2800 éves fríg királyi sírt tártak fel Gordionban, amely nemcsak rendkívüli leleteket, hanem a civilizáció első hamvasztásos temetkezését is feltárta – új megvilágításba helyezve a frígiai kultúrát és a temetkezési szokások változását.
Fríg királyi sír
Ankara külvárosában, egy hatalmas, sík vidéken különleges régészeti felfedezés történt. Egy kutatócsoport a közelmúlt egyik legjelentősebb törökországi leletét tárta fel, a mintegy 2800 éves fríg királyi sírkamrát. A kamrát kiváló állapotban fennmaradt fémleletek és váratlan rituális szokás teszi kiemelkedővé.
A T26 jelzésű sírkamrát Gordion régészeti lelőhelyén tárták fel, amely az egykori fríg királyság fővárosa volt, és a legendás Midász király otthonaként ismert. Bár a területet már több mint 75 éve kutatják, ez az újonnan feltárt nyolc méter magas és hatvan méter átmérőjű tumulus meglepte a szakértőket. Nemcsak a gazdag leletanyag miatt, hanem azért is, mert itt található a fríg kultúra első ismert hamvasztásos temetkezése.
Fríg fémleletek és textilritkaság
A sírkamra fa szerkezete idővel beomlott, de a belső meglepően épen maradt. Több mint 100 tárgy került elő, közülük 88 bronzból és vasból készült. Üstök, szertartási edények, füstölők és egy különleges, vászonba csomagolt bronzedény is előkerült – ez utóbbi ritkaságnak számít a textilmegőrződés szempontjából.
Az elrendezés alapján a sír tulajdonosa magas rangú személy lehetett, talán Midász király családtagja. A sír közelsége a híres „Midasz-dombhoz” ezt a feltételezést erősíti. A rituálé, amely során az elhunytat elhamvasztották, teljesen új fényt vet a fríg temetkezési hagyományokra.
A Gordionban eddig feltárt királyi sírok mind hamvasztás nélküli temetkezést mutattak. A T26-ban viszont egyértelműek az égetés nyomai. A 8. századra datált sír ezzel fontos változást jelez a temetkezési szokásokban, ami új kérdéseket vet fel: vajon személyes döntés, idegen hatás, vagy vallási átalakulás állt a háttérben?
A török régészet új korszaka
A felfedezés a „Legacy for the Future” projekt keretében történt, amely a török kormány nagyszabású kezdeményezése az egész éves ásatások támogatására. Csak 2024-ben több mint 6000 új régészeti leletet jegyeztek fel, sokan máris a török régészet aranykoráról beszélnek.
2023-ban Gordion az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. A helyszínhez legendák kötődnek, a gordiuszi csomó története és Midasz mítosza mind e városból erednek. A T26-os sír ezért nem csupán új lelet, hanem a régen elfeledett világ új eleme.
A sírból származó 47 tárgyat már restaurálták, ezek a Gordion Múzeumban láthatók. A konzerválás során mikroklímát, finom mechanikus tisztítást és kémiai stabilizálást alkalmaztak. A többi tárgy várhatóan 2025 végéig kerül bemutatásra. A jövőben 3D-s virtuális rekonstrukció is készül, amely a nagyközönség számára is elérhető lesz.
Új kérdések a régi világról
A T26-os sír felfedezése új kutatási irányokat nyitott meg a fríg kultúrával kapcsolatban. Midászon túl e civilizáció kevéssé ismert, de a friss leletek alapján összetett, szimbólumokban gazdag és technológiailag fejlett társadalom képe rajzolódik ki.
A bronzedényeket rögzítő vasszögek, a füstölők, a vásznak kiválasztása és elhelyezése rituális jelentőséggel bírhatott – akár termékenységi vagy lélektisztító célzattal. A hamvasztás alkalmazása pedig a kis-ázsiai vagy égei térség más kultúráinak hatását sejteti.
A T26-os sír jelentősége ellenére a régészek egyetértenek, hogy Gordion még csak részben van feltárva. A több mint 120 ismert fríg tumulus közül csak keveset vizsgáltak meg, és a város lakónegyedei, templomai, erődítményei még számos meglepetést tartogathatnak.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
