Az Európai Tanács megszavazta, hogy az EU megkezdje csatlakozási tárgyalásait Ukrajnával! Orbán Viktor pedig nem vétózott a tanácsülésen, csak kivonult a tanácskozásról a szavazás előtt.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel nem módosította álláspontját, csak ebben a rossz döntésben nem kívánt részt venni. Nem vétózott ugyan, de mivel a szavazás idejére kiment a teremből, lehetővé vált az egyhangú döntés. Pedig a döntés elhamarkodottságáról meg voltak győződve más tagállamok is, ellene fellépni viszont nem mernek.
A magyar miniszterelnök megelőzve a hazai ellenzék elégedett gúnyolódását, még a brüsszeli EU-csúcsról jelentkezve kijelentette: Magyarország nem veszített el semmit a tartásából, mivel a végső döntést a nemzeti parlamenteknek kell kimondania.
A tagállamok közül sokan abban reménykedtek, hogy majd Orbán elviszi megint egyedül a balhét, mint nemrégiben migránsügyben vagy genderügyben, és megvétózza a csatlakozási eljárást, mert neki már úgyis mindegy. Róla ugyanis közismert a rebelliség! Ami persze egyáltalán nem az, hanem csak határozottság és józan politikai látásmód.
Vajon mi mindent mérlegelhetett Orbán az ukrán csatlakozás megvétózásának elmaradásával? Nagy volt a tét! Szinte a szavazással egyidőben jelentették be, hogy az Európai Bizottság az unió 2021-2027 közötti kohéziós alapjából 10,2 milliárd eurót szabadít fel Magyarországnak. Megnyílt tehát végre valahára az uniós pénzcsap, többek között megvalósulhat például a pedagógusok fizetésemelése, vagy a kisvállalkozások erőteljesebb támogatása is. A Magyarországnak járó európai uniós források érkezésének hírére a devizakereskedelemben erőre kapott a forint. De az országnak járó 22 milliárdos kohéziós alapból még nem minden felfüggesztett forrás kapott zöld utat. A maradék még várat magára!
A törvénymódosítás értelmében, amely egy évekkel ezelőtti állapotot állított vissza, a politikai reklámokban, az állami iskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban és a médiában használható lesz minden uniós nyelv – az orosz azonban nem. Ez azt is jelenti, hogy szabadon lehet majd magyarul tanulni a kárpátaljai iskolákban a középiskolai tanulmányok végéig. Ugyanakkor visszahelyezték tisztségébe Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Középiskola igazgatóját is, akit három megnyert per után került vissza végre az állásába.
A magyar kormányfő tehát nem futamodott meg, nem hajbókolt Brüsszel előtt, csupán megfontoltan mérlegelt, amikor egyet nem értését kifejezve csak kivonult, de nem vétózott Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban, másrészt amikor elutasította az egyelőre még áttekinthetetlen és előkészítetlen újabb hatalmas segélytámogatást.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
