Mi történhet Katalóniában

MADRID. Spanyolország kettõs földrengést él át: a katalán parlament megszavazta a "Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot, míg a madridi kormányzat kész példa nélküli keménységgel lecsapni a szakadár régióra. A válság további várható fejleményeit a dpa német hírügynökség vázolta fel elemzésében.

MIT TEHET A KATALÁN PARLAMENT?

A katalán parlament javaslatot fogadott el a régió függetlenségének kikiáltásáról, válaszul arra, hogy Mariano Rajoy spanyol kormányfõ az alkotmánynak a regionális autonómia felfüggesztésére vonatkozó 155. cikkének alkalmazása mellett döntött.

A kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és szélsõbaloldali szövetségese, a Népi Egység (CUP) párt határozattervezetet nyújtott be, amely kimondja: " a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam". A nyilatkozat az október 10-én szakadár katalán képviselõk által már aláírt függetlenségi nyilatkozat preambulumának része, amelyet végül hivatalosan nem nyújtottak be szavazásra. A törvényhozókat ehelyett arra kérték, hogy a függetlenséghez vezetõ lépésekrõl – így a katalán kormánynak jegybank létrehozására való felhatalmazásáról, alkotmányozási folyamatról és a nemzetközi elismertetésrõl – szavazzanak.

Ezzel a kétértelmû lépéssel a dpa szerint Carles Puigdemont katalán elnököt és szövetségeseit kívánják megvédeni attól a kockázattól, hogy "lázadás" vádjával õrizetbe vegyék õket, amely akár 30 évi börtönnel is büntethetõ. Egyelõre nem tudni, ez sikerül-e nekik. Az AP amerikai hírügynökség a spanyol fõügyészség egyik szóvivõjére hivatkozva pénteken máris azt jelentette, hogy a fõügyész vizsgálni fogja, lázadás miatt vádat emelhetnek-e a független Katalán Köztársaság kikiáltásáról szóló szavazás felelõsei ellen. A szóvivõ szerint a fõügyész azt vizsgálja, hogy a vádemelés a katalán kabinetre – közötte Carles Puigdemont elnöke és Oriol Junqueras alelnökre – korlátozódjon, vagy kiterjesszék parlament vezetésének a tagjaira és a képviselõkre is.

HOGYAN VÁLASZOL A SPANYOL KORMÁNY?

Mariano Rajoy nyugalomra intett a szavazás kapcsán. "Nyugalmat kérek minden spanyol állampolgártól" – írta a Twitter mikroblog portálon. "Helyreállítjuk a jog uralmát Katalóniában."

Rajoy elõzõleg leszögezte, hogy az alkotmány 155. cikkének – amely alapján Madrid fel akarja oszlatni Puigdemont kormányát, át akarja venni az ellenõrzést a helyi közmédia felett és féléven belül regionális választásokat akar tartani – nincs alternatívája.

A spanyol szenátus pénteken megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és elõrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány elõterjesztését a jelenlévõ 262 szenátusi képviselõbõl 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselõ tartózkodott a voksolásnál. Mariano Rajoy este hat órára összehívta a kormány ülését, ahol a dpa szerint várhatóan megkezdik az elfogadott intézkedések megvalósítását.

Hírdetés

HELYREÁLLÍTHATÓ-E A REND A 155. CIKK SEGÍTSÉGÉVEL?

A spanyol demokrácia négy évtizede óta egyetlen központi  kormány sem oszlatott fel regionális kormányzatot, és a német hírügynökség szerint kétséges, hogy Rajoy kabinetje képes-e valóban nyomást gyakorolni a katalán intézményekre.

Kérdéses, hogy a katalán rendõrség elfogadja-e Madrid parancsait. Andrés Betancor, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa egy nyilatkozatban azt mondta az El País címû napilapnak, hogy a spanyol állam katalóniai jelenléte "tisztán szórványos és névleges".

A függetlenségpárti szervezetek és politikai pártok pedig tömeges polgári engedetlenségi kampányra és utcai tüntetések sorozatára szólítják fel a lakosságot.

VALÓS KILÁTÁS-E KATALÓNIA SZÁMÁRA A FÜGGETLENSÉG?

Egy egyoldalúan kikiáltott Katalán Köztársaságnak harcolnia kellene a nemzetközi elismerésért, és kívül rekedne az Európai Unión, ami súlyos csapást mérne a régió virágzó exportorientált gazdaságára.

Több mint 1500 cég, közöttük olyan nagybankok, mint a Sabadell vagy a Caixa helyezték már át Katalóniából a székhelyüket, hogy biztosítsák magukat az elszakadáspárti politikából eredõ jogi bizonytalansággal szemben.

A katalán hatóságoknak rá kell bírniuk Spanyolországot, hogy vonják ki a térségbõl a spanyol köztisztviselõket, közöttük a bírákat és rendõröket. Katalónia Spanyolországból való kiválásának rendezése bonyolultabb lesz, mint a Brexit, Nagy-Britannia távozása az EU-ból.

A függetlenség ráadásul nem egyhangúlag támogatott célkitûzés: közvélemény-kutatások szerint a katalánok kis többsége nem támogatja az elszakadást, még ha a megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatta is, hogy Spanyolország tegye lehetõvé a kérdésrõl tartandó törvényes népszavazást.
 


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »