmilyen természetes akadály nem védi), amely nagyon közel esik Oroszország érzékeny pontjaihoz (Moszkva, Kaukázus). Ez volt az egyik oka az orosz inváziónak.
(Megjegyezzük, az orosz stratégák ezirányú felfogásáról és aggodalmairól több amerikai mainstream elemző is írt tanulmányokat, amelyekről a háború kitörése után a mainstream sajtó rendre elfeledkezett…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
