Megvan a kompromisszum: hónapokon belül emelkedik az iskolai alkalmazottak bére

Megvan a kompromisszum: hónapokon belül emelkedik az iskolai alkalmazottak bére

Megvan a kompromisszum: hónapokon belül emelkedik az iskolai alkalmazottak bére Tilajcsík Dóra2025. 01. 22., sze – 15:23

Bár a szakszervezet képviselői hetekig magasabb emelésért kardoskodtak, végül elfogadták a Tomáš Drucker (Hlas) vezette oktatási tárca által javasolt kompromisszumos megoldást. A döntés értelmében az oktatásügyben tevékenykedő alkalmazottak zöme szeptembertől többet keres majd. Egy bökkenő azonban továbbra is akad.

Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker és a szakszervezet képviselői pontot tettek a maratoni, heteken át tartó tárgyalássorozat végére. Drucker már két héttel ezelőtt optimista hangnemben nyilatkozott, ugyanis jelezte, közel a megállapodás. Akkor azt ígérte, január végére még az apróbb, vitás kérdéseket is tisztázhatják, ezt a célkitűzést azonban nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. 

Szerényebb emelés

Az oktatási szakszervezet elnöke, Pavel Ondek gyakorlatilag az utolsó pillanatig azt hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartják, hogy az általuk szorgalmazott 10 százalékos emelés helyett az oktatási tárca alacsonyabb, 7 százalékos javaslatára mondjanak igent. Végül azonban arra jutottak, élnek a felkínált alternatívával.

Az idei év fő számú prioritása az volt, hogy az oktatásügyben tevékenykedő alkalmazottak a társadalmi elismerés mellett megfelelő anyagi megbecsülésben is részesüljenek

– idézte korábbi kijelentését Tomáš Drucker, aki egyúttal köszönetet mondott a szakszervezet képviselőinek a konstruktív tárgyalásokért, valamint azért, hogy közös erővel végül sikerült megállapodásra jutniuk.

A kompromisszumnak köszönhetően 2025 szeptemberétől hét százalékkal emelkedik az alap- és középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok fizetése. 

Egy kezdő tanár esetében ez a gyakorlatban 80 eurós bérnövekedést jelent. A komolyabb szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók 130 eurós többlettel számolhatnak. Május környékén pedig minden érintett egyszeri, 800 eurós prémiumot kap kézhez.  Kapcsolódó cikkünk

Ismételten tárgyalóasztalhoz ült Tomáš Drucker(Hlas) oktatásügyi miniszter az oktatási szakszervezet képviselőivel. A tárca tájékoztatása szerint egyre kézzelfoghatóbb a megállapodás, és az állítják, január végéig meg is egyeznek a részletekben. A szakszervezet viszont hangsúlyozza, hogy követeléseik még nem teljesültek.

Az oktatási tárca és szakszervezet eddig abban állapodott meg, hogy 2025 szeptemberétől az oktatásban dolgozók bére 7 százalékkal emelkedik, tudatta a minisztérium.

A tárgyalások folytatódnak a finanszírozás 2026-tól történő további növeléséről.

„Az oktatásban dolgozók jobb anyagi megbecsüléséről szóló társadalmi megállapodás elérése az idei év első számú prioritása. Szilárdan hiszem, hogy a konstruktív egyeztetések végéhez közeledünk, és január végére közös megállapodásra jutunk” – mondta Tomáš Drucker.

Ezzel szemben Pavel Ondek, az oktatási szakszervezet elnöke hangsúlyozta, a pedagógusok béremeléséről szóló megállapodás egyelőre nem született meg, a tárgyalások folytatódnak.

A miniszter 2025 szeptemberétől 7 százalékos béremelést javasol az oktatásban dolgozók számára. A mi követelésünk azonban 10 százalék

– fejtette ki Ondek. Elmondása szerint a 2026-os béremelés kérdése szintén nyitott maradt. Hozzátette, hogy a miniszterrel előzetesen megállapodtak egy szakértői csapat létrehozásáról, amely a bérnövekedést automatizáló rendszer kérdésével fog foglalkozni.

Honnan keríthet pénzt az oktatási tárca?

A minisztérium javaslata több mint 100 millió euró előteremtését követeli meg az állami költségvetésben. Mivel a költségvetés már elfogadott és lezárt, ezeket az összegeket az oktatási tárcára vonatkozó fejezetben kellene átcsoportosítani.

A kiadások döntő részét az oktatási minisztérium költségvetése fedezné. 

A tárca részben a kompenzációs hozzájárulásból különítene el forrásokat, amelyet csak Pozsonyra, Kassára és Nagyszombatra korlátoznának. 

„Ily módon képesek vagyunk fedezni a 2025-ös évet, de felhívom a figyelmet arra, hogy a 2025-ös 7 százalékos béremelés – függetlenül attól, melyik hónapban lép életbe – a következő évre 340 millió eurós hatással lesz, amellyel az állami költségvetés nem számolt. Annak ellenére, hogy készek vagyunk megismételni a pénzügyi források céljának átalakítását, konszolidációra lesz szükség, ami valószínűleg további adókat jelent majd a költségek fedezésére”

– jelentette ki a miniszter.

A kollektív tárgyalások keretében kötött megállapodás eredményeként 2026 januárjától minden állami és közszolgálati alkalmazott, így a pedagógusok bére is 5 százalékkal emelkedik. A megállapodás része egy egyszeri 800 eurós jutalom is, amelyet júniusban fizetnek ki. 

A megállapodás véglegesítése előtt még egyeztetésekre kerül sor a pénzügyminisztériummal és a koalícióval, tekintettel arra, hogy ez nemcsak az idei, hanem a következő években is jelentős terhet ró az állami költségvetésre, tudatta a minisztérium.

Nem a szakszervezet elvárasai szerint alakulnak a dolgok

Mivel a pénteki tárgyalást a szakszervezet nem látja olyan pozitívan, mint a minisztérium, továbbra is sztrájkkészültségben működnek. Ondek szavai alapján 

lényegében egyik követelésük teljesítésére sem kaptak ígéretet.

Az egyeztetések jövő pénteken (január 17-én) vagy hétfőn (január 20-án) folytatódhatnak.

Fedezet kerestetik

A béremelés összköltsége az első számítások szerint elérheti a 100 millió eurót. Mivel a 2025-ös büdzsét tavaly anélkül hagyták jóvá, hogy a szóban forgó kiadást is beépítették volna, így az oktatási miniszternek nem lesz egyszerű dolga. Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) ugyanis korábban jelezte, az idei költségvetésben nincs tér további extra kívánságokra. Tomáš Drucker azonban mindenkit biztosított, a szaktárca átcsoportosítja a rendelkezésére álló forrásokat, így képesek lesznek finanszírozni az emelést. 

Ez azonban kizárólag a tanárokat érinti, a nem pedagógus alkalmazottak fizetése továbbra is nyitott kérdés.

A falvakon és a városokon múlik

Mivel az oktatási minisztérium és a szakszervezet kizárólag a tanárok béréről egyezett meg, a korábban bejelentett sztrájkkészültség egészen addig érvényben marad, amíg minden iskolai alkalmazott fizetésének emeléséről döntés születik. 

A nem pedagógus dolgozók béremelésére azonban az intézmények fenntartóinak, tehát a falvaknak és a városoknak is áldását kell adnia. 

A községek azonban tavaly év végén jelezték, hogy már az állami alkalmazottaknak járó egyszeri, 800 eurós juttatást is képtelenek lesznek kifizetni az óriási pénzhiány miatt. Mivel a 7 százalékos emelés további terheket róna a költségvetésükre, így jelenleg is arról egyeztetnek az oktatási szakszervezet képviselői, hogyan oldhatnák meg közös erővel a problémát.

Kapcsolódó cikkünk

Bár a kormány korábban azt ígérte, egyszeri juttatással kárpótolják azokat az alkalmazottakat, akiknek a megszorító intézkedések következtében 2025-ben lassabban nő majd a fizetése, mostanra nyilvánvalóvá vált, az érintettek búcsút mondhatnak az extra jutalomnak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) és miniszterei már a spórolási intézkedéseket tömörítő konszolidációs csomag bemutatásakor közölték, hogy a köz- és államigazgatásban dolgozók jövőre még akkora béremelésre sem számíthatnak, hogy az lépést tartson a pénzromlás várható ütemével. Miután a szakszervezetek élesen bírálták a Fico-kabinet döntését, a kormány tárgyalni kezdett a szociális partnerekkel és arra jutottak, hogy az állami szférában tevékenykedők fizetése 2026-től 5 százalékkal emelkedik, 2025-ben pedig egy egyszeri, 800 euró értékű juttatást kapnak kézhez afféle fájdalomdíjként. A közalkalmazottak egy része azonban úgy tűnik, kénytelen lesz elbúcsúzni a Ficóék által ígért jutalomtól.

Egyre nagyobb bajban az önkormányzatok

Ha nem változik az állam önkormányzatokhoz való hozzáállása, nem írhatjuk alá a magasabb szintű kollektív szerződéseket

– jelentette ki Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke. Ha a kollektív szerződés nem kerül aláírásra, a falvak és városok nem folyósítják alkalmazottaiknak a 800 eurós bónuszt. 

Božik köszönetet mondott a szociális partnereknek, akik elismerték, az önkormányzatok valóban nehéz helyzetben vannak, így elfogadták az érveiket, miért nem vállalhatnak ekkora kockázatot a dokumentumok szignózásával. A ZMOS elnöke ugyanakkor közölte, egyik polgármester sem szeretné megfosztani a munkavállalóit ettől a juttatástól, így mindent megtesznek azért, hogy az államtól újabb forrásokat szerezzenek a kifizetések finanszírozására.

Hírdetés

A nehéz évek folytatódnak

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői elismerik, hogy az állami spórolás valóban szükséges rossz, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy az önkormányzatok kezdtek elsőként konszolidálni, amikor 3 éve „az akkori kormánypártok egyike, azért, hogy országszerte plakátkampányt indíthasson, mekkora összeggel támogatta a családokat, nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat”. 

Bár az önkormányzatokat sújtó lavinát Igor Matovič kormánya indította el, a Fico-kabinet tovább nehezíti a települések helyzetét. A mindenkit érintő megszorítások mellett – amelyek közül elsősorban az áfa alapkulcsának emelése és a tranzakciós adó fáj majd a településeknek – a kormány a támogatás elosztási modelljében is változást eszközölt. Míg korábban az óvodák finanszírozása is a községek hatáskörébe tartozott, addig 2025-től ezt már az oktatási minisztérium biztosítja. A lakosok számára semmi sem változik, a falvak és városok azonban további forrásokat veszítenek, amiket az állam az oktatási tárcához csoportosít át.

Az önkormányzatok gondjait a lakosok is megérzik

A ZMOS számításai szerint a települések által elkönyvelt hiány 2025-ben eléri a 400 millió eurót, a falvak és városok tehát kénytelenek fokozatosan emelni a helyi adókat és illetékeket, hogy finanszírozni tudják a működési költségeiket. Az érdekvédelmi szervezet vezetői, valamint a polgármesterek azonban tudatosítják, hogy a kormány megszorításai nem csak az önkormányzatoknak, de a lakosoknak is fájni fognak, így őket sem terhelhetik túl a különböző emelésekkel.

Kapcsolódó cikkünk

Hiába a kormány által folyósított 50 millió eurós segély, az önkormányzatoknak az év végéig újabb pénzinjekcióra lenne szükségük, hogy hiány nélkül zárják a 2024-es esztendőt. Ha ezt nem kapják meg, ugrásszerűen emelkedik majd azon települések száma, ahol „csak fűtenek és világítanak”, a lakosok pedig alapvető szolgáltatásoknak mondhatnak búcsút.

Ismét összeült a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) Tanácsa, hogy megvitassák az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdéseket. Az év végéhez közeledve az érdekvédelmi szervezet kongresszusának egyik fő témája a jövő évi költségvetés, valamint a falvak és városok finanszírozása volt.

Hiába a mentőöv, az önkormányzatok még mindig süllyednek

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink

– jelentette ki október elején a kormányfő, Robert Fico (Smer), amikor arról tájékoztatott, hogy kabinetje döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosította a falvaknak és a városoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

„Akkor valóban úgy tűnt, hogy a bevételkiesés 50 millió euró körül alakulhat, így az év végéhez közeledve azonban már tudjuk, hogy a hiány nagysága 81 millió lesz. A helyzet tehát továbbra is kritikus” – mutatott rá Martin Červenka, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának első alelnöke.

Az önkormányzatok helyzetét tovább nehezíti, hogy a kormány úgy határozott, az önkormányzatok alkalmazottainak is jár a 800 eurós jutalom, jövőre pedig még a sportutalványokat is ki kell fizetniük az általuk foglalkoztatott gyermekes szülőknek.

„Egyelőre nem tudjuk, honnan teremtjük elő az említett kifizetésekhez a szükséges forrásokat, így kénytelenek vagyunk újabb kompenzációról tárgyalni a pénzügyminisztériummal” – mondta Červenka, aki azt is elárulta, hogy néhány kisebb település egzisztenciális problémákkal küzd, mivel a folyószámláik csaknem teljesen üresek.

Ján Fenčák, a Falvak Kamarájának elnöke elismerte, hogy az 50 millió eurós pótlólagos finanszírozás valóban a segítségükre volt, ugyanakkor megerősítette kollégája szavait, „ha legalább nullával szeretnénk zárni az idei évet, további forrásokra lesz szükségük”. Fenčák szerint enélkül folyamatosan emelkedik majd azon önkormányzatok száma, akik csak fűtenek és világítanak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy bizonyos szolgáltatások megszűnnek, egyáltalán nem marad pénz a kultúrára, de a sporttevékenységek támogatására is kevesebb forrás jut.

Emiatt arra kérjük a kormány, hogy még idén, azaz 2024-ben találjanak pénzt

– fogalmazott a Falvak Kamarájának elnöke.

Elsőként konszolidáltak

Martin Chren, a Városok Kamarájának alelnöke egyértelműen jelezte, hogy a településvezetők nem siránkoznak és egyáltalán nem követelnek többet annál, ami nekik jár.

Mindössze arról van szó, hogy már most nincs miből elvenni. Nem tudjuk összébb húzni a nadrágszíjat anélkül, hogy a lakosokat alapvető szolgáltatásoktól fosztanánk meg. A kollégáim egyáltalán nem rémisztgetni szeretnének, amikor arról beszélnek, hogy mi mindent kell megszüntetni és bezárni. Csupán arra próbálnak rámutatni, hogy valóban nincs pénzük ezek üzemeltetésére

– foglalta össze Chren, aki szerint azért kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mert ők kezdtek konszolidálni elsőként, amikor 3 éve „az akkori kormánypártok egyike, azért, hogy országszerte plakátkampányt indíthasson, hogy mekkora összeggel támogatta a családokat, nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat”.

A ZMOS alelnöke, a Városok Kamarájának elnöke, Branislav Tréger szerint Szlovákiában nem csak az anyagi forrásoknak, de a józan paraszti észnek is híján vagyunk.

„Ha ugyanis rendelkeznénk vele, akkor ezeket a problémákat könnyen meg tudnánk oldani. A kormánnyal karöltve képesek lennénk rendet tenni az ún. szürke zónákban, amelyek miatt az állam komoly adóbevételektől esik el” – magyarázta Tréger.

Az érdekvédelmi szervezet képviselői egyúttal arról tájékoztattak, hogy az önkormányzatok jelentős része költségvetési provizóriummal kezdi a következő évet, jelen állás szerint ugyanis képtelenek összeállítani a költségvetést. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az állami büdzsé végleges összetételét egyelőre homály fedi, másrészt akkora a hiány, hogy fogalmuk sincs, miből finanszírozzák majd a kiadások egy részét.

Jozef Božik arra kérte a települések polgárait, hogy mielőtt felelősségre vonnák az adott város, esetleg falu vezetőjét az elkerülhetetlen áremelések miatt, tájékozódjanak a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból. Ezek ugyanis mindenkinek segíthetnek megérteni, miért van szükség a helyi adók és illetékek emelésére.

Elengedhetetlen a reform

Ahogy az Európai Unió tagállamai, így a különböző községek is eltérnek egymástól

– mutatott rá Božik, aki szerint a kormánynak ezt figyelembe kellene vennie, és ennek megfelelően segíteni az önkormányzatokat.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint nem odázható tovább az önkormányzati reform, így néhány hónap múlva bemutatják a módosítási javaslataikat, amiknek részét képezik a finanszírozással kapcsolatos változtatások is.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői egyúttal azt is jelezték, hogy 2025-ben gördülékenyebb kommunikációt, kisebb káoszt és nagyobb stabilitást várnának a kormánytól, ez ugyanis az önkormányzatok munkáját is megkönnyítené.

Nem növelhetjük tovább az egyébként is tetemes hiányt, hogy finanszírozzuk a juttatásokat és az emelést

– jegyezte meg Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke. Az oktatási miniszter ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja az ZMOS állításait.

Ők is vehetnek fel hitelt, hogy abból gazdálkodjanak, mint mi

 – szögezte le Tomáš Drucker arra utalva, hogy az állam is ezzel a módszerrel finanszírozza a kiadásait. 

Az oktatási szakszervezet elnöke, Pavel Ondek jelezte, megérti, hogy a községek nehéz helyzetben vannak, azt azonban nem szeretné, hogy az iskolai alkalmazottakon spóroljanak. Ondek felszólította a kormányt, hogy az oktatási tárcával és az önkormányzatokkal együtt találjanak megoldást a problémára.

Lapunk felvette a kapcsolatot Pavel Ondekkel, hogy arról érdeklődjünk, hogyan értékelik a szaktárcával kötött kompromisszumot, és merre halad az önkormányzatokkal folytatott egyeztetés. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »