Az Új Ember Kiadványok sorozatunkban jelent meg 2020-ban Anselm Grün bencés szerzetes Harcos és szerelmes című könyve, amely nagy sikert aratott olvasóink körében. Most ennek párját, a női archetípusokat bemutató, Éld ami vagy! című kötetet vehetjük kezünkbe.
A világszerte ismert és népszerű bencés lelki író testvérével, a háromgyermekes és eddig ugyancsak háromunokás Linda Jaroschsal a Biblia női alakjaiból kiindulva vázolja fel, hogyan juthat el egy nő valódi önmagához. A szerzők nőkről írt könyvük címébe
Állítják: abban a nőben, aki megengedi, hogy ezek az erők életre keljenek benne, átsugárzik e két kép a többire is, „akár az anya képére – amellyel a feminista mozgalomnak annyi baja van –, akár a szerelmes vagy a művész vagy a prófétanő képére”.
Lukács evangélista a csecsemő Jézus templomi bemutatásánál említést tesz a nyolcvannégy éves bölcs özvegyasszonyról és prófétanőről, Annáról (2,36). Az Anna – A bölcs nő című fejezetben a bölcs öregasszony archetípusaként mutatják be őt a szerzők. Anselm Grün kiemeli, hogy az Anna név jelentése: „akit Isten megáld”. Annát különösen szereti az Isten, adományokkal halmozza el. Nemcsak prófétálni tud, hanem bölcs is. Mindezek mellett Fánuel lánya. Apja neve azt jelenti: „Isten arca”. Anna látta Isten arcát, olyan nő, aki megtapasztalta Istent. Áser törzséből származik, e név jelentése: „szerencse, boldogság”. Anna sikeres, bölcsessége hozzásegítette, hogy belső békére találjon, hogy boldog legyen, és szabad, a bölcs idős nő megtestesítője. A bencés szerzetes pap emlékeztet: az Ószövetség olyan nőként írja le a bölcsességet, aki már a teremtés kezdeténél ott volt Isten mellett, és ott játszott a színe előtt (Péld 8,30). Linda Jarosch szerint a bölcs nő képéhez „nemcsak a bölcsességet társítjuk, hanem az élettapasztalatot, a méltóságot, a melegszívűséget és a nagylelkűséget is.
A Mária – A változást indító nő című fejezetben Anselm Grün leszögezi: e nőtípus megtestesítője Szűz Mária. Sok nőnek az ő alakja segít, hogy megtalálják női identitásukat, és örüljenek annak, hogy nők. Mária egyáltalán nem alkalmazkodó, csöndes nő, hanem lázadó, hiszen Isten a feje tetejére állítja a világ rendjét: „Szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt” (Lk 1,51–52). Mária megérzi, hogy Isten működése megváltoztatja azokat a viszonyokat, amelyeket a világ hatalmasai rendeztek el, és amelyhez ragaszkodnak. Szűz Mária felismeri: „Isten a nagy átváltoztató.” Linda Jarosch megállapítja: Mária női sorsa nem volt könnyű, és az, ahogyan a nehéz helyzetekre reagált, támasz és iránymutatás lett számára. „A kimondott igent egész életében újra és újra meg kellett erősítenie, és ő minden szenvedés közepette is úgy döntött, hogy hinni fog. Ez megérint, ebben meglátom magamat. Ma új értelmet kap számomra az is, hogy Mária királynő… Máriában koncentráltan jelen vannak a mi női képességeink, amelyek így felemeltetnek, és ezáltal királynőivé lesznek.”
János evangéliuma szerint Mária Magdolna részesül abban az egyedülálló kegyben, hogy elsőként láthatja meg a feltámadt Krisztust (20,2–17). Az ő jellemét elemzi a Mária Magdolna – A szenvedélyesen szerető nő című fejezet. Grün atya középkori legendákra hivatkozik, amelyek szerint Mária Magdolna élete első szakaszában szerelmével eltévesztette a célt. Szenvedélyéből azonban nem engedett, így végül Jézusban rátalált arra, akit egész szenvedélyével szerethetett. Szeretete teljesen átváltoztatta őt, egész teste Isten fényét és szeretetét sugározta. „Mária Magdolna a megvilágosodott nő, a nagy misztikus.” Az egyik legenda szerint az angyalok naponta felviszik a mennybe, ami az általa gyakorolt kontempláció képi kifejezése. Imájában Mária Magdolna teljesen Istennél van, és már most megtapasztalja a mennyországot. Linda Jaroscht Mária Magdolna történetében elsősorban gyógyulásának pillanata ragadja meg. A Jézussal való találkozásban megtapasztalja, hogy mit jelent a szerető elfogadás. „Szeretetet kap, és ezáltal gyógyul meg. Ma is így van: a szeretet, az elfogadottság érzése gyógyít, és erőt ad ahhoz, hogy jobban szeressünk.”
A Támár – A vad nő című rész leszögezi: a Bibliában a kánaánita Támár képviseli a vad nőt. Máté evangélista a nem zsidó Támárt is felvette Jézus családfájába. Két fia született a Dávid korában legjelentősebb izraelita törzs alapítójától, Júdától. Anselm Grün atya állítja: Támárra nagyon illik a vad nő archetipikus képe. „A vad nő szabad. Nem azt teszi, amit mások elvárnak tőle, hanem azt, amit ő maga akar, ami számára a legmegfelelőbb. Nem igazodik a társadalmi normákhoz, hanem mélyebbről, a termékenység és elevenség iránti vágyából él. Nem pusztán eltűri azt, ami történik vele, hanem átveszi a kezdeményezést.” Támár a saját megérzése szerint cselekszik, szokatlan módon foganta fiait. Története azt bizonyítja, hogy
Linda Jarosch szerint a vad nő, miként Támár, szabad, mert nem függ az emberek ítéleteitől. „Tudja, hogy ezek a megítélések nem szolgálják, hanem korlátozzák az életet. A vad nő azonban nem hagyja magát korlátok közé szorítani, nem az emberekhez igazodik, hanem saját intuícióját követi… Amikor mások korlátozni akarják elevenségét, a vad nő mindig engedetlen lesz. A saját útját követi, nem tagadja meg a természetét. Megszerzi a maga számára szükséges életteret… A vad nő nem engedi, hogy mások meggyengítsék, hogy elfojtsák elevenségét.” Éppen a saját élethelyzete miatti szenvedése révén juthat el a vad nő arra a pontra, hogy szenvedélyesen küzdeni kezdjen azért, hogy élete jobbra forduljon.
A könyvben szereplő női alakok révén láthatjuk, hogy életükben újra és újra adódnak nehéz és zavaró körülmények, de ezek a nők nem nyugodtak bele abba, hogy ez így van. Úgy döntöttek, hogy erejüket megfeszítve jót akarnak kihozni mindebből, és ez a hozzáállásuk ma is iránymutató lehet a nők számára.
Anselm Grün – Linda Jarosch: Éld, ami vagy! – A nő útja önmagához
Magyar Kurír – Új Ember Kiadványok, 2021
Szerző: Bodnár Dániel
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
