A szlovák gazdaság számára az idei év nemcsak az ukrán-orosz háború miatt volt kihívásokkal teli, hanem azért is, mert parlamenti választások zajlottak, az arra jellemző előzetes költekezéssel, miközben eddig csak olyan kormányok irányították 2023-ban az országot, amelyek a parlamentben nem kaptak támogatást.
Az államháztartás gazdálkodásának 2023-ban a GDP 5,5%-ának megfelelő hiányt kellene elérnie. Ez a legnagyobb nominális deficit a 2009-2010-es nagy pénzügyi válság óta, azonban a válságos időkkel ellentétben idén a gazdasági ciklus enyhén pozitív hatást fog kifejteni.
A szakértők szerint 2025-ben érhetünk el a 60 százalék körüli szintre, de ez nagyban függ majd attól, hogy a frissen alakuló Fico-kormány mennyire tud spórolni, miközben a szociális biztonságra alapozó politikai jövőt ígér. Az eladósodottság növekedésével a költségvetési hiány részleges refinanszírozását felhalmozott likvid pénzügyi eszközökből (LFA) vállalják, amelyek a járvány idején történő előkészletezés óta nem csökkentek a GDP 10%-a alá. A likviditás felhasználása középtávon lassítja a bruttó adósság növekedését.
A kérdés tehát az, hogy a választási ígéretek egy részét miként tudják majd a gazdaság egészséges szinten tartása mellett megvalósítani, mert a jelenlegi kommunikációból úgy tűnik, a szakértői kormány által kínált spórolási lehetőségek nem jelentenek alternatívát az alakuló kormányzat számára.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
