Mi lesz a magyar alapiskolákkal? Hodosban a növekedés a cél, Csallóközcsütörtökben a létszám idén sem változott Kürthy Judit2025. 09. 02., k – 13:55 Hodos/Csallóközcsütörtök |
A magyar alapiskolákkal foglalkozó sorozatunkban igyekszünk megszólaltatni olyan települések vezetőit, ahol ma is van anyanyelvű oktatás. Balódi Lászlót és Őry Pétert kérdeztük arról, milyen terveik vannak az alapiskolai hálózat előrevetített átalakítására. Hodosban és Csallóközcsütörtökben a kötelező iskolai reform miatt idén már 1-5. osztályos rendszerben működnek. Az elv azonban, hogy minden magyar iskolát meg kell tartani, Őry Péter szerint ma már tarthatatlan.
A teljes hazai iskolahálózat átrendezését, észszerűsítését tűzte ki célul az oktatási minisztérium. Először a középiskolák voltak soron, most pedig az alacsonyabb létszámú alapiskolákat üzemeltető önkormányzatok állnak döntés előtt: összevonások, kihelyezett tagozatok, klaszterek vagy az utaztatás között kell majd dönteniük, többeket bezárás fenyegethet.
Hodosban növekedést prognosztizálnak
A település alapiskolájában az alapítástól egészen az idei tanévig 1-4. évfolyam működött, szeptembertől azonban már 1-5. osztályig járnak ide a gyerekek. Nemcsak az évfolyamok száma bővül, hanem fizikailag is megnövekszik az iskola. Összevonást vagy partnerségi megállapodást nem terveznek, sőt, tekintettel a lakosok létszámának növekedésére és az oktatási minisztérium törvénymódosítására, hezitálás nélkül vágtak bele az évfolyambővítésbe.
Az épület fejlesztésének tervdokumentációi augusztusban készültek, majd a közbeszerzési folyamat után indul meg a kivitelezés. Ugyan a rendelkezésre álló alapterület lehetne nagyobb is – az iskola mellett ugyanis szűkös a szabad terület –, a község vezetése így is igyekszik a lehető legtöbbet kihozni belőle.
„Az iskola bővítést óvatosan, lépésről lépésre, megfontoltan kell realizálnunk, hiszen a Dunaszerdahelyi járásban már volt példa arra, hogy több nagyobb iskola megszűnt. Ez egy összetett probléma, okozza a demográfia és a szülők döntése is befolyásolja, hogy milyen tannyelvű alapiskolába íratják gyermekeiket”
– osztotta meg lapunkkal Balódi László, Hodos polgármestere.
Nyitottak az együttműködésre
Csallóközcsütörtök településvezetője, Őry Péter (Magyar Szövetség) a beharangozott optimalizációval kapcsolatosan kifejezetten pesszimista. „Nem nézhetünk félre, amikor a magyar alapiskolás tanulók létszáma a kérdés, a Felső-Csallóközben legalábbis egyre kevesebben vannak” – mondta el, majd hozzátette, hiába vannak szórványos egyezségek, partnerségi megállapodások, ha nincs egy közös regionális megegyezés a többi intézménnyel.
Személy szerint nyitott arra, hogy a közeli Békén található, Felvidék legkisebb, 8 diákot számláló alapiskolájával működjenek szorosabban együtt, de konkrét terveik még nincsenek a jövőt tekintve.
Már most is utaztatják a gyerekeket
A helyi alapiskolába, ahol szlovák és magyar tannyelvű intézmény is működik egyszerre, a létszám nem változott, tavaly és idén is körülbelül száz gyermek kezdi meg a tanévet itt. Ezért hálásak, de hosszú távon komoly kihívások várhatók a régióban. A helyi és a környező településekre beköltöző szlovák lakosok száma folyamatosan emelkedik, aminek egyenes következménye, hogy a szlovák iskolák megtelnek, sőt kapacitási gondokkal küzdenek, a magyar intézményekbe viszont – ahol még egyáltalán üzemelnek – kevesebb gyereket iratnak.
„Csallóközcsütörtökben idén is 1-9. osztállyal indul a magyar oktatás, a szlovák nyelvűben pedig már 1-5. osztállyal indítjuk a tanévet, tavaly még csak 1-4.-ig működtünk. Úgy 15 évvel ezelőtt szerveztem két fórumot a régió pedagógusainak, szülőknek, iskolavezetőknek és önkormányzatoknak. Már akkor szóba került az összefogás, a közös fellépés kérdése, illetve az, hogy regionális stratégiában kellene az oktatási kérdéseket vizsgálnunk. A faluban ők buszokat is indítottak. Mi jelenleg két buszt veszünk igénybe naponta, amik kétszer fordulnak”
– mondta el a polgármester. A buszok több környékbeli települést érintenek, köztük Csákányt, Békét, Úszort, Illésházát és összesen közel 30 gyermeket, vagyis az ide járó tanulók egynegyedét szállítják.
Kapcsolódó cikkünk Egyházkarcsa/Béke |
A középiskolák után most az alapiskolai hálózat átalakítását tervezi az oktatási minisztérium. Az összevonásoktól a kihelyezett tagozatokon és klasztereken át az utaztatásig, akár iskolabezárásokra is sor kerülhet a következő években. Régiónk alacsonyabb lélekszámú iskoláinak településvezetőit kérdezzük arról, hogyan készülnek fel az előrevetített változásokra.
Ha a 2026/2027-es tanévtől kötelező tantervi reform nem foglalta volna le eléggé az alapiskolák vezetését és a fenntartó önkormányzatokat – több településen még mindig csak tervek szintjén értekeznek arról, hogy 1-3. osztályt, vagy 1-5. osztályt nyissanak-e 2026 szeptemberétől –, a fejük felett lebeg a teljes iskolahálózat észszerűsítése is, aminek következményeit egyes középiskoláknál már láthattuk.
Megtartani az integritást
A Dunaszerdahelyi járásban megkérdezett két településvezető még nem tud konkrét megoldási javaslattal szolgálni.
Kérdésünkre, melyben arra voltunk kíváncsiak, milyen megoldást tartanak reálisnak iskolájuk jövőjével kapcsolatban, Egyházkarcsa polgármestere, Mórocz Péter elmondta, minden erővel azon lesznek, hogy megőrizzék helyi iskolájuk integritását.
„Mivel nincsenek még pontos információnk, hiszen még csak készülő reformról van szó, nincsenek konkrét terveink. Mindenképpen szeretnénk megtartani iskolánkat, az oktatás prioritás a község számára”
– hangsúlyozta. Iskolai klaszter kialakítása, más intézményekkel való partnerség, akikkel megosztanák a tanárokat, a helyiségeket és a személyzetet, egyelőre nem jött szóba. Szeretnék, ha megmaradnának önálló iskolának, emelte ki a polgármester. Az egyházkarcsai alapiskolában 15 gyermek kezdi meg szeptembertől a 2025/2026-os tanévet, ennek a létszámnak pedig nagyon örülnek, hiszen tavaly csupán 5 új elsősük volt.
„Szeretik a faluban az iskolánkat, van egy jól működő családi programunk, amit a szülők jól ismernek. Célja, hogy a gyerekek megtanuljanak mindent az iskolában, így nem kell hazavinniük délután az iskolatáskát”
– osztotta meg Mórocz Péter. A tantervi reform alakulását is érdeklődve figyelik, de mivel most is 1-5. osztályig zajlik az intézményben az oktatás, a technikai és a környezeti feltételek már adottak.
A szükséges együttműködés
A járás legkisebb magyar alapiskoláját működtető község, a közel 500 lelket számláló Béke polgármestere, Jankovics Katalin az Új Szónak elárulta, valóban nincsenek könnyű helyzetben a kisiskolák, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nem csak a magyar iskolákat érinti, hanem minden egyes alacsony létszámú oktatási intézményt Szlovákiában.
A sokszor túlbonyolított adminisztráció és az egyre növekvő fenntartási költségek már így is nagy terhet rónak az alapiskolákat fenntartó önkormányzatokra, mégis szeretnék elkerülni a bezárást. Ennek érdekében pedig kénytelenek olyan kompromisszumot kötni, amivel ugyan csökken a jogkörük, de megmaradhat az oktatás az adott településeken.
Kapcsolódó cikkünk
A kis létszámú alapiskolák egyesülhetnének nagyobb iskolákkal, vagy konzorciumokat hozhatnának létre, hogy erősebbé és ellenállóbbá váljanak. Az oktatási tárca szerint ugyanis van összefüggés az iskola mérete és az elért eredmények között. Csakhogy a kisiskolák között számos magyar tanintézményt találunk. Öveket tehát becsatolni: hivatalosan is megkezdődik az alapiskolák optimalizációja.
Senkit sem érhetett nagy meglepetésként azok közül, akik figyelemmel kísérik az oktatásügyi történéseket, hogy Tomáš Drucker oktatási minisztere bejelentette:
eljött az ideje az alapiskolai hálózat észszerűsítésének.
A tárcavezető ugyanis már januárban jelezte, idén már az alapiskolák lesznek terítékén, hiszen a középiskolai hálózat optimalizációja már folyamatban van.
Az alapvető problémát, amely erre ösztökéli a minisztériumot röviden úgy tudnánk megragadni, hogy sok oktatási intézmény fenntarthatatlan gazdasági szempontból. Érvényes ez főként az alacsony létszámú intézményekre – és, ami számunkra húsba vágó: a magyar alapfokú tanintézmények közül rengeteg az ilyen. Gyakorlatilag a több mint 200 alapiskolánk közel felének létszáma nem éri el a százat sem.
Ehhez már csak hozzáadódik, hogy a magyar elsősök száma csökken.
2024 szeptemberében 3635 tanuló kezdett magyar alapiskolában, míg az azt megelőző tanévben 3852
– több mint 5 és fél százalékos csökkenésről beszélünk tehát évközi viszonylatban.
De nem kell rögtön kétségbe esni, és megalapozatlan iskolai bezárásoktól tartani. Egyrészt a változtatásokat nem azonnal, hanem fokozatosan valósítják meg, egyrészt az önkormányzatokkal együttműködésben, másrészt több lehetőség is kínálkozik egy számunkra is megfelelő hálózat kiépítésére.
Mit mondott Drucker?
A miniszter kommunikációja egészen következetes, de érdemes elsőként szemügyre venni, hogyan tálalta ezúttal a terveket. A hangsúlyt most kifejezetten arra helyezte, hogy a kisiskolák szorosabban kell majd együttműködniük – még véletlenül sem arra, hogy egyes intézmények megszűnhetnek jelenlegi formájukban.
Azok az iskolák, amelyek összeolvadnak vagy valamilyen partnerségi viszonyt, konzorciumot alakítanak ki, nemcsak több pénzt kapnak majd, hanem lehetőséget is arra, hogy megosszák egymással az oktatással és az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat. És adott esetben rugalmasan tudjanak reagálni egyes tanárok kiesésére
– fogalmazott.
Elmondása szerint a kisiskolákra évente mintegy 100 millió eurót fordítanak, miközben ezek tanulói gyengébben teljesítenek. De azt is elmondta, hogy nem a spórolás a cél, hanem az oktatás minőségének javítása. A gazdasági kérdéseket ezek alapján inkább a kiváltó oknak – ám igazából korántsem mellékes szempontnak – tekinthetjük.
Mi az a klaszter?
Az optimalizáció és azon belül is a magyar alapiskolák kulcsfogalma a klaszter lehet. Ez azt jelenti, hogy (ideális esetben) közeli iskolák szövetkeznek, és megosztanak egymás között bizonyos feladatokat, ezek költségeit közösen fedezik, és még a jogalanyiságuk sem szűnik meg.
A kisiskolák lehetőséget kapnak arra, hogy iskolai klasztereket, vagyis formális partnerségeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a tanárok, helyiségek vagy személyzet megosztását
– közölte a tárca.
Ez jól hangzik, viszont az önkormányzatoknak (az állami alapiskoláinak fenntartói) rendkívül fontos szerep jut a kérdésben. Gondoljunk csak bele, például két szomszédos falu két polgármesterének tárgyalóasztalhoz kell ülnie és egyezségre jutnia, hogyan működhetnének együtt az iskoláik. Félre kell tehát tenni minden lehetséges ellentétet, meg kell hallgatni az érintetteket és végső soron a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kell konszenzusra jutniuk. És itt van helye szkepticizmusnak, de a felelősségen túl a motiváció is adott: nem kapnak majd kiegészítő támogatást a kisiskolák, valamint:
célzott támogatás kerül bevezetésre azok számára, amelyek aktívan keresik a megoldásokat.
Azt is belengette Drucker, hogy az iskolai körzetek rendszerét is át kell alakítani. Ez a klaszterek kialakításával szorosan összefügg, de az a kulcskérdés, hogy egy adott mikrorégió nemzetiségi összetételre milyen tekintettel lesznek az átszervezésnél.
1–4. helyett 1–3. vagy 1–5.?
A miniszter felhívta a figyelmet az úgynevezett nem teljes szervezettségű alapiskolák problémájára is – vagyis, ahol csak alsó tagozat működik, elsőtől a negyedik évfolyamig.
Ez máris kihívást jelent, különösen a tantervi reform szempontjából. Mivel három ciklusra térünk át, az iskoláknak már most el kell dönteniük, hogy megmaradnak-e az első ciklusnál – azaz az első három tanévnél –, vagy átállnak a második ciklusra az ötödik évfolyamig, ami a jövőben az alsó tagozat első szakaszát fogja jelenteni
– magyarázta.
Lényegében tehát elképzelhető, hogy továbbra is működjenek intézmények anélkül, hogy biztosítanának felső tagozatos képzést, de 2026 szeptemberére – amikor kötelező érvényűvé válik a reform – már fixálni kell: csak első ciklust (1–3.) vagy második ciklust (4–5.) is kínálnak.
Milyen szerep juthat a Szövetségnek?
A Magyar Szövetség munkacsoportot hozott létre oktatási tanács néven, melynek nem titkolt célja, hogy érdemben részt vegyen az alapiskolák optimalizációjának folyamatában. A projektért a párttagok közül Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke felel, aki már korábban is elmondta lapunknak: a cél egy saját javaslatcsomag, amely figyelembe veszi az ország déli részének regionális, demográfiai sajátosságait.
Az optimalizációt lehetővé tevő törvény július 8-ig véleményezhető tácaközi egyeztetésben, és Csenger most megerősítette:
módosító javaslatukat benyújták a megszabott határidőben.
Szavai alapján jövő héten véglegesítik a tervüket.
„A beiratkozási és a születési számok tükrében felvázoltuk, hogy mi várható négy-öt éven belül, vagyis milyen létszámok lesznek” – mondta el arról, hogy milyen szempontok alapján közelítették meg a kérdéskört.
Elmondása szerint a kis létszámú magyar alapiskolák esetében magyar tanintézményekkel, főként óvodákkal való összevonást szorgalmaznak elsősorban. Az egy településen működő szlovák és magyar iskolák összeolvadását szeretnék elkerülni – vagyis a magyar igazgatást szeretnék megtartani, ahol csak lehet.
Erre Ipolyság esetét hozta fel példának, amely szerinte mintaként szolgálhat. Itt a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium összevonásával oldották meg a létszámbeli (és ebből adódó gazdasági) kérdéseket.
Azt viszont többször hangsúlyozta, hogy a döntés az önkormányzatok kezében lesz.
Egyes régiókban klaszterek kialakítását is támogatják a minisztérium nemzetiségi főosztályának javaslatára. Csenger szerint ugyan ezzel a módszerrel nem tudnak sokat spórolni, de
az oktatás minőségének javításához hozzájárulhat.
És úgy tűnik valóban szorosan együttműködnek a Petőcz Kálmán vezette nemzetiségi osztállyal, hiszen még azt is elképzelhetőnek nevezte a megyei alelnök, hogy közösen nyújtsák be meglátásaikat az optimalizációhoz.
Sőt, a tervek szerint július 7-én Komáromban egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol a magyar iskolák képviselői Druckerral egyeztethetnek.
A Békével szomszédos települések nagyja szlovák többségű, magyar iskolát és óvodát sem találni a közelben, egy lehetséges későbbi együttműködés megvalósítása nem lesz egyszerű.
„Településünkön demográfiai emelkedést tapasztaltunk, amit örömmel vettük. A helyi iskola diákjainak létszáma korábban két éven keresztül 5 fő volt, tavaly már 8 tanuló járt ide. Ha valamit bezárunk, félő, hogy az már nem nyit ki újra, ezért mindent megtettünk azért, hogy a nehézségek ellenére mégis megmaradjon az iskola” – osztotta meg Jankovics Katalin.
Kételkedik abban, hogy például a gyermekek utaztatásra adna-e forrást az állam, attól tart, hogy a kisiskolák megszüntetése az elsődleges cél.
„Felháborított az oktatási miniszter, Tomáš Drucker kijelentése, amit a tárca statisztikájára alapozva mondott, miszerint a kisiskolában végzett diákok nem érnek el olyan jó eredményeket, mint a nagyobb iskolák diákjai. Ez nem intézmény, hanem inkább pedagógus függő”
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte a kis létszámú iskolákban tanuló gyerekekre nagyobb figyelem jut.
A magyarságért aggódik
Békéhez legközelebb a légi, a csallóközcsütörtöki, a somorjai és a felsőpatonyi alapiskolák vannak, amelyekkel a későbbiekben létrejöhetne egy szorosabb együttműködés. A békei alapiskolából tavaly év végén négyen iratkoztak ki, a családok elköltöztek a faluból, de helyettük négy új elsősük van, így összesen négy elsős és négy másodikos kezdi meg itt a 2025/2026-os tanévet. A nyolc diákhoz egy teljes állású pedagógust és egy napközis, csökkentett óraszámú tanítót alkalmaz az önkormányzat.
„Nem hiszem, hogy szerencsés az, hogy annak idején 2004-ben az önkormányzatokra osztották az iskolaügyet, mert nem egyszerű feladat. Másrészt ha ezt akkor nem teszik meg, akkor Békén már nincs kisiskola. Igaz, hogy magas a fenntartási költség, de nem lehet mindent csak pénzben mérni”
– emelte ki, majd hozzátette, hogy a magyar kisiskolák szerepe létfontosságú abban, hogy a helyiek megtartsák magyarságukat és megőrizzék nemzeti ünnepeiket, érzületüket. Az ötödik évfolyamig működtetni tanintézményt Békén nem életszerű, egyelőre csak az első ciklus (1–3.) biztosításában gondolkodnak.
Az önkormányzatok összetétele
Felső-Csallóközben átrendeződhet a helyi önkormányzatok összetétele, hiszen a nagy létszámú szlovák lakosság vélhetően hasonlóan szlovák képviselőket választ majd döntéshozói pozícióba, ezért félő, hogy a magyar tannyelvű oktatás prioritása a jövőben csökkenni fog, figyelmeztetett Őry. Szerinte a lakosság átalakulásának tendenciája miatt ez a folyamat elkerülhetetlen, ezért is javasolták korábban a Magyar Szövetség nevében az oktatási minisztériumnak azt, hogy a nemzetiségi oktatási intézményeket önállóan kezeljék a tárcán belül. Említett egy szerbiai magyar példát is, ahol az iskolát teljesen önállóan kezeli a vajdasági magyar önkormányzati testület.
Nem maradhatnak meg
„Az az elv, hogy minden magyar iskolát meg kell tartani, ma már tarthatatlan. Fizikai és matematikai képtelenség” – jelentette ki a polgármester. A kisebbségi oktatást szerinte egy teljesen más szemszögből kellene nézni, egy közép-szlovákiai zsákfaluban például 40 fővel is lehet működtetni egy iskolát, de a kisebbségi oktatás egy teljesen más kategória.
„A magyar iskolák fenntartóinak valós demográfiai mutatók szerint kell eldönteniük, hogy milyen intézményi formában tudnak biztosítani a település, a régió magyar gyermekei számára hosszú távon is fenntartható, minőségi anyanyelvi oktatást. Amennyiben pedig a kérdést a szülők szemüvegén keresztül nézzük, akkor a magyar oktatásban rejlő plusz lehetőségek mellett a hozzáadott értékeket kell fejleszteni, mely akár a különböző nemzetiségű szülők esetében is a magyar oktatás irányába mozdítja a gyermeket”
– zárta Őry Péter.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
