Különös etikai állásfoglalást tett közzé honlapján a minap az Országos Bírói Tanács (OBT). Ennek alapján akár Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is méltatlan lehet a bírói hivatás gyakorlására. A testület állásfoglalásában az olvasható: „A bírói hivatáshoz méltatlan annak a bírónak vagy bírósági vezetőnek a magatartása, aki a nyilvánosság előtt illeti általánosságban negatív kritikával a bírósági eljárások résztvevőit, illetve bármely más szakmai csoportot.”
Ez azért érdekes, mert a Kúria főbírája tavaly a Magyar Nemzet kérdésére élesen kritizálta a devizahiteles adósokat képviselő ügyvédeket – mint a bírósági eljárások résztvevőit –, s kérdőjelezte meg szaktudásukat. Wellmann György lapunknak úgy fogalmazott: „Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon.”
Bár az OBT friss állásfoglalása nem konkrét személyt, hanem egy magatartást minősít, a testület általános véleménye illik a Kúria kollégiumvezetője által elmondottakra. Továbbá a tanács eljárását kezdeményező bírák kérelmében felsorakoztatott példák is egybevágnak a főbíró által elmondottakkal. Az indítványozók egyebek között arra vártak választ a testülettől, hogy etikátlan-e például a birtokháborítási perekben vallomást tevő tanúkat a nyilvánosság előtt nem igazi tanúnak nevezni, vagy a vagyon elleni bűncselekmények miatt vádat emelő ügyészek alkalmasságát megkérdőjelezni.
A bírói tanács állásfoglalásából kiderül, hogy ez a magatartás egyértelműen etikátlan. A felsorolt példák ugyanis általánosító módon fogalmaznak meg előítéletet, ezáltal sértik az emberi méltóságot, továbbá a felek közötti különbségtétel látszatát keltik. Ráadásul az OBT hangsúlyozta, hogy amennyiben bírósági vezető kapcsán vetődik fel a szóban forgó magatartás, annak még nagyobb a jelentősége. Ugyanakkor a tanács véleménye jogkövetkezménnyel nem jár a főbíróra nézve, legfeljebb erkölcsi szempontból lehet aggályos.
Az ügyben megkerestük a Kúriát és Wellmann Györgyöt. Arról érdeklődtünk a főbírónál, hogy véleménye szerint a tavalyi nyilatkozata beleillik-e az OBT által megfogalmazott méltatlan, etikátlan magatartás körébe. Azt is megkérdeztük, hogy tervezi-e lemondását az állásfoglalás alapján. Bár kérdéseinkre nem kaptunk választ, a Kúria sajtótitkársága megkeresésünkre annyit közölt: „Az etikai állásfoglalás mindig egy általános emberi, bírói magatartást minősít, nem pedig konkrét eseményekhez kapcsolódik.”
Tavaly egyébként bírák, devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek és adósok is követelték Wellmann György azonnali távozását azután, hogy a bírósági vezető egy vitatott levelet küldött a Magyar Bankszövetségnek. A kollégiumvezető a szervezet panaszára válaszolt, jelezve, hogy az általuk kifogásolt – a Kúria tanácsa által hozott – ítéletet nem tartja irányadónak. Mint írta, intézkedésére az adósoknak kedvező határozat már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján, mert az szerinte ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. A kollégiumvezető egyben megígérte a bankszövetségnek, hogy az érintett tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.
A levél miatt azok a bírák is tiltakoztak, akik az OBT eljárását kezdeményezték. Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum azt közölte: „Szükségesnek és elkerülhetetlennek tartjuk a jogfogyasztó polgárokat arcul csapó Wellmann György lemondását a Kúria polgári kollégiumvezetői tisztségéről.” Rajtuk kívül ügyvédek egy csoportja a köztársasági elnöknél kezdeményezte Wellmann felelősségre vonását, valamint az Áder Jánosnál szorgalmazott fegyelmi eljárás mellett a Kúria elnökét is megkeresték. Darák Pétert arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel tisztségéből a kollégiumvezetőt.
A felháborodott jogászok szerint a dokumentum alapján a kúriai tisztviselő személyes, informális kapcsolata a bankszövetség vezetőivel önmagában kizárja, hogy képviselni tudja a pártatlanság elvét. Kiemelték: „azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni.”
Az ügyben a Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke is kifejtette álláspontját. Úgy vélte: a megfogalmazás nem volt szerencsés, szerzőjének érdemes lett volna óvatosabban fogalmazni. Mint mondta, Wellmann-nak nem kellett volna „szakmai álláspontot” közölni a levélben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 09.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
