A Hieronymus Bosch rejtélyes világát bemutató tárlat idén április 9-én nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Terve azonban már 10 évvel ezelőtt megfogant a kiállítók fejében, s jól döntöttek, hogy kitartottak, mert a németalföldi mester munkásságát bemutató nagyszabású kiállítást már az első hónapban 50 ezren nézték meg.
Július 17-éig, a tárlat végéig még nagyon sokan várakoznak majd a kígyózó sorokban a múzeum pénztára előtt. Ottjártunkkor sem volt ez másképp! Még szerencse, hogy némi felárral a jegymester.hu oldalon a belépőjegy előre is megvásárolható. A kiállításra történő belépést komoly óvintézkedések előzik meg: az előírt méretet meghaladó táskák nem vihetők a kiállítótérbe, ráadásul minden táska tartalmát ellenőrzik.
Aki végül sikerrel bejut Közép-Európa valaha megrendezett legnagyobb Bosch-kiállítására, mintegy 90 alkotást tekinthet meg; köztük a mester teljes fennmaradt festői életművének közel a felét, azaz 10 festményt és néhány rajzot. A többi műalkotás kortársai és követői tehetségét dicséri. Ezekhez még olyan miniatúrák, grafikák, irodalmi szövegek is társulnak, amelyek Bosch műveit is inspirálták.
A felbecsülhetetlen értékű alkotásokat mintegy félszáz köz- és magángyűjtemény kölcsönözte a múzeumnak, a többi között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i The J. Paul Getty Museum, illetve a madridi Museo Nacional del Prado.
De kicsoda is Hieronymus Bosch?
Az európai festészet egyik legnagyobb hatású alkotójáról meglehetősen keveset tudunk: 1450 táján, művészcsaládba született, és valószínűleg 1516-ban halt meg. Családtagjai a korabeli társadalom megbecsült polgárai voltak, testvérei is művészek lettek. A pokol és a démonok festőjeként emlegetik, miközben a szentekről is sok alkotása született.
A források szerint szerette a kódexek és a középkori nyomtatott könyvek világát. Ismerte a kódexfestményeket, a kortárs vallásos irodalmat, és ezek történetei, anekdotái meg is jelennek képein. Alkotásai felhívják a figyelmet a hétköznapokban fellelhető, az elkárhozáshoz vezető veszélyekre, mindezt sajátos humorral fűszerezve. Előszeretettel foglalkozik az örök emberi témákkal is, mint az erény és a bűn, a vágyak megélése, a visszafogott élet, a hit kérdése.
Sok groteszk, furcsa dolog is megjelent alkotásaiban, többen azt állítják: csak hallucinogének hatása alatt tudta ezeket a vászonra álmodni, bár erre konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.
A kiállítás hét fejezete
A kiállítás hét fejezetben tárja a nézők elé a mester életművét és a korszak művészetét. Az első Boscht szülővárosa,‘s-Hertogenbosch környezetében mutatja be, ahol élete nagy részét töltötte, és ahonnan művészi álneve is származik. Már életében legendának számított, lelkes követői utánozták festészeti stílusát, halála után pedig életművéből nyertek ihletet.
A Bolondok hajója című második egység felidézi, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. Érdeklődött az emberi természet, a társadalmi visszásságok, illetve az emberi esendőség iránt. Címadó festménye egy kormányos nélküli hajó utasait ábrázolja, akik épp halálos bűnöket követnek el, hajójuk pedig a kárhozat felé tart. A furcsa emberi természet ábrázolása a Kőoperáció című festményén is megjelenik. A második egységben Bosch a főbűnöket állította pellengérre.
A kiállítás harmadik, Az idők végezete című része a mester művészetének legerőteljesebb témáját, a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásait mutatja be. Bosch a középkor és az újkor átmeneti időszakában élt, amikor a társadalom úgy vélte, a világ ekkor éli 6., utolsó korszakát, amely az Antikrisztus eljövetelével és a végítélettel zárul.
A negyedik szekció – Szentek élete – a korszak spirituális útmutatásait foglalja össze. A szentek élete példaként szolgált arra, miképp lehet megküzdeni a démonokkal, azaz hogyan maradhat szilárd az emberi hit a megpróbáltatások idején is. Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek életét, történeteik gyűjteményét; kompozícióit ugyanakkor szokatlan részletekkel egészítette ki. Mindezt a Keresztelő Szent János a pusztában, Szent János evangélista Patmosz szigetén, vagy épp a Szent Kristófot bemutató festményén is felfedezhetjük. A legnépszerűbb középkori szent, Remete Szent Antal életéről Bosch több kompozíciót is készített.
A Jézus követése fejezet két fő témakör, Krisztus földi megtestesülésének misztériuma és a passió köré rendeződik. Erről a tárlaton két korai műve, a Királyok imádása, illetve az Ecce homo tanúskodik.
Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotása, a Gyönyörök kertje triptichon, amely az évszázadok során műértők sokaságát késztette elmélyült gondolkodásra. Az eredeti alkotást a madridi Pradóban őrzik, a Pesten látható csak annak hű másolata. Rendkívüli hatását jelzi az is, hogy nemcsak festménymásolat, hanem falikárpit is készült róla.
Végül az utolsó fejezet Bosch művészetének széles körű hatását tárja a látogatók elé. Művészete nemcsak kortársait és a jövő művészgenerációit érintette meg, hanem meghatározta a németalföldi festészet fejlődésének irányát a következő évszázadra. A kiállítás megkísérli felidézni azt a szellemi teret, amelyben Bosch máig ható művészete létrejött.
Bosch következő műveit mutatja be a tárlat:
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/24. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
