Ingatlanozni fognak az alapítványok, mert az EKB nem nézi jó szemmel az állampapírozást.
Az MNB-alapítványok 25 milliárdos ingatlanozásáról számolt be a Világgazdaságnak a 267,23 milliárdos összvagyont (az ingatlanok állítólag már 2 milliárdot hoztak) kezelő Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója. Fekete Zoltán elmondta, hogy négy objektumért – a budapesti Úri u. 21. szám alatti régi városházáért, a Kálmán Imre utcai egykori IPOSZ-székházért, a II. kerületi volt Kémiai Kutató Intézetért és a kecskeméti kórház Izsáki úti részlegéért – az alapítványoknak nem kellett fizetniük, mivel azt az MNB-től vagyonjuttatásként kapták.
Értékmentés vs. kifizetés
A lap kiemeli, hogy a 12 ingatlan közül csak kettőhöz nem kell hozzányúlni, hét átalakítása fél-egy éven belül befejeződik, három viszont még érintetlen. Fekete szerint értékmentést végeznek, hiszen pusztulásra ítélt épületekből oktatási intézményeket teremtenek. Ugyanakkor sokak szerint (például a Bloomberg) a haverok és családtagok kifizetése folyik az alapítványokon keresztül, lásd a Matolcsy-könyv vagy a VS.hu-ba tolt félmilliárd ügyét.
Itt érdemes kiemelni, hogy az úgynevezett oktatási célú ingatlanok is gyakran a szórakoztató ipar irányába is eltolódnak, lásd a vári „borozót”.
Folyhat a 200 milliárd
– A 12-ből egyedül a Vörösmarty téren található, egykor a Luxus Áruháznak is helyet adó Kasselik-ház a kivétel, azt ugyanis hozamtermelő befektetésként vásárolták meg, azért, hogy az abban lévő területek bérbeadásából profitáljanak – írja a lap. Ugyanakkor kiderül, hogy a közeljövőben sok hasonlót láthatunk majd: „az alapítványok a jövőben egyre több ingatlant szeretnének megvenni a most még állampapírban szunnyadó, közel 200 milliárd forintjukból, miután ez utóbbi eszközök tartása az Európai Központi Bank (EKB) szerint sértheti a monetáris finanszírozás tilalmát”.
Az ingatlanos bizniszbe való beszállásra egyébként az alapítványok már létre is hozták a cégeket.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
