Indiában az országos szépségverseny döntője előtt ismét fellángoltak a bőrszint övező viták, miután a legjobb 30 közé bejutott versenyző mindegyike kimondottan fakó bőrszínű – írta a CNN. A Times of India a napokban közzétette annak a 30 résztevőnek a fényképét, akik közül június 15-én választják ki India szépét.
A fotókon fiatal, fényes, vállig érő, fekete hajú és tökéletes mosolyú nők láthatók. A szépségkirálynő jelöltek között azonban van még egy közös. Feltűnő, hogy a kiválasztottak között kizárólag világosabb színű lányok láthatók – számolt be a CNN.
A közösségi médiában ezután lángoltak fel a viták a kérdésről, amely régóta megosztja a társadalmat. A bírálók szerint a Miss World világverseny döntőjébe bejutott nők egyáltalán nem türközik az Indiára jellemző sokszínűséget és az ország etnikai diverzitását.
Miért nincsenek sötétebb tónusú nők is listán? – teszik fel sokan a kérdést.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy a világos női bőrt a világ nagy részén, így Ázsiában is egyaránt szebbnek tartják, mint a sötétebb árnyalatút.
A közkeletű vélekedés szerint ez a faji előítéletek következménye és India esetében pedig a gyarmatosítás öröksége. A lányok szeretnének világosabb bőrt maguknak, mert ez előnyt jelenthet a munkában, a párválasztásban, vagy akár csak a szépségiparban. A nők egy része pénzt és energiát nem kímélve próbálja bőrét világosabbá tenni, amelyre iparágak épültek.
A Miss India cím győztesének a szépségverseny világdöntőben kell helytállnia, és létezik egy olyan vélekedés, hogy a nyugati mintákat kell utánozni – nyilatkozta az Indiana Egyetem indiai származás.
A viták kereszttűzébe került szépségverseny egyik rendezője különös magyarázattal állt elő.
„A fotókat retusálni kellett, mert a versenyzők úgy néztek ki, mint a műanyag – mondta a BBC-nek Shamita Singha. Elmondta, hogy a fotókat Photoshoppal feljavító szerkesztőkkel közölték, hogy a lányok bőrtónusát ne változtassák meg.
Ez a jelek szerint mégsem sikerült, és ezért a szűkös határidőket, és a nyomdát hibáztatta.
mti
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »