Harmadik évébe lépett a nagycétényi Manócska óvoda és bölcsőde. Az induláskori alig több mint tucatnyi gyermek száma immár megháromszorozódott, hála minden érintettnek, kezdve az alapítóktól, a támogatóktól egészen a szülőkig, hogy a zoboralji szórványmagyarság legújabb intézménye ilyen szépen fejlődik.
Induláskor tizennégy volt a gyermekek száma. Ők most már új társaikkal együtt azt igénylik, hogy a gyermeklétszám növekedését a rendelkezésre álló helyek bővülése is kísérje. Ezért a Manócskát működtető Zoboralja Polgári Társulás kezdeményezte a település önkormányzatánál, hogy a korábban az óvodához tartozó, de egy telekrendezési csere során a településnek átadott telekrészt visszakaphassák. Erről számolt be a Magyar7-nek még ez év júliusának végén Ladányi Lajos, a polgári társulás elnöke, hozzátéve, vagy inkább azt panaszolva, hogy az önkormányzat mintha obstrukciókkal próbálná a döntést halogatni.
A nyár folyamán megszólítottunk néhány illetékest, s feltűnt, hogy a község polgármestere, Mészáros Ferenc szokatlanul tartózkodó volt a témát illetően, nem kívánt nyilatkozni, azt viszont elismerte, hogy az óvoda ügyében még nem született döntés. Találgatásokba nem akart bocsátkozni, hogy erre mikor kerülhet sor.
Ezt furcsállottuk, hiszen a következő tanévre már az idén készülnek az óvodában is, így meg tudtuk érteni a fenntartó aggodalmát, hogy akkor most milyen „kapacitás” alapján tehet felvételi ígéretet a szülőknek. Voltak azonban visszajelzései, amelyek arra utaltak, hogy előbb-utóbb megoldás születhet az ügyben, így a témával külön nem foglalkoztunk lapunkban. Szeptember első felében viszont nagy meglepetésünkre azt a hírt kaptuk a polgári társulás elnökétől, hogy az elvárások nem igazolódtak be, a probléma továbbra is megoldatlan maradt, és az óvoda bővítése egyelőre kivitelezhetetlen.
Titkos tárgyalások
Másfél hónap nem kis idő még a szlovákiai ügyintézési viszonyok között sem, így leporoltuk feljegyzéseinket és megpróbáltunk utánajárni, mi akadályozza az óvoda bővítését? Elsőként ismét Mészáros Ferenc polgármestert kerestük, aki Ladányi Lajos „nyugtalansága” eredményeként fogta fel, hogy a sajtó foglalkozni akar a témával.
Ő maga alig leplezett ingerültséggel fogadta megkeresésünket. Elmondta, hogy immár egy hónapja munkaképtelen, betegállományban van és ez az állapot még legalább egy hónapig eltart, azt viszont megtudtuk, hogy „egy-két minisztériummal kapcsolatban áll az ügyben”, de még nem érkezett válasz. Érdeklődtünk persze, hogy melyik minisztériumokról van szó, de csak annyit tudtunk meg, hogy ez titok, illetve azt, hogy „ha anyagilag nem hátrányos, fogunk vele foglalkozni (az óvoda bővítésének lehetőségével), és ezt vizsgáljuk jelenleg”. Hangsúlyozta azonban, hogy a gyermekek elhelyezése elsősorban az adott település feladata, ő a saját és az önkormányzat felelősségének a nagycétényi gyermekek elhelyezését tartja. A betegállományban lévő polgármesternek mielőbbi jobbulást kívánva ezután a helyettesénél, Szekeres László alpolgármesternél próbálkoztunk, aki viszont kimondottan türelmes és közlékeny volt, és nem akadt olyan kérdés, amelyre nem akart volna válaszolni.
Csak a pénz a probléma?
Tőle tudtuk meg, hogy a falu vezetősége számára nem is a telek átadása jelenti a problémát, hanem pénzügyi aggályaik vannak. Vérbeli tanárként (fő foglalkozása egyetemi oktató) részletesen megismertette velünk a települések finanszírozásának sarkalatos kérdéseit. Ezek közül a Manócska óvoda esetében a fő problémát az jelenti, hogy a városok és községek működéséhez szükséges, az államtól visszaérkező úgynevezett részadó Nagycéténynek járó összege nem számol arányosan azzal a növekedéssel, amit a Manócska megjelenése és megerősödése jelent a település költségvetésének. Szekeres elmondta, személyes konzultációt kértek a pénzügyminisztérium két illetékesétől, hogy mi a megoldás ebben a helyzetben, s jelenleg ez ügyben várnak előrelépést. Kérdésünkre, hogy vajon a nyár közepe óta mostanáig nem volt-e elég idő ennek tisztázására, az alpolgármester úgy fogalmazott, hogy ezt jelentősen befolyásolta a nyári szabadságolási időszak, illetve Mészáros polgármester betegsége, s hozzátette, ő maga egyedül pedig nem kívánt eljárni az ügyben, mivel a polgármester rendelkezhet olyan információval, amellyel ő esetleg nem.
Az óvoda által igényelt telek eladásának, átadásának kérdése ettől függ – mondta Szekeres László, hogy a falunak már volt egy terve az ingatlan kihasználására, saját véleményeként azonban hozzáteszi, hogy ha megoldódik a finanszírozás kérdése, akkor ő maga – konkrét javaslattól, formától függően – tudná támogatni a Manócska bővítését.
Ladányi Lajos, az óvodát működtető polgári társulás elnöke az önkormányzat érvelését valótlannak és időhúzásnak tartja, amely azt szolgálja, hogy a telekbővítésről szóló döntés a minél távolabbi jövőbe kerüljön. Még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy arra már csak az október 29-ei helyhatósági választások után kerül sor, előre nem látható, új önkormányzati erőviszonyok között. Az óra ketyeg, s egy hónap múlva itt vannak a választások!
Mivel lapunk nem egy közigazgatási és önkormányzati döntőbíróság, így nem is szeretnénk valamiféle sommás megállapítást tenni az ügyben. Azt elmondhatjuk, hogy a téma ismeretében felvettük a kapcsolatot más, községi és városi polgármesterekkel, hogy tapasztaltak-e a területükön levő óvodák finanszírozásánál hasonló problémát, mint amit mi Nagycétényben megismertünk. Akiket megszólítottunk, ilyesmiről nem számoltak be.
Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a Manócska körüli helyzet ne lenne valós, hiszen ekkora ugrást a beíratott gyermekek számában talán sehol sem produkáltak, így ez zavart okozhatott a költségvetés készítése során. Talán Pozsonyban is azt hihették, hogy biztos valamilyen félreértésről van szó, hiszen Zoboralján ennyi gyermek még sosem jelentkezett a magyar oviba.
Nos, a legnagyobb szerencsénkre szó sincs félreértésről. Minden érdekelt, a Zoboralja Polgári Társulás, a jelenlegi telket biztosító Vidéo Alapítvány, az óvoda létrehozásához jelentősen hozzájáruló magyar kormány, s tegyük hozzá, sok, helyben keletkező költség átvállalásával a település önkormányzata is hozzájárult ehhez. Most már csak az kell, hogy közös nevezőre jussanak a telekbővítés kérdésében is! S ahogy hallottuk, a legjobb lenne még az október végi választások előtt. Mi a témával továbbra is foglalkozni fogunk!
Megjelent a Magyar7 2022/38.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
