Fokozatosan szorul vissza a készpénzhasználat, és a folyamat végén eltűnhetnek a bankjegyek a mindennapi életből. Ez lenne az a jövőkép, amely sokakban félelmet és ellenérzést kelt. Sok embernek a mindennapi élet szabadságát jelenti a készpénzes fizetés, a másik oldalon pedig az állam a pénznyomtatással és forgalmazással kapcsolatos felesleges kiadásokkal és a feketekereskedelem lehetőségével érvel a készpénz ellen. Vajon merre tartunk?
Két évtizeddel ezelőtt, amikor még csak készültünk az európai csatlakozásra, nem gondoltuk, hogy alig néhány év alatt teljesen átalakulnak a több évtizede megszokott pénzügyi folyamatok, s a postai csekkes be- és kifizetések mára teljesen elavult megoldásnak tűnnek majd. Pedig a Pay-Pal már túl van a zenitjén, a bankok hitelkártyákkal és okosabbnál okosabb alkalmazásokkal árasztották el a fogyasztókat, sőt megjelentek a kriptovaluták.
Számlával vagy számla nélkül?
Ebben a pénzügyileg is digitalizált világban felmerül a kérdés, hogy lejárt-e a készpénzes fizetés ideje, s ha igen, mennyire? Vajon nem volna-e kívánatos, ha a nagyobb összegű kifizetéseket nem lehetne ilyen módon intézni?
Az összeghatárt meghaladó fizetést készpénz nélkül kell lefolytatni. A tilalom mindenkire vonatkozik, függetlenül attól, milyen okból kerül sor a kifizetésre, és a korlátozás vonatkozik az egy jogviszonyból (például egy szerződésen alapuló) anyagilag összefüggő, de több tételben történő kifizetésekre is.
Természetesen a jogi formula kissé kacifántos, de egyértelmű, ha például autót vagy házat szeretnénk vásárolni, akkor sem fizethetnénk készpénzzel, ha a sufnifiók tele lenne ötszázasokkal.
A csalások és pénzügyi machinációk elleni harcban a készpénzes fizetések korlátozása ugyanis alapkövetelmény. Ma már kevés ember szaladgál több ezer euróval a zsebében, mert a szabályok miatt (is) ekkora összegeket általában bankszámlák között mozgatnak a felek. Vannak persze kivételek…
Kevesebb bankjegy forog
Azt is észrevehettük, a mindennapjaink során alig találkozunk 200 eurónál nagyobb bankjeggyel, s az egykori 500 eurós bankók után kutatva azt is megtudjuk, 2019. január 27-én az euróövezet 19 nemzeti bankja közül 17 ben leállították az 500 eurós bankjegyek kibocsátását. A németek és az osztrákok a zökkenőmentes átmenet és logisztikai okok miatt négy hónappal később, 2019. április 27-én szüntette be a kibocsátást.
Valljuk be őszintén, mindkét félnek igaza van, így hát az egyes európai tagállamok sincsenek könnyű helyzetben. Szlovákiában a Sme rodina képviselői ügyködnek leginkább azon, hogy a készpénzes fizetések lehetősége bekerüljön az alkotmányba, ezzel együtt pedig hosszabb távon se lehessen könnyen módosítani a szabályozást. Az időzítés persze köthető a választásokhoz is, más kérdés, hogy milyen más okok vannak a háttérben. Az ország legnagyobb vagy inkább örök ellenzékije, Igor Matovič pedig szintén az ügy mellé állt.
Az alkotmányban
A hivatalos álláspont szerint a tervezet célja az alacsonyabb jövedelemmel bíró családok védelme, akik a készpénzes fizetések esetleges korlátozásával nehéz helyzetbe kerülnének, és a pénzügyi tudatosság szintjén is romlana a helyzet, ha a gyerekek nem találkoznának készpénzzel. Az érvekkel egyet lehet érteni, a tálalás már más kérdés, ismerve a párt hátterét. Azt viszont látni kell, a vita ebben a témában nem csak Szlovákiában zajlik.
A nálunk pénzügyileg jóval előbbre álló svájciak és osztrákok is a legfelsőbb szinteken szeretnék rögzíteni a készpénz jelenlétét, méghozzá hosszabb távon. Ennek érdekében pedig akár a népszavazásig is elmennének.
A vita pedig nem csupán azért zajlik, mert egyre többször fizetünk online, hanem azért is, mert a digitális pénz kérdése már napirenden van. A digitális euró a nemzeti bankok által működtetett rendszert jelentené, de ez persze még csak terv. Az, hogy az ilyen átalakulás mit hozna a hazai pénzpiacon, és milyen veszélyekkel járna, újabb kérdéseket vet fel.
A szlovákiai politikai törekvések hátterében számos indokot lehet keresni, vélhetően néhány év múlva ezek is kikristályosodnak, de ennél sokkal bonyolultabb kérdés, hogy mennyire befolyásolja majd az életünket, ha a pénzügyi tranzakciók valóban teljesen digitalizálódnának. A készpénzes fizetések vélhetően még erősebb jogi hátteret és korlátot kapnának, de a digitalizációra irányuló törekvéseket nem tudjuk majd megakadályozni. Ébernek kell tehát maradni, hogy legalább azt lássuk, az elsődleges szándék mellett kik és mire használják majd ezt a lehetőséget.
Megjelent a MAGYAR7 tizedik számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
