A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet (TVKI) Genezis Kiválósági Diákműhelye március 5-én Budapesten a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásainak környezetjogi, alkotmányjogi és teremtésvédelmi kérdéseiről szervezett kerekasztal-beszélgetést.
A PPKE Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) Környezetjogi Tanszéke és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (TK JTI) közreműködésével tartott program címe A mesterséges intelligencia alkalmazásainak környezetjogi és alkotmányjogi metszete – fenntarthatósági kérdések az algoritmikus alkotmányosság korában volt.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MI alkalmazások szabályozásai antropocentrikus szemléletűek, léteznek olyan alapvető irányok és etikai elvek, amelyek alkalmazásában globálisan egységesség rajzolódik ki. Egyetértettek a validálás fontosságában, az emberi tényező teljes kiesését vitatva.
Tahyné Kovács Ágnes docens, tudományos főmunkatárs (PPKE JÁK, TVKI) a beszélgetéshez munkadefinícióként rögzítette, hogy a MI olyan nagy mennyiségű adattal feltáplált technológia, amely képes a külvilággal kommunikálni, és nem pusztán a célzott következtetést tudja végrehajtani, hanem attól eltérő, más következtetésekre is képes.
Felidézte Ferenc pápa teremtésvédelmi vonatkozású megnyilatkozásait a témában. A teremtésvédelem kérdéskörét négy részre bontotta: az egyes embert és a társadalmat érő hatásokra, valamint a természetes környezetet érő hatásokra a szoftverfejlesztés és a hardverek alkalmazása vonatkozásában. A kerekasztal résztvevői a szabályozási lehetőségek vizsgálatára koncentráltak.
Szentgáli-Tóth Boldizsár tudományos főmunkatárs (HUN-REN TK JTI) rámutatott, hogy kutatócsoportja a MI egyre növekvő társadalmi szerepére vetíti rá az alapvető jogokat, és felmérik, hogy mikor kockázatos, illetve mikor előnyös a MI használata. Kifejtette, hogy ebből a szempontból a tisztességes eljáráshoz való jog, a szólásszabadság és az egészséges környezethez való jog emelhető ki és vizsgálandó. A soft law („puha jog”, nem kötelező érvényű ajánlások, iránymutatások – a szerk.) területéhez tartozó számos etikai kódex jelent meg, az EU MI rendelete viszont maga a hard law („kemény jog”, kötelező érvényű jogszabályok, rendeletek – a szerk.). A bírói jogalkalmazás ugyanakkor kiforratlan, szükség van a bíróságok számára használható tesztek kidolgozására.
Petruska Ferenc alezredes, egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Tárasadalom Kutatóintézet) rávilágított, hogy a MI egy metajurisztikus (jogon kívüli – a szerk.) jelenség. Olyan páratlan képességekkel rendelkezik, amely nehézzé teszi a jogi szabályozását. Multiplikátorként is tud működni, amelyet az ember saját képességei már képtelen követni és utolérni. Négy olyan vonását bontott ki példákkal illusztrálva, amely miatt az ember nem versenyképes vele: autonómia, gyorsaság, folyamatos terhelhetőség és a rendkívül széles kontextusablak. Megmarad viszont az emberi tudás jelentősége és szükségessége, hiszen az MI promptolása (utasítások bevitele az MI rendszerébe – a szerk.), az eredmények validálása és kommunikációja elképzelhetetlen szaktudás nélkül.
Kecskés Gábor docens, tudományos munkatárs (Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, HUN-REN TK JTI) hangsúlyozta, hogy a MI nem veszi el a jogászok munkáját, hanem várhatóan az azt jól használó jogászok számára jelent majd versenyelőnyt. A szaktudás megőrzése fontos, hogy a felhozott eredményt tudjuk hatékonyan értelmezni. A porosz vasúti törvényt említette; ahogy a vasút létezését a társadalom akceptálta, elképzelhető, hogy a MI jelenlétét is el tudja fogadni és alkalmazni tudja majd a technológiát. A környezetjog – amelynek területe nagyrészt soft law által lefedett – jó analógia lehet a MI szabályozására. Az államok széttartó szabályozása dacára a környezetjogi alapelvek egységet tudnak teremteni. Rávilágított az elővigyázatosság elvére is, a környezet számára a tudomány aktuális állása szerint elérhető legjobb megoldást kell választani.
Tahyné Kovács Ágnes a környezetjog területéről az együttműködés elvét hangsúlyozta. Ferenc pápát idézve: az algoretika (az algoritmusok fejlesztésének etikai megközelítése – a szerk.) lehet az a híd a fejlesztők, gyártók, felhasználók, döntéshozók között, amely az együttműködésnek keretet adhat.
Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI)
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
