Kezdetben Merkel úgy gondolta, hogy a migrációs krízis európai szuperhatalommá teszi. A német kancellár egy ideig sikeresen használta hatalomkoncentrációra a válságot.
Amikor azt mondta: Wir schaffen das, és amikor egymaga döntött a schengeni határok megnyitásáról, a magyar miniszterelnökön kívül senki sem merte feltenni a kérdést: mégis ki hatalmazta fel erre? Hasonlóan, amikor Merkel Törökországban tárgyalt Erdogan elnökkel a migrációs paktumról, a mainstream médiában és politikai elitben nem merült fel a kérdés, hogy miért nem Juncker bizottsági elnök vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tárgyal az Unió nevében. Röviden tehát: Merkel határozta meg az európai politikát, ő diktálta a tempót.
Az elmúlt három évben azonban formálódott egy bevándorlásellenes szövetség, ami megzavarta Merkel európai hadmozdulatait. Magyarország és a V4-ek határozott fellépésével megkezdődött Merkel politikai sodródása. Ha a bevándorlásról kérdezték, a kancellár egy gyakrabban adott kitérő választ és fogalmazott kétértelműen. Tett olyan nyilatkozatokat, amelyeket akár a Willkommenskultur feladásaként is lehetett értelmezni, de a következő héten már ismét a kvóta mellett tört lándzsát. Ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mi ma Merkel álláspontja a kvóta, a családegyesítés, a déli határzár, a visszatoloncolás és a gazdasági bevándorlás tekintetében.
2017-re Merkel politikája gyakorlatilag összeomlott. A 2017-es szövetségi választáson a hagyományos kormánypártok – a CDU-CSU és az SPD – drámaian visszaestek, miközben a bevándorlásellenes AfD történelmi sikert ért el, és azóta is erősödik. 2018 júliusára a 69 éves CDU a szétesés közelébe jutott, a pártot végletesen megosztja a migráció kérdése. A közvélemény-kutatások szerint a jövő évi szászországi választáson a CDU elveszítheti 1957 óta őrzött többségét: mindössze egy hét leforgása alatt 47.7 százalékról 36 százalékra esett vissza. Ráadásul az elmúlt 60 évben alkalmazott technika sem működik már: a chemnitz-i migránskéselés után hiába jelentek meg a szélsőjobboldali provokatőrök és hiába harsogja a mainstream média, hogy nácik vonulnak az utcákon (ez nem igaz), a bevándorlásellenes AfD támogatottsága nem hogy csökkent volna, de tovább nő, és úgy fest, hogy a második politikai erővé vált a párt Németországban.
Merkel mozgástere napról napra szűkül. Hatalmon maradásához mindenképp meg kell őriznie a koalíciós partner SPD támogatását, miközben a testvérpárt CSU elnöke, Horst Seehofer egyre élesebben kritizálja a kancellár bevándorláspolitikáját. Ha Merkel nem tudja csillapítani a kedélyeket, akkor a chemnitz-i tüntetések más városokra is át fognak terjedni, és a migrációs válság Merkel egész politikai karrierjét meg fogja pecsételni.
Lánczi Tamás
politikai tanácsadó
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
