Hétről hétre érkeznek a hírek, hogy éppen ki és milyen módon próbálja meg teljesen szétverni az egyébként is széthulló Heger-kormányt. Közben újabb hét telt el úgy, hogy az energiaválság okozta kihívásokra választ adott volna a Szlovákiát vezető politikai tákolmány. Mit okozhat mindez a közeljövőben?
A válaszba bele sem merünk gondolni, de az egyértelmű, hogy már a kormányhoz közel álló sajtó is a vészharangot kongatja, a baj tehát óriási. Ennek ellenére vagy a teljes felkészületlenség miatt az elmúlt héten is csak arról olvashattunk, jön az európai megoldás.
Már a csehek is
Eközben már a jobbra húzó gazdasági szakértők is arra figyelmeztetnek, a csehek is problémakezelési javaslattal álltak elő, amely a Sulík-féle tervezettől eltérően a vállalkozókat is érintené. Nálunk ehelyett jönnek az ígéretek, na meg az új gazdasági miniszter, Karel Hirman, aki maga is jelezte, az eddigi megoldások nincsenek megfelelően előkészítve.
Tegyük hozzá, ebbe a játékba, amelyet már hosszú hónapok óta szemlélünk Matovič és Sulík között, tökéletesen illeszkedik a kialakult helyzet. Más kérdés, hogy a probléma megoldása eddig sem csupán a gazdasági tárca feladata lett volna.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy mint már annyi mindenben, itt is folytatódik a kommunikációs háború, vagyis az egymásra mutogatás. A koronavírus idején ez a vakcinák hiányát és a kórházak telítődését okozta, most akár az egész gazdaságot összeroppanthatja. Addig viszont még várhatóan érkeznek források az EU-ból a válságkezelésre, azt pedig még szeretné ez a kormány elkölteni. Legalábbis nehéz lenne mással magyarázni, hogy még mindig nem esett szét.
Miért nem bukik meg?
Az ellentétek, a folyamatos kölcsönös támadások közepette nincs olyan pont, ami ezt a tákolmányt még egyben tudja tartani, hacsak nem az ellenzék maga, amelynek még nem célja, hogy ismét a kormányrúdhoz kerüljön, mert még túl sok a gond, azt meg kezelje más.
A kormánypárti anti-Fico rigmusok egyre erőtlenebbek, és – Pellegrini ide vagy oda – Robert Ficónak alig kell dolgoznia azért, hogy pártja ismét a legnépszerűbb legyen. Kormányfő már vélhetően nem lesz belőle, de a parlamenti színjátékokban mindenki megtalálja a helyét, csak a közönség, mi szavazók már kiábrándultunk.
Két évvel ezelőtt többet vártunk a jobboldalinak nevezett koalíciótól, de alig tudtak valamit elégségesre megoldani.
A jelenlegi energiaválság pedig már jócskán túlmutat rajtuk. A Hirman által jelzett kiforratlan ötletek is ezt mutatják. Hiába próbált az új tárcavezető egyik nagyinterjújában mindenkit türelemre inteni, mondván, nálunk még idén szabályozott energiaárak vannak, a félelem és a bizonytalanság óriási, ebben pedig a kormánynak hatalmas a felelőssége. A gazdasági miniszter szerint csak novemberben derülhet fény arra, pontosan mennyit kell fizetnünk majd a gázért vagy a villanyért, de előtte bizonyos kompenzációs megoldások bemutatását azért megígérte, amelyek állítólag a kisebb vállalkozókat is érinteni fogják.
Uniós ritmusban
Más jellegű gond a nagyobb vállalatok megsegítése, ahol a kompenzáció vagy az árszabályozás Karel Hirman szerint bonyolultabb, és az is sejthető, hogy Szlovákia nem fog az uniós döntéssel semmilyen módon szembemenni, mert egyrészt súlytalan a közösségben, másrészt a jelenlegi kormányzat több képviselője is szeretne majd valamilyen „európai munkát” a jövőben, ha majd a hazai lehetőségek bezárulnak.
Azok pedig bizonyára jócskán lecsökkennek a közeljövőben, mert egy előrehozott választás után a jelenlegi kormánytagok nem várhatnak sokkal könnyebb hétköznapokat, mint a Fico-éra „agyonvizsgált” csúcsragadozói napjainkban.
Mi jön még?
A hétvégi politikai vitaműsorokat végignézve biztosak lehetünk abban, lényegi változások rövid távon nem várhatók. A kormány tagjai ugyanazokat a mondatokat ismétlik, vagyis szerintük a lakosságnak nem kell tartania semmitől, jön a segítség, de mivel nálunk idén még szabályozottak az árak, ezért azokat jövő januártól készítik elő.
A pénzügyminiszter szerint a háztartások segítséget fognak kapni az államtól, ahogy a kisebb vállalkozások is. Hogy mi lesz a nagyvállalatokkal és az önkormányzatokkal, amelyek esetében a pluszkiadások akár több százmillió eurót is jelenthetnek, ezen a héten sem tudtuk meg. Igor Matovič pénzügyminniszter a Slovalco alumíniumgyár kapcsán elmondta, esetükben több mint egymilliárd euró lett volna az a költség, amivel kompenzálhatták volna a megnövekedett energiaköltségeket. Ekkora terhet az állam sem vállalhat, mert azt minden állampolgárnak kellene megfizetnie, mondta.
Csakhogy a bedőlő nagyvállalatok tömeges elbocsátásokat, a munkanélküliség emelkedését okozzák majd. Igaz, a helyzetet már egy másik kormánynak kell majd megoldania. Néhány nap múlva kiderül, sikerül-e az SaS-nek leváltania a pénzügyminisztert, és az milyen politikai lavinát indít el Szlovákiában.
A parlamentben és már a pozsonyi bárokban is zajló politikusi csatákat figyelve nyilvánvaló, hogy minden lehet és annak a fordítottja is.
A nép
Egyre inkább az az érzésünk, hogy politikusaink azt gondolják, az ország lakossága szinte bármit elvisel. Emlékszünk, az elmúlt három évtizedben talán csak két esetben voltak jelentős utcai tüntetések, amelyek megmozgatták a politikai elitet. A Gorilla-ügy csak rövid ideig, Ján Kuciaknak és menyasszonyának a halála már hónapokig tartó közösségi ellenállást váltott ki, de ezenkívül igazából bármit meg lehetett tenni ebben az országban.
Ez a helyzet 2022-ben is, és tudják ezt a kormányzati szereplők is, de csak addig, amíg a magas energiaárak „elhanyagolása” el nem éri a tűréshatárt.
A feszültség már gyülemlik a társadalom széles csoportjaiban, amit a koronavírus-járvány elhibázott kezelése alapozott meg, majd erre jött a háborús infláció pénztárcát nem kímélő hatása, és egyszer csak a pohár betelik.
Vajon a szlovákiai jobboldal politikai jövője mellett az ország gazdasági potenciálját is teljesen lenullázzák?
Azt szeretném írni, hogy pár héten belül megtudjuk, mi vár ránk, de ebben az országban már ebben sem lehet biztos az ember. Abban viszont reménykedjünk, hogy nem az EU globális érdekek által vezérelt energiaár-plafonja lesz a mérvadó norma. Ha igen, még a vártnál is hamarabb fogunk új parlamenti képviselőket választani!
Megjelent a Magyar7 hetilap 39. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »