Az Iszlám nem teszi lehetővé első lépésben a zendülést, felkelést, hanem tűrést ír elő. Ha ez nem vezet eredményre, akkor következhet az elvándorlás. Ha a zsarnokot ez sem téríti vissza a helyes útra, az otthon maradottakat tovább sanyargatja, életeket, vagyonokat bitorol el, akkor jöhet szóba az ellenállás, ill. annak támogatása. Idáig most ne menjünk, maradjunk az elvándorlásnál.
Fontos tudni, hogy az Iszlám jog szerint a Föld Allahé.
Az elvándorlásnak (Hidzsra) három jogi alapja van:
1. Megfelelő ok
2. Befogadás egy adott országban
3. A befogadó ország jogának tiszteletben tartása
إِنَّ الَّذِينَ تَوَفَّاهُمُ الْمَلآئِكَةُ ظَالِمِي أَنْفُسِهِمْ قَالُواْ فِيمَ كُنتُمْ قَالُواْ كُنَّا مُسْتَضْعَفِينَ فِي الأَرْضِ قَالْوَاْ أَلَمْ تَكُنْ أَرْضُ اللّهِ وَاسِعَةً فَتُهَاجِرُواْ فِيهَا فَأُوْلَئِكَ مَأْوَاهُمْ جَهَنَّمُ وَسَاءتْ مَصِيرًا ﴿٩٧﴾
Amikor az Angyalok magukhoz veszik azok lelkét, akik elkárhozták magukat, mondják: „Mi (bűnben) voltatok?” Mondják: „Elnyomottak voltunk a Földön.” Mondják: „Nem volt-e Allah Földje elég tágas ahhoz, hogy elmeneküljetek onnan?” Ezek ők, akiknek hajlékuk a Pokol és sorsuk gyötrelmes (al-Nisza, Asszonyok, 97.)
Magyarázat:
Ez a rész az Iszlámot üldöző és azt tiltó helyekről elmenekülő Muszlimok Hidzsrájára vonatkozik. Az ilyen helyeket a Muszlimoknak el kellett hagyniuk, még saját házuk, vagyonuk feladása árán is, és inkább a Muszlimok társadalmába kellett őket befogadni, ahol békében élhettek, ill. együtt harcolhattak, a közös ellenséggel szemben. A jelentés azonban tágabb.
Az Iszlám nem egyszeri ellenállást követel a gonosszal szemben, hanem folyamatosan erre buzdít. Egy állandó harcot hirdet az elnyomóval, a bűnnel szemben, amihez néha elkerülhetetlen javaink hátrahagyása és csatlakozás a testvérekhez, akikkel együtt a sátán legyőzhető, akár fizikai, akár spirituális formában.
Egy Muszlimnak nem csak a jó elrendelése, hanem a gonosz elvetése is kötelessége. Egy ilyen harcban mindent meg kell tennünk és ehhez Allah földje elég tágas, hogy lehetőségünk legyen cselekedni. A lehetőség nem csupán fizikai, hanem morális értelemben is értendő.
Vissza a cikkhez:
1. A ma Iszlámnak nevezett világban rendkívül sok ok van arra, hogy onnan elvándoroljanak. Ezzel nem azt mondom, hogy az iszlám nincs jelen, hanem azt, hogy egyén szinten lehet csak jelen. A politika sosem állhat az erény, erkölcs oldalán, ez jellegéből fakad bárhol. A politika a hatalom megszerzéséről és gyakorlásáról szól, tehát bűnben születik és bűnben marad fenn. Ha ezt bármely egyház, vallási szervezet kiszolgálja, maga is bűnössé válik. Az Iszlám országokban a vallási vezetésnek kötelezően ki kell szolgálnia a politika érdekeit. Nem beszélve az emberi jogokról, meghurcolásokról, igazságtalanságokról, maga a tiszta vallásgyakorlás is akadályoztatva van. Nem az ima szabadságáról beszélek, hanem az igazság kimondásának lehetőségéről.
2. Amennyiben elvándorlásra kerül sor, szükséges a befogadó országgal történő egyeztetés. A Próféta (Béke reá) életében két jelentős Hidzsra, azaz menekülés volt. Az egyik Abesszíniába, a másik Mekkából Medinába. Mindkettő alapja a hívők hitéletének akadályozása, megélhetésük ellehetetlenítése és üldöztetésük volt. Azonban a migrációt mindkét esetben megelőzte az Abesszin uralkodó (Nagashi) befogadó nyilatkozata, illetve a Medinát uraló két törzs, Awasz és Khazradzs meghívása (Aqaba 1 és 2 egyezmények).
3. Az iszlám két része a doktrínák (aqida) és a jog (shariya) követése. A doktrínák megváltoztathatatlanok és mindenhol követhetőek. Az iszlám jog pedig minden helyen és korban megváltoztatható, amennyiben nem sérülnek a doktrínák. A közösség joggyakorlatának követése az előírás. Amennyiben Európában az európai jog a közösség által elfogadott jog, akkor a shariya is ezt támogatja. Így semmivel sem magyarázhatóak azok a cselekmények iszlám jogi alapon, melyek európai emberek életének kioltásával, veszélyeztetésével, szabad vallásgyakorlásával járnak.
Forrás:facebook.com
Tovább a cikkre »
