Az öt százalékos parlamentbe jutási küszöb az a bűvös szám, amelyet a magyar pártoknak az elmúlt években nem sikerült elérni. Adódik a kérdés, segítene a magyar párt(ok)on, ha a bejutási küszöböt lecsökkentenék?
A szlovák választási rendszer 1998 óta nem változott. A Szlovákiában hatályos arányos választási rendszerben a pártok kénytelenek koalícióra lépni, hogy meglegyen a kormányzáshoz szükséges többség. Biztosan emlékszünk arra, hogy ezt a választási rendszert Mečiarék vezették be. Mečiar azzal számolt, hogy a karizmája miatt a pártja biztosan befutó lesz.
A ma7-en részletes cikket olvashatnak arról, hogy melyik pártoknak kedvez a jelenlegi választási rendszer. Az arányos választási rendszerek esetében általában azért állítanak választási küszöböt, hogy ezzel is akadályozzák a rendszerellenes pártok bejutását. Ez általában öt százalék, valahol három, de akadnak olyan elképesztő példák, ahol ez 10 százalék, mint például Törökországban. A másik véglet Hollandia, ott egy százalékban van meghatározva választási küszöb.
Megéltünk pár választást Szlovákiában, és tudjuk, hogy a választási küszöb meghatározása alaposan megkeverheti az erőviszonyokat.
Szlovákiában az MKP és a KDH esetében többször is megtörtént már, hogy kevéssel a bejutási küszöb alatt rekedtek. Nemcsak a parlament összetételét, de a kormányalakítást is befolyásolta volna, ha esetükben nem érvényesül a küszöb.
Vagyis egyáltalán nem elrettentő ötlet, hogy a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt akár lejjebb is lehet vinni. Egy jó felépített koncepcióval, amely érvekkel van alátámasztva, bátran előállhat a magyar közösséget képviselő Szövetség.
Célszerű arra hivatkozni, hogy a csaknem félmilliós közösségnek azért nincs parlamenti képviselete, mert egy kisebbségi pártnak gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi öt százalékot elérni.
Egy demokratikus államban márpedig alapvető jognak számít, hogy a kisebbségek ügyeit előmozdítsák. Itt jöhet szóba a bejutási küszöb lecsökkentése a kisebbségi pártoknak. Ebben az esetben ez nem jelentené azt, hogy kivételezett helyzetbe kerüljön egy párt, hanem pont fordítva, kiegyenlítődnének az erőviszonyok. Ez az, amelyet sok szlovák nem ért meg. Az ötlettel egyébként Gyimesi György állt elő. A magyarok számarányának a fogyására hivatkozva szeretné levinni a bejutási küszöböt három százalékra a kisebbségi pártok esetében.
A többség érvelése szerint azonban ez pozitívan diszkriminálna egy pártot, és nehezen lehetne definiálni a kisebbségi párt fogalmát. Ezt azonban könnyű megállapítani, tehát gyenge érvnek számít, amellyel gyorsan le lehet zárni a témát.
A KDH ugyanakkor jelezte, hogy a választási rendszert átalakítása indokolt lenne. A KDH tudja, hogy vidéken erős, ezért, ha több választási körzet alakulna, akkor ez nekik kedvezne. A Szövetség esetében is előrelépés lenne egy reform, de az egységes magyar pártnak érdemesebb lenne a bejutási küszöb lecsökkentésével foglalkoznia. Ennek ugyanis több hozadéka lenne.
Nem feltétlenül az ügy eredményessége a lényeg. Egyrészt szokjon hozzá a szlovák közvélemény, hogy a jelenlegi választási rendszer több társadalmi csoportnak nem kedvez, a magyarok pedig emiatt évek óta hátrányt szenvednek.
Másrészt ez egy olyan téma, amelyet a Szövetségen belül minden platform támogat, egy egységes kiállás, egy jól felépített kommunikáció pedig összekovácsolhatja a platformokat.
Az átlag választóban nem a Szövetségen belüli konfliktusok maradnának meg, előidézve, hogy motiváltabb legyen a felvidéki magyar közösség.
Ahhoz, hogy a felvidéki magyarság önbizalma is megerősödjön, az ehhez hasonló témákat kell előtérbe helyezni, és folyamatosan kommunikálni a választók felé. Sok ilyen téma van még, munka akad bőven a Szövetségnek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
