Ami a gyereknek nemszeretem fogás, az valakinek életmentő kincs: az iskolai menzán megmaradt ételek egy kis odafigyeléssel a szemét helyett rászorulókhoz juthatnak. Erre a fajta ételmentésre az Élelmiszerbank dolgozott ki egyedülálló programot, s bárhova elmennek, ahol van igény az ételek megmentésére.
A statisztikák szerint vannak olyan iskolák, ahol az ebédek 20%-át nem kérik ki a gyerekek a menzán, mert nem szeretik az adott fogást, vagy éppen hiányoznak aznap, azaz minden ötödik adag étel a szemétben végzi.Egy nagyobb iskolában minden nap 50-60 adag ebédet lehet megmenteni.Ennyi rászoruló ember juthat tartalmas, meleg ebédhez naponta, köztük olyanok, akik esetleg napok óta nem ettek meleg ételt, vagy akik a mindennapi túlélésért küzdenek.
Minél kisebb büdzséből működik egy háztartás, annál nagyobb arányt tesznek ki az étkezési kiadások. Így egyértelmű, hogy a kispénzűeket sújtja leginkább az elmúlt évek élelmiszerinflációja. Pedig egy anyaotthonban élő, bántalmazó kapcsolatból menekülő édesanya például, akinek a nulláról kell felépítenie az egzisztenciáját, sokkal hamarabb tud önálló lábra állni, ha a napi egy meleg étkezést biztosítja számára az Élelmiszerbank programja.
Hogyan menti meg a menzai maradékot a Magyar Élelmiszerbank?
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület éppen 20 éves, ez idő alatt 288 millió adagnyi ételt mentett meg, elsősorban áruházakból és gyártóktól. Lejáratközeli és csomagolási hibás termékeket, promócióból visszamaradt élelmiszereket, amelyeket egy többszáz karitatív szervezetből álló, óriási segítő hálózaton keresztül juttatott el a szorulókhoz.
„Három órán belül osztani kellett”
Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az elmúlt években egyértelműen kirajzolódik, hogy a kereskedőknél egyre kevesebb felesleg marad meg. Miért? A magas élelmiszerinfláció szükségessé tette a pontosabb készlettervezést. A kereskedők hosszabb ideig hagyják kint a polcon a termékeket, például megpróbálják a megmaradt péksüteményeket féláron eladni. Ez a tendencia volt az egyik oka az Élelmiszerbank törekvésének, hogy a csökkenő mennyiségű zöldség-, gyümölcs- és pékáru-adományok mellett meleg ételeket is megpróbáljon megmenteni és eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
Igazi menzaforradalom. Gyrostál és választható menü is lesz ősztől két állami általános iskolában
Miért nem egyszerű a meleg ételek adományozása?
Ez azonban sokkal bonyolultabb eljárás, mint megmenteni a karácsony után megmaradt csokimikulásokat. A készételek esetében nagyon komoly élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelni. Szigorúan szabályozott például, hogy hányszor lehet újramelegíteni egy ételt, mielőtt kiosztják. Megfelelő kezelés nélkül – mindössze egy háromórás időablak áll rendelkezésre ahhoz, hogy például egy vendéglátóhelyről átvegyék, majd eljuttassák a meleg ételt a nélkülözőkhöz. Ennek a realitása, például egy céges rendezvény esetén minimális, hiszen így hajnalban kellene akár több száz adag ételt kiosztani.
Hogyan működik a sokkoló hűtéses rendszer?
Éppen ezért szükség volt egy olyan eljárásra, amellyel kitolható a „kioszthatósági idő”. A megoldást az az egyedülálló eljárás jelenti, amelyet az Élelmiszerbank a Nébih-hel közösen dolgozott ki 2023-ban. A kulcs az úgynevezett sokkoló hűtők alkalmazása, amelyek nagyon rövid idő alatt hűtik biztonságos hőmérsékletűre -5 Celsius fok alá – az ételt. Ez a technológia, amely egyébként az éttermekben is bevett gyakorlat, háromról 24, vagy akár 48 órára növeli az engedélyezett időablakot az étel begyűjtése és kiosztása között.
Ez a módszer tette lehetővé, hogy az Élelmiszerbank állandó partnerévé válhasson az olyan rendezvényközpontoknak, mint a Várkert Bazár vagy a Vigadó. Van olyan este, amikor 6-7 több száz fős rendezvényről összesen akár ezernél is több adag minőségi ételt sikerül eljuttatni a rászorulóknak.
És így vált lehetővé az is, hogy az Élelmiszerbank látóterébe kerüljenek azok az intézmények, ahol garantáltan minden nap hatalmas mennyiségű maradék keletkezik: az iskolák.
Az oktatás egy aranybánya az élelmiszermentés szempontjából: tavaly több mint 500 millió forint értékű meleg ételt sikerült megmenteni a partneriskolák menzáiról.
Ez több mint 350 ezer adag ebédet jelent – ami a gyerekeknek gyakran nyűg és nemszeretem fogás, az egy létminimum alatt élő embernek igazi kincs. Így válik az ételmentés gyakran életmentéssé.
Kikhez kerülnek a megmentett ebédek?
Jelenleg 27 iskolában működik az Élelmiszerbank programja, Budapest mellett Kaposváron, Pécsen, Miskolcon, Szombathelyen és Tatabányán, legutóbb pedig Baja csatlakozott a partnerekhez.
Több helyen nem konkrétan az iskolából, hanem a városi közétkeztető cég nagy konyhájáról mentik az ételt, általában egyébként is az utóbbiakkal kötnek megállapodást. Fontos tudni, hogy minden esetben ki nem tálalt ételekről van szó, amelyek nem találkoztak a gyerekekkel. Ahogy a céges rendezvényeken is kizárólag azokat az ételeket gyűjtik be, amelyek ki sem kerültek a svédasztalra.
Az Élelmiszerbank rendszere egyszerű, de nagyszerű: összeköti a felesleget „termelő” intézményeket és a hozzájuk közeli karitatív szervezeteket. Minden partneriskola kapcsolatban van egy adott szervezettel. Van, hogy a szomszédban működő tanodának viszik át a megmaradt ebédet, máshol egy fogyatékosokat segítő szervezethez kerül, de jut így ételhez hajléktalanközpont, családsegítő szolgálat és anyaotthon is. Sajnos bőven van helye a megmaradt ételeknek, az egyesület összesen 600 karitatív szervezettel dolgozik országszerte.
Örökbefogadott iskolák
A gyakorlatban az ételmentés úgy néz ki, hogy a nap végén a konyhások bedobozolják a ki nem adott ételeket, majd beteszik az Élelmiszerbank által biztosított sokkoló hűtőbe. Másnap reggel vagy délelőtt pedig a partner karitatív szervezet képviselője elszállítja és kiosztja őket.
A kapcsolattartást az Élelmiszerbank koordinálja és az egyesület biztosítja a speciális hűtőket és az ételdobozokat is. Ahogy a folyamatos minőségbiztosítást is, folyamatosan ellenőrizve az élelmiszerbiztonsági előírások betartását. Gondoskodik arról is, hogy az intézmények munkatársai képzést kapjanak a különböző meleg ételek kezeléséből. És – ami talán a legfontosabb – igyekszik előteremteni mindehhez az anyagi forrást is. (Eláruljuk: magánadományokból.) Technológiailag ugyanis nem kis beruházás egy-gy ilyen együttműködés, a program elindítása körülbelül 3 millió forintba kerül intézményenként.
Az Élelmiszerbank arra törekszik, hogy egy-egy iskola csatlakozásakor találjon egy támogató céget az adott intézmény térségében, amely szívesen segítené az ételmentést. Több olyan partneriskolájuk van, amelyet egy környékbeli cég „örökbefogadott”, és beszáll a hűtők és az ételhordó dobozok beszerzésébe; az utóbbiak költsége is több százezres, vagy akár milliós nagyságrendű egy-egy tanévben.
Mennyit spórolnak a közétkeztetők az ételmentéssel?
Talán furcsán hangzik, de az élelmiszermentés nemhogy plusz költséget nem jelent a közétkeztető cégeknek, de még spórol is nekik. Ennek oka, hogy az ételmaradék megsemmisítése – mivel veszélyes hulladéknak minősül – kifejezetten költséges. Ezért is fogadják sok helyen örömmel az ételmentő programot. És persze azért, mert mindenhol emberek dolgoznak, akik közül sokan szomorúan látják az értelmetlen ételpazarlást. Sajnos ennek ellenére sem mindenki nyitott a kezdeményezésre. Van olyan, több megyét is ellátó étkeztető, amelyet hiába kerestek meg az ötlettel.
Nagygyörgy András szerint több évtizedes beidegződéseket kell legyőzni és sok tévhitet eloszlatni. Sok vendéglátóipari dolgozó még mindig inkább a kockázatot látja az élelmiszermentésben, mint a lehetőséget.
A meleg ételek karitatív célú hasznosításáról szóló jogszabályok hosszú éveken át ellentmondásosak voltak. A vendéglátósok sokszor még most is attól tartanak, hogy őket veszik elő, ha átadják az ételt mondjuk egy hajléktalanszállónak, ahol valamelyik laikus munkatárs nem körültekintően tárolja az ételt, és emiatt valakinek gyomorrontása lesz.
„Az Élelmiszerbankkal való együttműködésben azonban minden felelősséget mi vállalunk. Azaz nemcsak a megsemmisítés terhét és költségét, hanem a felelősséget is levesszük az intézményekről. Nekik mindössze annyi a dolguk, hogy bedobozolják és elhelyezzék a hűtőben a megmaradt ételt. Az egész folyamat teljesen biztonságos: két év alatt már több mint félmillió adagnyi megmentett melegételnél járunk és eddig egyetlen panasz sem érkezett” – magyarázza Nagygyörgy András.
Bár azt hihetnénk, hogy az Élelmiszerbank iskolai ételmentő programja külföldi mintára indult el, éppen fordítva van.
„Nem tudunk ilyen formában működő, ennyire összehangolt és kiterjedt melegétel-mentési rendszerről Európában, ezt tényleg mi dolgoztuk ki és indítottuk el. Olyannyira, hogy több hozzánk hasonló külföldi szervezet is megkeresett már, hogy megismerjék a folyamatot és megnézzék, hogyan tudják átültetni ezt a modellt a saját gyakorlatukba” – árulja el Nagygyörgy András.
Szívesen vennétek részt a menzai élelmiszermentő programban?
A programhoz bárki csatlakozhat, az Élelmiszerbank várja iskolák, de még inkább közétkeztetők és önkormányzatok jelentkezését. Néha elég egy elhivatott iskolaigazgató, aki összekapcsolja az egyesületet a döntéshozókkal, az összefogásból pedig olyan segítő együttműködés születhet, amelyen mindenki nyer.
Ismersz olyan iskolát, étkeztetőt vagy vendéglátóhelyet, amely szívesen csatlakozna az ételmentő programhoz, esetleg önkéntesként segítenéd az ügyet? Keresd az Élelmiszerbank szakemberét: Hajnal Henriett hajnal.henriett@ elelmiszerbank.hu.
Legfontosabb kérdések és válaszokMi történik az iskolai menzán megmaradt étellel?
A ki nem tálalt, biztonságosan kezelt ételeket a Magyar Élelmiszerbank összegyűjti, sokkoló hűtőben lehűti, majd partner karitatív szervezeteken keresztül rászorulóknak osztja ki.
Biztonságos a meleg étel adományozása?
Igen. A program a Nébih által jóváhagyott protokoll szerint működik, amely szigorú élelmiszerbiztonsági szabályokat és hőmérséklet-ellenőrzést ír elő.
Mennyit lehet megmenteni egy iskolában?
Egy nagyobb iskola naponta akár 50–60 adag ebédet is megmenthet, ami évente több ezer adag meleg ételt jelent.
Ki csatlakozhat a programhoz?
Iskolák, közétkeztető cégek és önkormányzatok is jelentkezhetnek az Élelmiszerbanknál.
Mennyibe kerül a program elindítása?
Intézményenként körülbelül 3 millió forint beruházást igényel, amelyet gyakran támogató cégek vagy magánadományok fedeznek.
Turn the Tables
A Tudatos Vásárlók Egyesületénél célunk, hogy az asztalra fenntartható forrásból származó élelmiszer kerüljön, minél kevesebb élelmiszerhulladékot termelve. Turn the Tables projektünk fókuszában a közétkeztetés áll, eseményeket és rendezvényeket szervezünk, helyi fenntartható projekteket népszerűsítünk. A Tudatos Vásárlók Egyesületének magyar partnere a Zuglói Önkormányzat, a projektet a Dortmundi önkormányzat koordinálja, a német CIR-rel együttműködve.
A Turn the Tables projektet az Európai Unió DEAR Programjának pénzügyi támogatásával valósítjuk meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Mi lesz az étellel, amit a gyereked nem eszik meg a menzán? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
