Mesežnikov: Sok magyar választó szerint csak Budapesten keresztül lehet bármit is elérni Lajos P. János2024. 12. 27., p – 13:39 Pozsony |
2024-ben két választás is volt Szlovákiában, a köztársaságielnök-választás és az európai parlamenti választások, mégis talán a legfontosabb, a politikát leginkább meghatározó esemény a Robert Fico elleni merénylet volt. Grigorij Mesežnikov politológust, az IVO társadalomkutató intézet igazgatóját az idei év legfontosabb politikai eseményeiről kérdeztük.
Erről szól még az interjú:
Hogyan befolyásolta a Fico elleni merénylet a hazai politikai helyzetet;Hogyan használta ki a merényletet a koalíció, hogyan kezelte a helyzetet az ellenzék;Mit eredményezett Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása;Miért szavazott sok magyar a Smer által is támogatott jelöltre;Mit ért el idén a kormánykoalíció és hogyan politizált az ellenzék.
Milyen hatása volt ön szerint a merényletnek a szlovákiai politikai helyzetre?
A merénylet valóban fontos esemény volt 2024-ben. Az én értelmezésemben ez egy egyéni akció volt, az elkövető valamilyen módon radikalizálódott. Én nem értek egyet azzal az értelmezéssel, hogy ez a merénylet a szlovák belpolitikai helyzet egyértelmű következménye volt, ahogyan ezt Robert Fico, a Smer és a kormánykoalíció igyekszik bemutatni.
Május óta azonban komoly hatással van a politikára.
Igen, a hatását elsősorban abban látom, hogy Robert Fico és a Smer megpróbálta ezt kihasználni az ellenzék meggyengítésére, meggyanúsították minden ellenfelüket, és megpróbálták – és ez még mindig nem került le a napirendről – korlátozni a politikai jogokat, tevékenységet is. Elfogadtak bizonyos törvényeket, és ez a narratíva a környezetükben még mindig él. Szerintem ez rányomta a bélyegét Robert Fico jellemére is, aki ennek a valóban szörnyű eseménynek az áldozata volt.
Ez miben nyilvánul meg? Hogyan mutatkozik a merénylet hatása Fico jellemében?
A merénylet megerősítette abban, hogy helyesen kezeli az ellenzéket.
Ő azt állította, hogy már az előző választási ciklusban is be akarták feketíteni, alaptalanul vádolták, megpróbálták eltávolítani a politikai életből a hamis vádak segítségével. Mivel ez nem sikerült politikai ellenfeleinek, a választásokat megnyerte a Smer, az ő narratívája szerint a merénylettel újra megpróbálták elhallgattatni.
Természetesen ez a nézőpont teljesen hamis, szerintem a jelenlegi ellenzék mérsékelt, sokkal mérsékeltebb, mint például a Smer. Egy merényletnek csak negatív hatása lehet, de ebben az esetben ez a negatív hatás még megsokszorozódott azáltal, hogy a kormánykoalíció megpróbálta ezt kihasználni a demokrácia alapjainak meggyengítésére.
A merénylet néhány héttel az európai parlamenti választás előtt történt, a választást viszont a PS nyerte 27,8 százalékkal a Smer előtt, amely 24,7 százalékot kapott. Ez alapján nem volt nagy hatással az eredményre a merénylet. Ki tudta használni a koalíció ezt az eseményt?
Csak a rendelkezésünkre álló adatokból tudunk kiindulni, csak a választások előtti felméréseket tudjuk összehasonlítani az eredményekkel. Ezek alapján az látszik, hogy a választások előtt a Smer sokkal nagyobb hátrányban volt a PS-hez képest. A merényletet valóban nem tudta teljes mértékben kihasználni, szerintem azonban azt elérték, hogy csökkentették a lemaradásukat a PS-hez képest. Egyes felmérések szerint ugyanis 8-10 százalékpontos lemaradásuk volt, ezt végül a felére csökkentették.
Jól reagált az ellenzék a merényletre?
Erre nehéz felelni, mert nincs összehasonlítási alap, ilyen még nem történt Szlovákiában. A kormánykoalíció nyomása óriási volt abban az értelemben, hogy azonnal támadtak, nyilvános bejelentéseik voltak, megpróbálták a félelem légkörét megteremteni.
Szerintem bizonyos mértékben az ellenzék, talán elsősorban a PS, meghátrált, hiszen ők egy időre a választási kampányukat is leállították.
Úgy vélem azonban, hogy a Smer elképzelése – de mondhatjuk a koalíciót is, hiszen Šutaj Eštok, a Hlas elnöke is azonnal nyilvánosság elé állt – teljes mértékben nem vált valóra. Nem sikerült úgy kiaknázniuk a merényletet, ahogyan szerették volna. Viszont az ellenzék sem tett meg mindent azért, hogy a koalíciónak ezt a támadását kivédje.
A másik választás a merénylet előtt volt, és belpolitikai szempontból fontosabb is az európai parlamenti választásnál: a köztársaságielnök-választás egyértelmű koalíciós sikert hozott. Mi segítette Peter Pellegrinit az elnöki székbe áprilisban?
Pellegrini eredményében teljesen más tényezők játszottak szerepet. Elsősorban az, hogy olyan választói rétegek kapcsolódtak össze és álltak be Pellegrini mögé, amelyek korábbi választások során sohasem fogtak össze.
Pellegrinire adták a szavazatukat a rendszerellenes szavazók is, a radikális, nacionalista, eurofób erők.
A korábbi választások során ez a választói réteg általában inkább nem voksolt. Az előző választások alkalmával nem felelt meg nekik sem Čaputová, sem Šefčovič, most azonban ők beálltak Pellegrini mögé, aki ugyan egy nemzeti-populista jelölt volt, de még mindig a mainstream képviselője. Ez volt az egyik különlegessége az elnökválasztásnak, ez segítette hozzá Pellegrinit a győzelemhez.
A másik különlegessége az idei elnökválasztásnak az volt, hogy a magyar választók is nagyobb mértékben támogatták a nemzeti-populista jelöltet, vagyis Pellegrinit, mint a korábbi választások során a hasonló jelölteket.
A korábbi választások alkalmával a magyar választók – legalábbis, akik elmentek szavazni – elsősorban a prodemokrata, progresszívebb jelöltekre voksoltak: 2009-ben Iveta Radičovára, 2014-ben Andrej Kiskára, 2019-ben pedig Zuzana Čaputovára. Az utóbbi két esetben a jelölt győzelmében is komoly szerepük volt.
Ez az utóbbi változás minek az eredménye? A Magyar Szövetség hatása, amely nagyon közel áll a Fideszhez, amelynek viszont az utóbbi években a Smer a partnere, és Pellegrinit segítette? Vagy belpolitikai okai vannak, esetleg a magyar választók is kezdenek rendszerellenessé válni?
Azt nem mondanám, hogy a magyar választók rendszerellenessé váltak volna, mert nem egy rendszerellenes jelöltre voksoltak. Nagy részük most egy olyan jelöltre adta a voksát – Peter Pellegrinire -, aki olyan politikai köröket képviselt, amelyek korábban a magyar választók szempontjából nem feleltek meg a kisebbségbarát kritériumoknak. Biztosan hatással volt a magyar választók preferenciájára a Magyar Szövetség álláspontja is, amely egyértelműen Peter Pellegrinit támogatta. Úgy vélem, hogy egy szélesebb problémával állunk szemben.
Nem felejthetjük el a magyarországi kormánypárti média hatását, amely Peter Pellegrinit támogatta, vagyis ebben érezhető a Fidesz hatása is.
De nem szabad elfeledkezni a bel- és külpolitika szélesebb hatásairól sem. Az ukrajnai háború is hatással volt a magyar választókra, és ebbe még belejátszott a Fidesz „békepártisága”, mert a magyar kormány propagandája nagy mértékben egyezett ebben a kérdésben Pellegrini kampányával. De a kisebbséget befolyásolhatja a többségi álláspont is néhány kérdésben.
A kisebbség politikai képviseletének lenne a feladata, hogy elmagyarázza, hogy a kisebbségnek van a legnagyobb szüksége a demokratikus értékekre és a szabadságra, mert a kisebbség demokrácia nélkül nem tud elérni semmit. Úgy vélem, hogy korábban a magyar kisebbség megfontoltabban választott.
Megcsömörlöttek a szlovákiai magyar választók a demokráciától?
Ezt nem mondanám. Tudjuk, hogy korábban sem volt egyszerű a helyzet, a demokratikus szlovák politikusok sem voltak mindig megértőek a magyar kisebbség jogos érdekeivel és követeléseivel szemben, de az ellenkező oldal még kevésbé megértő ezekkel.
Úgy látom azonban, hogy az utóbbi választások során meghatározóvá vált az az olvasat, hogy Budapesten keresztül lehet bármit is elérni.
Vagyis abban bíznak, hogy Orbán és Fico megegyezése, ígéretei megoldhatják azokat a kérdéseket, amelyek a magyar kisebbség számára fontosak.
Kapcsolódó cikkünk
Részletesebben is megvizsgálta a Bél Mátyás Intézet, miként szavaztak a kisebbségek a júniusban tartott európai parlamenti választáson. Becsléseik szerint a túlnyomórészt magyarok lakta települések választóinak 56 százaléka szavazott a Magyar Szövetségre, miközben a választási részvétel a körben alulmúlta a szlovákiai átlagot.
A 2024 júniusában zajló választáson a Progresszív Szlovákia hat, a Smer öt, a Republika kettő, a Hlas és a KDH pedig egy-egy mandátumot szerzett, 34 százalékos választási részvétel mellett. A Magyar Szövetség nem hozta az előzetes elvárásokat, a párt 3,88 százalékos eredménye mélyen elmaradt az öt százalékos választási küszöbtől. A Bél Mátyás Intézet által vizsgált magyar, roma, ruszin és gorál minta alapján a kisebbségek lakta települések választási viselkedése nagyban eltért a többségi mintától.
Mivel a választások anonim módon zajlanak, a kisebbségi választók viselkedésére csak átvitt módon lehet következteni. A Bél Mátyás Intézet által alkalmazott módszer az eltéréseket figyeli a túlnyomórészt és részben kisebbségek lakta települések, valamint az országos átlag között – korábban a 2023-as kudarcba fulladt népszámlálás részvételi adatainak elemzése kapcsán alkalmazták ezt a metódust.
A magyar adatok legnagyobbrészt arra a 363 községre támaszkodnak, ahol a 2021-es népszámlálás alapján többségben vannak a magyarok, közülük 270 vizsgált településen a kisebbség részaránya meghaladta a lakók kétharmadát. A túlnyomórészt magyarok lakta településeken a választási részvétel mindössze 26 százalékos volt, ami nyolccal kevesebb az országos átlagnál.
A magyarok lakta községek szavazatai alapján csak négy párt jutott volna be az európai parlamentbe: a Magyar Szövetség támogatottsága 56 százalék körül alakult, majd a Progresszív Szlovákia (16,8 százalék), a Smer (13) és a Republika (6) következik. A Hlas (4) és a KDH (1) támogatottsága a magyarok lakta községekben jóval alacsonyabb volt az országos átlagnál, a két párt nem jutott volna be az európai parlamentbe.
A roma adatok a roma atlaszban szereplő községek nem hivatalos kimutatásaira támaszkodnak. A BMI alapján a romák jóval alacsonyabb arányban mentek el választani az ország összlakosságánál, ráadásul másként is viselkedtek, mint a többség. A részvételi arány a túlnyomórészt romák által lakott településeken alig érte el a 13 százalékot.
A romák körében kiugróan sikeresen szerepelt a Szlovákia mozgalom (volt Egyszerű Emberek-OĽaNO), amely Peter Pollák roma származású képviselőt indította a választáson listavezetőként.
A Szlovákia mozgalom az EP-választáson csak 1,98 százalékot szerzett, de a romák körében 26 százalékot. A romák lakta települések szavazatai alapján a Smer (18), a Magyar Szövetség (12), a Republika (9), a Hlas (8), a KDH valamint a PS (7-7 százalék) is bejutott volna a parlamentbe. A magyarul beszélő romák lakta községekben a BMI szerint leginkább a magyar községekhez hasonló módon viselkednek a szavazók, ezeken a településeken 54 százalékkal győzött a Magyar Szövetség a Smer (13), a Republika és a PS (6-6) előtt.
A ruszinok által lakott régiók támogatottsága tükrözte a keleti preferenciákat. A legnépszerűbb párt a Smer (35) a Republika (15) és a Hlas (13) előtt, a PS támogatottsága kilenc százalékos, a KDH pedig nyolc százalékot érne el. A gorálok lakta településeken a Smer (23) és a KDH (20) számít a két legnépszerűbb pártnak a Republika (18 százalék) előtt.
A Bél Mátyás Intézet a magyarok lakta települések alacsonyabb szavazókedvét és a magyar etnikai pártra leadott voksok viszonylag alacsony arányát a Magyar Szövetség európai politikájával való azonosulás hiányával, vagy a gyengébb mobilizációval magyarázza.
Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy az EP-be három kisebbségi származású képviselő is bekerült: Ódor Lajos és a ruszin-gorál Lucia Yar a Progresszív Szlovákia, a magyar származású Judita Laššáková pedig a Smer képviseletében – azonban egyikük sem különleges kisebbségi témákkal kampányolt és nem is elsősorban a kisebbségek támogatása miatt bizonyulak sikeresnek.
Pellegrini köztársasági elnök lett, ami a koalíció győzelme, hiszen a második legerősebb kormánypárt, a Hlas elnöke volt. Az eredmény mégis a koalícióban okozott nagyobb felfordulást, amely azóta szinte a szétesés szélére sodródott. Mi ennek az oka?
Annak ellenére, hogy a koalíció látszólag morzsolódik, az SNS három képviselője távozott a frakcióból, majd négy hlasos képviselő „lázadt fel”, én mégis úgy látom, hogy a koalíciós képviselők között erősebb az összetartó erő, mint az, ami szétválasztja őket. A pártok között sok a konfliktus, de a tapasztalat azt mutatja, hogy Szlovákiában a nemzeti-populista kormány még sohasem hullott szét.
Pedig már Fico is beszélt az előrehozott választásról.
Igen, beszélt erről, de azt is tudni kell, hogy az előrehozott választásnak alkotmányos feltételei vannak. Attól, hogy egy kormány felbomlik, még nem biztos, hogy előrehozott választás lesz. Előbb egy alkotmánytörvényt kell elfogadni. Habár kívülről úgy tűnik, hogy a legnagyobb konfliktus a Hlas és az SNS között van, szerintem sokkal fontosabb a Hlas és a Smer közti viszony.
Én úgy látom, hogy a Smer továbbra is azon dolgozik, hogy a Hlast minél szorosabban magához kösse, és ez sikerül is neki. A Hlas jelenlegi elnöke, Matúš Šutaj Eštok szerintem „Fico ügynöke”.
Tartalmi kérdésekben mindenképpen, hiszen mindent támogat, amit Fico el szeretne érni, semmilyen ellenállást nem mutat, csak azt a területet őrzi, amelyet megszabtak neki a koalíciós szerződéseben. Ficót például sohasem bírálta, még azért sem, hogy az SNS elnökét, Andrej Dankót támogatta a házelnöki posztra. Šutaj Eštok ebben a kérdésben gyenge pártelnökként mutatkozott.
Hogyan értékeli általában a kormány munkáját? Mit tart a legnagyobb eredményüknek, mi a legnagyobb kudarcuk?
Én az eredményeket és a kudarcokat az ország szempontjából értékelem, azt nézem, hogy mi a jó az országnak. Ebből a szempontból a koalíció eddigi működése felér egy katasztrófával. Gyengül a demokrácia, leépül a jogállam. Fico moszkvai útja rendkívül káros az ország számára. Én ezeket tartom a koalíció legnagyobb kudarcának.
Az ő szempontjukból azonban ez másként látszik. A korrupcióellenes harc eddigi rendszerének a szétverése számukra győzelem, siker.
Nekik ugyanis a teljes immunitás, a büntetlenség elérése volt a cél, és ez sikerült. Ez motiválta Fico hatalomba való visszatérését is.
Erre összpontosítottak a kormányzás első fél-egy évében. A NAKA-t szétszórták, a Különleges Ügyészség már nem létezik, kicserélték a rendőrség vezetését, a Bírói Tanács összetételét megváltoztatták, a büntető törvénykönyvet maguk és a meggyanúsított, büntetőeljárás alatt álló kollégáik számára kedvezően módosították. Feltételezem, hogy számukra ez egy nagy győzelem, az ország számára azonban kudarc. Ezt rendbe kell majd hozni, ha kikerül a kezükből a kormánykerék.
Az ellenzék ki tudta használni a lehetőségeit? Mit sikerült elérniük, miben vallottak kudarcot?
Az ellenzék cselekvőképessége mindig korlátozott, a parlamenti erőviszonyok határozzák meg. Pozitívan értékelem az év eleji kormányellenes ellenzéki megmozdulásokat, azokat a lakosság többsége is pozitívan látta. A merénylet után azonban ezek abbamaradtak, próbálták a helyzetet finomítani, kicsit visszaléptek. Azt kellett azonban látniuk, hogy ez egyáltalán nem hat a koalícióra, az úthenger nem állt meg.
Ezután szerintem kicsit bátrabban kellett volna fellépniük, hiszen nem követtek el semmit abból, amivel a koalíció őket vádolja.
Ez a pozíciójuk idővel változott, határozottabb lett. Nekem hiányzik a kommunikáció azokban a témákban, amelyek szerintem kulcsfontosságúak. Ilyen például a tagságunk az EU-ban és a NATO-ban, ami ellen éppen a koalíció dolgozik.
Az ellenzéken belüli helyzet is változott. A PS erősödött, amihez szerintem hozzájárult az is, hogy csatlakozott hozzájuk Ivan Korčok. A kisebb demokratikus pártok esetében azonban nincs garancia arra, hogy be is jutnak a parlamentbe, a koalíció pedig őrzi a támogatottságát. Igaz, az SNS most nem jutna be, de helyettük ott van a Republika.
Kapcsolódó cikkünk
A törvényhozás megbízott házelnöke, Peter Žiga (Hlas) úgy gondolja, hogy a parlamentben nincs káosz. A politikus egy hétvégi vitaműsorban kifejtette, a kormány összetétele ugyan változhat, de idő előtti választásra nem számít.
Žiga Milan Majerskýval, a KDH vezetőjével vitázott a TA3 hírtelevízió vasárnapi politikai vitaműsorában. A Hlas házelnök-helyettese – aki a parlament új vezetőjének megválasztásáig ideiglenesen a házelnöki pozíciót is betölti – többek között elmondta, nem érzi, hogy káosz lenne a parlamentben.
Žiga rámutatott, hogy a kormány által javasolt törvények 97 százalékát elfogadták és azokat a javaslatokat, amelyekben nincs megegyezés, a következő ülésszakra halasztották, miközben a politika a kommunikációról és tárgyalásokról szól.
A politikus szerint azért sincs esély az idő előtti parlamenti választás kiírására, mert nincs kilencven parlamenti képviselő, aki megszavazna egy hasonló határozatot. Žiga meggyőződése, hogy a karácsonyi időszakban és januárban megnyugodnak a koalíció politikusai és helyreállhatnak a kapcsolatok az egyes pártok között, ráadásul a kormánynak nincs alternatívája. A Hlas politikusa elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben személycserékre kerül sor néhány tárca élén, de nagy átalakítással nem számol.
Beszélgetőtársa, a KDH-t vezető Milan Majerský a pártja részéről kijelentette, amennyiben a kormánykoalíció elveszítené a többségét, nem fogják támogatni a kormányt.
A kereszténydemokrata politikus különösen a büntető törvénykönyv megváltoztatását vetette a koalíció szemére és az sem tetszik neki, hogy a parlament elnöki és ellenzéki alelnöki tisztsége is betöltetlen. Majerský csalódottságát fejezte ki afelett, hogy a koalíció a kölcsönös zsarolásokra építve működik, miközben a káosz mellett a kényelmetlen törvényekről szóló szavazásokat is elhalasztják.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Žiga megmelítette, hogy a pénzügyi konszolidáció a hazárdjátékra vonatkozó adók növelésével is folytatódhat – a KDH korábban ezen a téren talált teret az állami bevételek növelésére. A kereszténydemokraták vezetője kritizálta a kormány iskolaügyi politikáját és a területen tapasztalható forráshiányt. Véleménye szerint az SNS-vezette sport- és idegenforgalmi minisztérium megalakulása is hozzájárult ahhoz, hogy nem maradt elég pénz az iskoláknak.
Žiga a beszélgetésben megvédte a kormány külpolitikáját és hangsúlyozta, hogy Szlovákia a NATO és az Európai Unió tagja – de mindkét szervezet válsággal küzd. A gázszállításokkal kapcsolatos nehézségek margójára elmondta, Szlovákiának a télen nem lesznek problémái az ellátással, de a következő évekre vonatkozólag is megoldást kell találni az ügy kapcsán.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
