Bár tény és való, hogy a nácizmus megjelent Magyarországon (míg a fasizmus még véletlenül sem), az nem Horthy nevéhez volt köthető, maximum annyiban, hogy kormányzósága alatt alakultak pártok.
Bár tény és való, hogy a nácizmus megjelent Magyarországon (míg a fasizmus még véletlenül sem), az nem Horthy nevéhez volt köthető, maximum annyiban, hogy kormányzósága alatt alakultak pártok.
A magyar nácizmus első alakja ugyanis Böszörményi Zoltán (egyébként költő és újságíró) volt, aki 1930-ban Nemzeti Szocialista Magyar Munkás Párt néven alapított pártot. Böszörményi egyébként 1931-ben Németországba is elutazott, hogy Hitlerrel találkozzon, és hazatérve kvázi koppintotta a náci német jelképeket és szokásokat, pl. barna inget rendszeresített a pártban, rohamosztagot szervezett német mintára és jelképként vörös alapon, fehér körben zöld horogkeresztet vezetett be. Római karlendítéssel, „Éljen Böszörmény!” kiáltással üdvözölték hívei. Később, miután a horogkereszt német állami és nemzeti jelkép lett, kaszáskeresztre váltott (jelezve a mozgalom agrárjellegét), mely egyszerűen két keresztbe tett kasza volt. Horthyék nem nézték jó szemmel ténykedését és radikalizálódását, és amikor Böszörményi állampuccsot szervezett a kormányzó ellen (1936. május 1.), azt szétverték, a népvezért börtönbe zárták. A párt tagjai ezután más, kisebb nemzetiszocialista csoportokhoz csatlakoztak.
A második nagyobb hazai nemzetiszocialista párt Meskó Zoltáné volt, aki képviselőként és hivatásos katonatisztként működött. Ő 1932-ben alapította meg a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Pártot, mely elsőként tette jelképpé a nyilaskeresztet és a zöld inget is. Valahogy ez sem hajaz sem az olasz fekete-, sem a német barnaingesekre.
A későbbi években, zömében 1932 és 1936 között több nemzetiszocialista párt és mozgalom is alakult az országban, zömében jelentéktelen, kis formációk voltak. Köztük talán a dr. Csilléry András orvos vezette Kék Kereszt Mozgalom, a Salló János vezette Nemzeti Front, a gróf Festetics Sándor vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt, és a gróf Pálffy Fidél vezette Egyesült Nemzeti Szocialista Párt volt valamelyest ismertebb, de Horthy egyikkel sem működött együtt, és az országgyűlésben sem tudták képviseltetni magukat.
A hungarizmust tehát leginkább Szálasi Ferenc nevéhez köthetjük, aki 1937. október 24-én deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megalakulását.
Az 1939. május 25-26-án megtartott országgyűlési választásokon a Nyilaskeresztes Párt (Szálasi Ferenc harmadik pártja, amely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött) váratlan és nagy sikert aratva (14,39%-os eredményt értek el, 530 405 szavazattal) a második legnagyobb parlamenti erővé vált Magyarországon, az akkoriban 260 fős országgyűlésben 29 helyet szereztek meg. Ebben az évben volt a legerősebb a párt, 250-300 ezer tagot számláltak, azonban 1940-től megkezdődött a kvázi leépülés, a taglétszám drasztikus csökkenése.
Budapest, 1944-46. között Szálasi Ferenc kihallgatása az AVO épületében – Andrássy út 60. A II. világháború befejezése után a Nyugatra távozott háborús fõbűnösöket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselete 1945 októberétõl több csoportban Budapestre szállította. A foglyokat a Mátyásföldi repülõtéren adták át a magyar hatóságoknak. Szálasi Ferenc volt nyilas miniszterelnök – “nemzetvezetõ” – /19440 .X.16-tól 1946. III.28./ az ÁVO épületében volt õrizetben és a kihallgatás után a Népbíróságok Országos Tanácsa, dr. Jankó Péter törvényszéki tanácselnök vezetésével tárgyalta az ügyét. A Zeneakadémia nagytermében 1946. II.7-tõl 1946. III.1-ig folytatott perben a NOT kötéláltali halálra ítélte a vádlottat. A másodfokú jóváhagyás után az ítéletet 1946. III.’”-én végrehajtották. Fotó: MTI 35/15 FF
Ami ennél is lényegesebb, Szálasi Ferenc önálló eszmerendszert alkotott, mely jelentősen különbözött a német nácizmustól. Már csak azért is, mert nem hitt a náci fajelméletben, mindössze az antiszemitizmus volt közös vonás a két ideológiában.
Bár Umberto Eco szerint a fasizmus egyszerűen a nacionalista autoriter rezsimek gyűjtőneve, de mindezek okán látható és érthető, miért végtelenül buta és primitív dolog Horthy emléke ellen antifasiszta tüntetést szervezni, és egyáltalán miért rettenetesen megtévesztő és káros, ráadásul teljes mértékig félrevezető Magyarországon a náci, fasiszta jelzőkkel való vagdalkozás.
Innentől érthetővé válik az is, hogy Magyarországon miért nincs semmiféle létjogosultsága az antifasiszta mozgalmaknak, de még ha alakulna egy, az antináci (bár ez a szó nem hangzik oly dallamosan, hát egyelőre nem használják) mozgalomnak sem. Bár egy antihungarista szerveződésnek talán még lenne némi alapja, de szerencsére a történelemből felmentettek ezzel az eszmerendszerrel még annyira sincsenek tisztában, amennyire vélik, hogy a többivel vannak.
Az egyetlen ilyen „anti”, ami valóban jogosan és nagy támogatással tud megjelenni az országban, az antikommunista szerveződések, mégpedig annak köszönhetően, hogy – bár tudjuk, a kommunizmus utópia, mely sosem valósulhatott meg szerencsére, de annak előszobája – a szocializmus mérhetetlen anyagi, erkölcsi és morális károkat okozott az országban. Talán ennek jelenkori következménye a sok történelemből (is) felmentett, buta kis „anti”.
Varga Moncsi – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
