A szlovák munkapiacon egyre nagyobb gondot jelent megfelelő munkaerőt találni, sokszor már nem csupán a bonyolultabb, hanem az egyszerűbb munkavégzésre is.
A friss elemzésekből kiderült a munkaerő-piaci pozitív folyamatok megálltak, a versenyszférában pedig stagnált a foglalkoztatás. A cégek továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek, de részben óvatosak az új munkahelyek létrehozásával kapcsolatban.
A közigazgatás, a védelem, az oktatás és az egészségügy szektorában az aktivációs munkakörben dolgozók számának erőteljesebb csökkenése mutatkozott. E hatás nélkül a teljes foglalkoztatás stagnált volna az I. negyedévben. A külföldi munkaerő beáramlása továbbra is pozitívan hat a munkaerőpiacra – állapította meg elemzésében a Szlovák Nemzeti Bank.
A külföldi munkaerő egyre intenzívebb beáramlásához hozzá kell szoknunk, mert Szerbia és Ukrajna után már Indonéziából és Srí Lankából is érkeznek Szlovákiában dolgozni vágyók. A jelenség nem egyedi, a környező országokban is tapasztalhattuk, de a szlovákiai rendszer bonyolultsága az ügyintézést itt is nehezíti. Ennek ellenére a nagyobb szakmai felkészültséget nem igénylő feladatok elvégzésére hamarosan növekedni fognak ezen ázsiai országból érkezők száma.
Az alacsony munkanélküliség ugyanis azt jelenti, lényegében alig van olyan szlovákiai munkavállaló, aki elérhető lenne és a munkahelyi fluktuáció miatt nekik is több lehetőségük van. Ebben a helyzetben pedig azt az állást választják, ahol az anyagi lehetőségek vagy a munkakörülmények jobbak.
A gondok viszont nem csak az egyszerű fizikai munkavégzés szintjén jelentkeznek, a szakmunkások hiánya egyre jelentősebb, miközben a gazdaság teljesítményére az sincs jó hatással, hogy a fiatalok elvándorlása is magas. Az OECD 2020-as felmérése szerint az EU-n belül csak a luxemburgi egyetemisták közül tanul több külföldön, mint a szlovákiaik közül. A törpeállam esetében ez nem meglepő, mert nem áll minden sarkon egyetem, de Szlovákiában nem a főiskolák mennyiségével van a gond, hanem azzal, az egyetemisták 20 százaléka külföldön szeretne új ismeretekkel gazdagodni.
A külföldi egyetem pedig a legtöbb esetben azt is jelenti, hogy a hallgató már nem jön vissza az országba, így a fizikai munkavégzés mellett a magasabb hozzáadott értékkel bíró szellemi munka esetén is hiányozni fognak a munkavállalók. A hosszabb távon jelentkező probléma megoldása ugyanakkor átfogóbb megközelítést igényel, erre pedig kevés esély van a jelenlegi politikai helyzetben, így vélhetően a kihívás csak mélyülni fog, a munkapiacon pedig egyre nagyobb hiány lesz, ha a gazdasági folyamatok a jelenlegi ütemben zajlanak tovább.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
