Az ukrajnai háború diplomáciai frontján egyre fokozódik a feszültség: a nemzetközi közvetítési kísérletek középpontjába május 15-e, az isztambuli béketárgyalások tervezett dátuma került. Bár a felek látszólag nyitottak az egyeztetésre, a háttérben komoly ellentétek húzódnak meg – különösen a tűzszünet kérdésében.
A német kormány hétfőn ultimátumot adott Moszkvának: amennyiben Oroszország nem kezdi meg az európai országok által javasolt 30 napos tűzszünet betartását legkésőbb május 12. (vagyis a mai ) nap végéig, újabb szankciók következhetnek. Az uniós tagállamok külügyminiszterei eközben Londonban egyeztetnek a közös fellépés lehetőségeiről.
A figyelmeztetés ellenére Oroszország hétfőn is támadta az ukrán állásokat, tehát a fronton nemhogy csökkent, inkább nőtt a harcok intenzitása. A legfrissebb ukrán jelentések szerint az orosz hadsereg 108 iráni gyártmányú „Shahed” drónt vetett be, melyek közül 55-öt sikerült megsemmisíteni – az ukránok szerint (magyarul, 53 drón becsapódott). A légicsapások több kelet-ukrajnai régiót is érintettek, köztük Harkivot, Szumit, és Bilhorod-Dnyisztrovszkot, ahol egy nő megsérült. Egy civil vasúti járatot is támadás ért.
Putyin tárgyalna, de nem kér az ultimátumokból
A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin is kész részt venni az isztambuli megbeszéléseken, amelyet ő maga javasolt május 15-ére. Moszkva ugyanakkor nem hajlandó elfogadni az európai országok által követelt előfeltételeket – így a 30 napos tűzszünetet sem.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte: az Oroszországra nehezedő nyomás, különösen az „ultimátumszerű” szankciós fenyegetések elfogadhatatlanok. Ugyanakkor Peszkov azt is állította, hogy Putyin javaslatát több világvezető is támogatta, bár konkrét neveket nem említett.
A béketárgyalásokra vonatkozó részletek egyelőre homályban maradnak, és a Moszkva által szorgalmazott tárgyalási feltételek még nem ismertek a nyilvánosság előtt. Emellett a Kreml visszautasította a lengyel állításokat is, melyek szerint Oroszország állt volna a 2024-es varsói tűzeset mögött – az efféle vádakat a hivatalos orosz álláspont „ruszofób propagandaként” kezeli.
Körkép-vélemény:
Ki kell emelni, hogy jelenleg oroszág a fronton újabb offenzívákat indított, és mivel az ukrán haderő napról-napra gyengébb, miközben az orosznak még vannak tartalékai, Moszkva nem siet a tűzszünettel. Az érem másik oldala, hogy ha Putyin elfogadja a harminc napos tűzszünetet, arra semmilyen garanciát nem kap, hogy az európaiak nem fogják ezt az időt arra használni, hogy megerősítsék Ukrajna pozícióit a fronton vagy arra, hogy ukrán ellentámadást készítsenek elő. Az elmúlt években módszeresen lerombolt bizalom most visszaüt. Más kérdés, hogy Európa mennyire akarja valóban a háború lezárását, vagy csak a brit-francia-német tengely érdekeit akarja érvényesíteni úgy, hogy az USA-t valahogy benntartja a konfliktusban.
Zelenszkij: „Ott leszek, akár tűzszünettel, akár anélkül”
A konfliktus másik kulcsszereplője, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjel kijelentette: elutazik Isztambulba, akkor is, ha Oroszország nem hajlandó május 12-től életbe léptetni a tűzszünetet. Ezzel egyértelművé tette, hogy készen áll személyesen találkozni Putyinnal, még ha ez veszélyes politikai körülmények között történik.
A háttérben közben az amerikai elnök, Donald Trump is nyomást gyakorol a felekre a gyors békemegállapodás érdekében. Bár Trump nyilvánosan nem foglalt állást a tűzszünet előfeltétele mellett, sürgette Ukrajnát, hogy éljen a tárgyalás lehetőségével, amelyet Putyin ajánlott fel.
Zelenszkij külügyminisztere, Andrij Szibiga úgy nyilatkozott: „nem hiszem, hogy az orosz vezetésben van olyan bátorság, mint Zelenszkijben, aki kész személyesen szembenézni Putyinnal.” Szibiga egyúttal jelezte: Ukrajna továbbra is a tűzszünettel és a nemzetközi joggal összhangban áll a párbeszédhez.
Diplomáciai próba, kedvezőtlen katonai realitások mellett
A május 15-i isztambuli találkozó lehet a háború kitörése óta az egyik legfontosabb diplomáciai esemény. Míg az EU az egységes fellépésben és szankciós nyomásgyakorlásban látja a „béke” (vagy a konfliktus folytatásának?) zálogát, Oroszország továbbra is elutasítja az előfeltételeket, hiszen ő jobban áll a fronton. Közben Ukrajna a morális és politikai elsőbbségét próbálja megőrizni azzal, hogy kész nyíltan tárgyalni, miközben továbbra is fegyveres támadások érik.
Az események kimenetele alapvetően attól függ, vajon a május 15-i találkozó formális diplomáciai gesztus marad, vagy valóban elindítja a háború lezárásának folyamatát.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Stefan Rousseau/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
