Megújult a Vámbéry tér, de a régi probléma megmaradt: szigorúbb fellépést ígér a város Kürthy Judit2026. 08. 28., p – 18:19 Dunaszerdahely |
A beruházást a #greencities határon átnyúló projekt részeként valósították meg. A beruházás látványosan átalakította a belvárosi közterületet. A megújult tér ugyanakkor egy régebb óta fennálló problémát is újra felszínre hozott. A lakosok visszajelzései szerint ugyanis továbbra is rendszeresen, huzamosabb ideig tartózkodnak ott hajléktalanok és nehéz szociális helyzetben élők.
A megvalósult terv szerint a zöldfelület 82 négyzetméterről 497 négyzetméterre nőtt, húsz új lombos fát ültettek, hét virágágyást alakítottak ki, emellett pergola, zöldfal, ivókút, párakapu és automata öntözőrendszer is helyet kapott. A fejlesztés célja a városi zöldinfrastruktúra erősítése, a csapadékvíz helyben tartásának javítása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása volt. A több mint 4,19 millió eurós, határon átnyúló program az Interreg VI-A Magyarország–Szlovákia 2021–2027 program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. A teljes projekt költségvetése 4 191 954,24 euró, amelyből 3 353 563,39 eurót, vagyis 80 százalékot az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosított.
230 ezer Dunaszerdahelynek
A vezető partner a Pozsonyi Kerületi Önkormányzat volt, amely többek között az éberhardi (Malinovo) történelmi park felújítását valósította meg. Az Arrabona EGTC 131 192,60 euróval vett részt a projektben, szakmai módszertanokat dolgozott ki, és koordinálta a „zöld nagykövetek” képzését. A partnerségben Mosonmagyaróvár 229 663,35, Somorja 231 078,64, Dunaszerdahely 229 549, míg Győr 229 990 euróval vett részt. A résztvevő településeken különböző zöldinfrastruktúra-fejlesztések, közösségi terek és vízvisszatartó megoldások készültek.
Hatszorosára nőtt a Vámbéry tér zöldfelülete
A dunaszerdahelyi beruházás leglátványosabb eredménye, hogy a tér zöldfelülete több mint hatszorosára, 82-ről 497 négyzetméterre nőtt. A húsz új fa mellett megőrizték a meglévő faállományt is, hét virágágyást alakítottak ki, és egy zöldfallal, valamint keményfából készült, kúszónövényekkel befuttatott pergolával tették zöldebbé a környezetet.
A térre nyilvános ivókút és párakapu is került, az ivókút kialakításánál pedig a mozgáskorlátozottakra és a kisállattal érkezőkre is figyeltek. A növényzet megfelelő ellátását automata öntözőrendszer biztosítja, a kialakított vízmegtartó megoldások pedig azt szolgálják, hogy a csapadék minél nagyobb része helyben hasznosuljon.
A történelmi városközponthoz igazították
A tervezésnél fontos szempont volt, hogy az új elemek illeszkedjenek a történelmi városközponthoz. A tervezők a Makovecz Imre elképzeléseihez kapcsolódó lágyabb formavilágot kívánták továbbvinni. A fák, az árnyékot adó növényzet, a pergola, a párakapu és a vízmegtartó rendszer együttesen a burkolt felületek nyári felmelegedését is mérsékelheti, ezáltal javíthatja a belvárosi mikroklímát. A kivitelezést több technikai nehézség is nehezítette. A húsz új fa kiültetését a tér alatt futó közművezetékek, valamint a meglévő betonfelületek is korlátozták, miközben a virágágyások helyén több ponton mintegy 30 centiméter vastag aljzatbetont kellett feltörni.
A beruházást a héten hivatalosan is átadták a lakosságnak. A bemutatón Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke is részt vett, majd a projektfelelősök és a tervezésben közreműködők helyszíni bejáráson mutatták be a megújult tér elemeit és a kivitelezés részleteit.
Megszépült a tér, de a közterületi rend kérdése továbbra is napirenden van
A fizikai környezet megújítása azonban önmagában nem oldja meg azokat a szociális problémákat, amelyek a belvárosban korábban is jelen vannak. A lakosok egy része azt kifogásolja, hogy a felújított Vámbéry téren továbbra is rendszeresen időznek hajléktalanok és feltehetően rosszabb szociális helyzetben lévő emberek, ami továbbra is erősen tematizálja a közbeszédet a városban. A „Dunaszerdahely – DS és környéke” 25 ezer tagot számláló nyilvános csoportban a pénteki nap is megosztottak egy belvárosi fotót, mely erre a jelenségre hívta fel a figyelmet. A bejegyzés azóta kikerült a hírfolyamból.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Több mint három évtized után kaphat teljesen új arculatot Dunaszerdahely belvárosa, a Bartók Béla sétány. A revitalizáció teljes költségvetését bruttó 4,3 millió euróra becsülik, melyből a tervekre 323 490 euróért kötöttek szerződést (áfával együtt). Hájos Zoltán polgármester ezen felül egy célzott idegenforgalmi alap létrehozásával hozná vissza a pezsgést, melyből a sétány vendéglátósait támogatná.
Több mint 30 évvel ezelőtt újították fel utoljára Dunaszerdahely belvárosát, a Bartók Béla sétányt, osztotta meg közösségi oldalán Hájos Zoltán, a város polgármestere helyszíni videójában. Céljukat úgy fogalmazta meg, hogy a sétányon működő vendéglátó egységek, üzletek számára olyan körülményeket szeretnének teremteni, melyek biztosítani tudják szolgáltatásaik fejlesztését, bővítését.
Szóbeszéd és célzott anyagi támogatás
„Ezért is döntött úgy a városvezetés, hogy egy nyílt pályázatot hirdet meg a látványterv kidolgozására, amely alapul szolgál a valódi tervdokumentáció elkészítéséhez” – fogalmazott Hájos Zoltán.
Kiemelte, egyelőre a látványtervek vannak meg, de a végleges tervdokumentáció kidolgozásánál továbbra is számítanak a lakosok és a vállalkozók véleményére. Egy „szóbeszédre” hivatkozva elmondta azt is, hogy a terv nem számol a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkolórész megszüntetésével.
A teljes sétányt felújítását saját forrásból, több szakaszban tervezik megvalósítani, hogy a helyieknek ne okozzanak kellemetlenséget.
Azt is közölte, hogy további önkormányzati forrásból létrehoznának egy „idegenforgalmi alapot”, amely transzparens módon juttatna támogatást a sétányon működő vendéglátóhelyek tulajdonosainak, hogy olyan programokat szervezzenek, melyek bevonzák a belvárosba a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat és a turistákat is.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Lezárult a dunaszerdahelyi Bartók Béla sétány revitalizációjára kiírt építészeti–tájépítészeti tervpályázat. A városvezetés a központ egyik legfontosabb közterét kívánja átalakítani és revitalizálni. A terv részleteit szerda délelőtt a városházán osztottak meg, ahol többen is kritikát fogalmaztak meg.
A nyilvános tervpályázat fő feladata az volt, hogy kijelölje a város egyik legfontosabb közterének jövőbeli arculatát, célja pedig, hogy egységbe rendezze a jelenleg széttagolt teret.
Még hozzászólhatnak
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere a gyűlésen elmondta, hogy a hazai építész szakma a kiválasztott tervet javasolja, ami egyelőre inkább csak egy javaslat, az átalakítás konkrét időpontjáról még nem kezdődött el az egyeztetés. A nyertes terv bemutatásán jelen voltak a képviselők és az érintettek is, a Bartók Béla sétányon működő üzletek, épületek tulajdonosai, bérlői, akiknek működésére jelentős hatással lesz a sétány változó arculata, ahogy az is, hogy az átalakítás idejére a bejáratuk előtti útszakasz építkezési területté változik.
A városvezetés kéri a lakosságot, hogy amennyiben hozzászólásuk, javaslatuk volna a bemutatott tervekhez, azt két héten belül tegyék meg írásban postai úton, vagy elektronikus levélben, illetve képviselőjükön keresztül.
Lakossági véleményekre alapozva
A pályázatra összesen nyolc terv érkezett, amelyeket szakmai zsűri értékelt több szempont – urbanisztikai, közlekedési, tájépítészeti és megvalósíthatósági – alapján. A kiválasztásnál nem látványosság volt a fontos, hanem egy olyan működőképes vízió megtalálása, amely a mindennapi használat során is élhető marad. A pályázat előkészítését tavaly egy lakossági véleménygyűjtés előzött meg. Ez segítette a tervezőket abban, hogy a helyiek igényeire reagáló városi környezetet képzeljenek el.
A nyertes koncepció: élő korzó és szervezett térstruktúra
Az első helyezést az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapat, Pavol Ružbarský, Oliver Hacaj és Marek Malček nyerték el. A zsűri értékelése szerint a győztes pályamű egyik legnagyobb erőssége a világos, jól értelmezhető térszerkezet és a sokrétű használhatóság. A terv központi eleme a korzó újragondolása: egy folyamatos, élő sétány, amely egyik oldalán aktív, üzletekkel teli városi homlokzat húzódik, míg a másik oldalon változatos karakterű, de szervezett terek sorakoznak.
Többrétegű közösségi tér a művelődési központ előtt
A koncepció egyik kulcspontja a művelődési központ előtti tér újraszervezése volt. A tervezők három jól elkülönülő, mégis egymással összefüggő rétegben gondolkodtak: egy nagy, burkolt rendezvénytér közösségi események számára; egy vizes elem, azaz szökőkút, amely átmeneti, hangulati térként működik; egy parkosított, zöld pihenőtér a nyugodtabb használathoz. Így a tér egyszerre lenne alkalmas nagyobb rendezvények szervezésére és a hétköznapi kikapcsolódásra, fogalmaztak a gyűlésen.
Zöldfelületek és mikroklíma
A tervezők igyekeztek a meglévő zöldfelületek megtartani, de több fának így is mennie kellene az átalakítás során. Új fasorokat telepítenének, ezzel árnyékolt sétányokat teremtve, természetes térhatároló elemekkel határolva el őket, melyeknek nemcsak esztétikai szerepük lenne, hanem a városi mikroklíma javításához is hozzájárulnának. A tervekben a fák gyűrűsen helyezkednek el, egyszerre térszervező és klímavédelmi funkciót látva el. A győztes pályamű nem javasolt radikális változtatásokat a közlekedés és a parkolás terén, de jelentős átalakítások szerepelnek benne, melyekkel igyekeznek erősíteni a gyalogos és közösségi használatot. De közben kevesebb parkoló kapna helyet.
A testület
A zsűri külön értékelte a terv fenntarthatósági és rugalmassági szempontjait, mely alkalmazkodni tud a jövőben felmerülő igényekhez. A szakmai zsűriben független építészek és a városhoz kötődő szakemberek foglaltak helyet, a testület elnöke Janica Šipulová volt, tagjai között szerepelt Michal Janák, Antonín Novák, Michal Marcinov tájépítész, valamint Ľubomír Dömény, a város Műszaki és Beruházási Főosztályának vezetője. A munkát póttagok – Katarína Tomanová Porubčinová, Anita Gocoňová és Marianna Frühwald Álló – segítették, szakértőként pedig bekapcsolódott Ľubomír Klaučo is, aki a város területrendezési tervének készítője.
Ha több a parkoló, akkor kevesebb a zöldterület
A zsűri pontosítani szeretné még a szökőkút és a park kapcsolatát, erősíteni a fő tér felőli aktív tartózkodási pontokat, valamint kiemelt figyelmet fordítani a meglévő faállomány megőrzésére és a burkolt, illetve zöldfelületek arányának optimalizálására. A csapadékvíz-kezelés kérdésébe esőkertek kialakítását szorgalmazzák, különösen a fák gyökérzónájában, ami további tervezési pontosítást igényel. A gyűlésen több jelenlévő is hozzászólt a tervekhez, a parkolóhelyek számának csökkenését és a zöldterületek nagyságát, a kivágott fák mennyiségét is firtatták, de a művelődési központ előtti tér átalakításának szükségességét is megkérdőjelezték.
A legtöbben gyalog érkeznek ide
A Bartók Béla sétány megújulási terveit egy előkészítő kétnyelvű lakossági kérdőíves felmérés előzte meg, melyet még tavaly szeptemberben vettek fel. A dunaszerdahelyi.sk oldalon olvasható cikkből kiderül, hogy 13 nap alatt, 2025. szeptember 9. és 22. között 516 válaszadó véleménye alapján vontak le következtetéseket.
Kiderült a számokból is, hogy a korzó egy rendkívül aktívan használt közterület: a megkérdezettek 59,9%-a rendszeres látogató, 20,9%-uk naponta, 48,4%-uk pedig hetente többször is megfordul itt. A tartózkodás legfőbb célja az üzletek és szolgáltatások igénybevétele, a vendéglátás, a kulturális programok és a hivatali ügyintézés. A megközelítés módjában a gyalogos közlekedés dominál, a válaszadók 83,9%-a jelölte meg ezt a lehetőséget.
Jelenlegi állapot és kritikus pontok
Bár a környező utcákkal való gyalogos kapcsolat megítélése többnyire közepes vagy jó, a tér összminőségéről kritikus vélemény alakult ki: 48,3% adott negatív (1-es vagy 2-es) értékelést.
A felmérés legsúlyosabb megállapítása az alacsony biztonságérzet volt: a kitöltők 51,6%-a értékelte rossznak (1-es vagy 2-es osztályzat) a terület biztonságát és hangulatát.
Megosztó kérdés a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkoló: 47,7% megtartaná a jelenlegi állapotot, míg 45,3% csökkentené vagy megszüntetné a parkolóhelyeket a zöld- és gyalogos felületek javára.
Jövőkép és közbiztonság
A megújuló sétány jövőképét vizsgálva a lakosság egyértelmű prioritásokat fogalmazott meg: a kitöltők elsöprő többsége, csaknem 89%-a új zöldfelületeket és fákat szeretne látni a területen. Ennek megfelelően a klímaadaptáció és a mikroklíma javítása vált az egyik legfontosabb elvárássá a projekt előkészítésekor, ahol a meglévő idős fák megőrzése mellett az új növényzet, az árnyékoló elemek és a különféle vízi megoldások – mint a szökőkutak vagy párakapuk – játsszák a főszerepet. A kényelmes tartózkodást és pihenést szolgáló padok, utcabútorok iránt a válaszadók kétharmada (66,9%) fejezte ki igényét.
Jelentősen alacsony pontszámot kapott a sétány biztonságérzete, a megkérdezettek több mint fele elégedetlen ezen a téren, a lakosok égető szükségét látják a jobb közvilágítás kiépítésének, a fokozottabb felügyeletnek és a vizuális rend megteremtésének. A kiemelkedő gyalogosforgalom miatt indokoltnak tartják megőrizni az autómentes és gyalogos zóna jelleget.
Az összegek még nem véglegesek
Ahogy erről az Új Szó hasábjain is beszámoltunk korábban, a tervpályázatra összesen nyolc pályamű érkezett, ebből szakértők bevonásával az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapatát választották ki. A cég látványterveit idén áprilisban mutatták be a városházán, ahol a sétányon működő tulajdonosok, bérlők, vállalkozások képviselői is jelen voltak.
A városvezetés akkor is hangsúlyozta, hogy az itt bemutatott építészeti–tájépítészeti tanulmány nem azonos a végleges kivitelezési tervvel és további két hetet adott a lakosságnak arra, hogy megfogalmazzák véleményüket.
Két találkozó valósult meg azóta, mindkettő nagy érdeklődéssel, a résztvevő vállalkozók konkrét válaszokat várnak az önkormányzattól saját helyzetükre vonatkozóan. Erről egy későbbi anyagunkban számolunk majd be.
A tervezőcsapattal kötött szerződés a város weboldalán is olvasható, melyből kiderül, hogy a Bartók Béla korzó revitalizációjának becsült költségvetése áfa nélkül 3,5 millió euró. Ebből a látványterv elkészítése 263 ezer eurót tesz ki, mely alap áfakulccsal számolva 323 490 eurónak felel meg, így teljes becsült költségvetés bruttója pedig 4 305 000 euró.
Műszaki tartalom, honorárium, ármódosítás, felelősség
Az említett szerződésben foglalt munka három fő szakaszra oszlik:
az 1. a helyszíni elemzéseket és a megvalósíthatósági építészeti-tájépítészeti tanulmányt foglalja magába;a 2. szakasz a hatósági engedélyeztetési tervdokumentációk elkészítését és a mérnöki tevékenységet;míg a 3. a kivitelezés alatti tervezői művezetést fedi le a használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig.
A fix 263 000 eurós díj az 1. és 2. szakasz között oszlik meg, amelyeket a szerződés mérföldkövekhez kötött előlegekre és utólagos részletekre bont, például a szerződés aláírásakor nettó 15 000 euró, a tanulmány átadásakor nettó 45 000 euró fizetendő.
Megjegyezték benne azt is, hogy ha a megrendelő város feladatmeghatározása változik, vagy a becsült beruházási költség több mint 10%-kal eltér (csökken, vagy nő), a felek kötelesek a honoráriumot arányosan módosítani. A tervezők az egyes szakaszok teljesítésétől számított kétéves jótállást vállalnak, mely során kötelesek a tervezési hibákat díjmentesen javítani.
Az alap nem a kárpótlást szolgálná
A nagyléptékű építkezés feltételezi a helyi üzletek, szolgáltatók bevételének időszakos kiesését, aminek kompenzálása egy további kérdés. Hájos Zoltánt is megkérdeztük, aki lapunknak elmondta, hogy az idegenforgalmi alap létrehozásának lehetősége egyelőre elképzelés, melynek részleteit megválasztása esetén dolgoznák ki, lehetséges forrása pedig a szállásadó, illetve idegenforgalmi adó lehetne.
„2027-ben reálissá válhat a szükséges dokumentáció elkészítése, 2028–2029-ben pedig már kézzelfoghatóvá is válhat a korzó megújítása”
– fogalmazott.
Megerősítette, hogy az idegenforgalmi alap ugyanakkor nem elsősorban a korzó átépítése miatt esetlegesen bevételkiesést elszenvedő vendéglátósok közvetlen kárpótlását szolgálná, hanem elsősorban rendezvényeket támogatna belőle, amelyek a turisztikai időszakban, főként hétvégi estéken több embert vonzanának a belvárosba.
„A vállalkozók kárpótlását biztosan megoldjuk, de nem ezen az alapon keresztül”
– zárta Hájos Zoltán.
Megkérdeztük erről Hájos Zoltánt, aki szerint a hajléktalanság elsősorban szociális probléma, ezért a városnak segítséget kell nyújtania az érintetteknek.
„Dunaszerdahely szeptemberben újra megnyitja a felújított hajléktalanszállót, amely megfelelőbb körülményeket és szociális segítséget kínálhat azoknak, akiknek szükségük van rá”
– mondta. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a segítség felajánlása mellett a közterületi szabályok betartását is meg kell követelni.
Júliustól új eszköz került az önkormányzatok kezébe
Ebben a tekintetben jelentős változást hozott a szabálysértési törvény 2026. július 15-től hatályos módosítása. Az új szabályozás bevezette a kisebb önkormányzati munkák szankcióját, amely 20 és 150 óra közötti munkavégzést jelenthet. A munkát az érintett személynek az önkormányzat vagy annak szervezete számára, saját szabadidejében és díjazás nélkül kell elvégeznie. A törvény szerint a feladatok többek között a környezet védelméhez, karbantartásához, a kulturális örökség megőrzéséhez vagy szociális és közösségi tevékenységek támogatásához kapcsolódhatnak.
Hájos Zoltán szabálysértés esetén ezt az eszközt is alkalmazni kívánja, példaként említette a közterületen történő alkoholfogyasztást, a szemetelést és az olyan magatartást, amely zavarja az ott élőket.
A városi rendőrök dokumentálják a szabályszegéseket
A rendszer működésében a városi rendőrségnek fontos szerepe van. Ha a járőrök szabálysértést tapasztalnak, dokumentálják az esetet és jegyzőkönyvet készítenek. Az ügy ezt követően a városi hivatalhoz kerül, amely a szabálysértési eljárás eredményeként dönthet a szankcióról.
A visszatérő szabályszegéseknél nem feltétlenül a pénzbírság lenne az elsődleges eszköz. A jogerős döntés alapján kijelölhető a munkavégzést az önkormányzat a Municipal Kft. városi vállalattal együttműködve szervezheti meg, melyet meghatározott határidőn belül kell teljesíteni. Hájos Zoltán úgy véli, hogy ezzel nemcsak a szabályszegésre lehet reagálni, hanem az is elérhető, hogy az érintettek ne töltsék a nap jelentős részét a belvárosi közterületeken.
Segítség és szankció egyszerre
A városvezetés szerint a cél nem az, hogy a hajléktalan embereket egyszerűen eltávolítsák a belvárosból. A polgármester úgy véli, a hajléktalanszálló újranyitása lehetőséget ad arra, hogy az érintettek rendezettebb körülmények között kapjanak segítséget, miközben a közterületen szabályt sértőkkel szemben a város az új jogi eszközökkel is felléphet.
Hájos Zoltán szerint az intézkedések eredménye nem egyik napról a másikra lesz látható, de abban bízik, hogy körülbelül egy hónapon belül már érzékelhető változás történhet a belvárosban.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
A Magyar Szövetség Dunaszerdahelyi Városi Szervezete csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bemutatta a 2027–2030 közötti időszakra szóló választási programját. A „Megújuló kisváros programja” a városfejlesztéstől a közlekedésen és környezetvédelmen át a szociális ellátásig, az oktatásig, a sportig és a közösségi életig számos területen konkrét vállalásokat fogalmaz meg.
A programbemutatón Hájos Zoltán polgármester, Karaffa Attila és Puha György alpolgármesterek, valamint Heringes Walter képviselőjelölt is ismertette a párt kiemelt céljait és bemutatták az induló képviselőjelölteket is, akik közül 13-an voltak jelen.
Eredményes gazdálkodás és takarékosság
A városvezetés a következő időszakban is számítana az európai uniós és állami forrásokra, miközben folytatná a középületek, közterek és parkok felújítását. Hájos Zoltán hangsúlyozta, hogy a programban konkrét utcákhoz, terekhez és infrastruktúrához kapcsolódó vállalások szerepelnek, amelyeket a négyéves ciklus során a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokhoz igazítva kívánnak megvalósítani.
A polgármester szerint a város az elmúlt időszakban is jelentős külső forrásokat tudott bevonni: a városi költségvetéshez 15,3 millió euróval tudtak hozzájárulni uniós és állami források révén. A közbeszerzéseknél a 37 millió eurós összeghez képest 11,8 százalékos megtakarítást emelt ki, amit a felelősségteljes gazdálkodás egyik eredményeként értékelt. A következő ciklusban is hangsúlyt helyeznének az átláthatóságra és a közpénzek takarékos felhasználására.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Több mint három évtized után kaphat teljesen új arculatot Dunaszerdahely belvárosa, a Bartók Béla sétány. A revitalizáció teljes költségvetését bruttó 4,3 millió euróra becsülik, melyből a tervekre 323 490 euróért kötöttek szerződést (áfával együtt). Hájos Zoltán polgármester ezen felül egy célzott idegenforgalmi alap létrehozásával hozná vissza a pezsgést, melyből a sétány vendéglátósait támogatná.
Több mint 30 évvel ezelőtt újították fel utoljára Dunaszerdahely belvárosát, a Bartók Béla sétányt, osztotta meg közösségi oldalán Hájos Zoltán, a város polgármestere helyszíni videójában. Céljukat úgy fogalmazta meg, hogy a sétányon működő vendéglátó egységek, üzletek számára olyan körülményeket szeretnének teremteni, melyek biztosítani tudják szolgáltatásaik fejlesztését, bővítését.
Szóbeszéd és célzott anyagi támogatás
„Ezért is döntött úgy a városvezetés, hogy egy nyílt pályázatot hirdet meg a látványterv kidolgozására, amely alapul szolgál a valódi tervdokumentáció elkészítéséhez” – fogalmazott Hájos Zoltán.
Kiemelte, egyelőre a látványtervek vannak meg, de a végleges tervdokumentáció kidolgozásánál továbbra is számítanak a lakosok és a vállalkozók véleményére. Egy „szóbeszédre” hivatkozva elmondta azt is, hogy a terv nem számol a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkolórész megszüntetésével.
A teljes sétányt felújítását saját forrásból, több szakaszban tervezik megvalósítani, hogy a helyieknek ne okozzanak kellemetlenséget.
Azt is közölte, hogy további önkormányzati forrásból létrehoznának egy „idegenforgalmi alapot”, amely transzparens módon juttatna támogatást a sétányon működő vendéglátóhelyek tulajdonosainak, hogy olyan programokat szervezzenek, melyek bevonzák a belvárosba a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat és a turistákat is.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Lezárult a dunaszerdahelyi Bartók Béla sétány revitalizációjára kiírt építészeti–tájépítészeti tervpályázat. A városvezetés a központ egyik legfontosabb közterét kívánja átalakítani és revitalizálni. A terv részleteit szerda délelőtt a városházán osztottak meg, ahol többen is kritikát fogalmaztak meg.
A nyilvános tervpályázat fő feladata az volt, hogy kijelölje a város egyik legfontosabb közterének jövőbeli arculatát, célja pedig, hogy egységbe rendezze a jelenleg széttagolt teret.
Még hozzászólhatnak
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere a gyűlésen elmondta, hogy a hazai építész szakma a kiválasztott tervet javasolja, ami egyelőre inkább csak egy javaslat, az átalakítás konkrét időpontjáról még nem kezdődött el az egyeztetés. A nyertes terv bemutatásán jelen voltak a képviselők és az érintettek is, a Bartók Béla sétányon működő üzletek, épületek tulajdonosai, bérlői, akiknek működésére jelentős hatással lesz a sétány változó arculata, ahogy az is, hogy az átalakítás idejére a bejáratuk előtti útszakasz építkezési területté változik.
A városvezetés kéri a lakosságot, hogy amennyiben hozzászólásuk, javaslatuk volna a bemutatott tervekhez, azt két héten belül tegyék meg írásban postai úton, vagy elektronikus levélben, illetve képviselőjükön keresztül.
Lakossági véleményekre alapozva
A pályázatra összesen nyolc terv érkezett, amelyeket szakmai zsűri értékelt több szempont – urbanisztikai, közlekedési, tájépítészeti és megvalósíthatósági – alapján. A kiválasztásnál nem látványosság volt a fontos, hanem egy olyan működőképes vízió megtalálása, amely a mindennapi használat során is élhető marad. A pályázat előkészítését tavaly egy lakossági véleménygyűjtés előzött meg. Ez segítette a tervezőket abban, hogy a helyiek igényeire reagáló városi környezetet képzeljenek el.
A nyertes koncepció: élő korzó és szervezett térstruktúra
Az első helyezést az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapat, Pavol Ružbarský, Oliver Hacaj és Marek Malček nyerték el. A zsűri értékelése szerint a győztes pályamű egyik legnagyobb erőssége a világos, jól értelmezhető térszerkezet és a sokrétű használhatóság. A terv központi eleme a korzó újragondolása: egy folyamatos, élő sétány, amely egyik oldalán aktív, üzletekkel teli városi homlokzat húzódik, míg a másik oldalon változatos karakterű, de szervezett terek sorakoznak.
Többrétegű közösségi tér a művelődési központ előtt
A koncepció egyik kulcspontja a művelődési központ előtti tér újraszervezése volt. A tervezők három jól elkülönülő, mégis egymással összefüggő rétegben gondolkodtak: egy nagy, burkolt rendezvénytér közösségi események számára; egy vizes elem, azaz szökőkút, amely átmeneti, hangulati térként működik; egy parkosított, zöld pihenőtér a nyugodtabb használathoz. Így a tér egyszerre lenne alkalmas nagyobb rendezvények szervezésére és a hétköznapi kikapcsolódásra, fogalmaztak a gyűlésen.
Zöldfelületek és mikroklíma
A tervezők igyekeztek a meglévő zöldfelületek megtartani, de több fának így is mennie kellene az átalakítás során. Új fasorokat telepítenének, ezzel árnyékolt sétányokat teremtve, természetes térhatároló elemekkel határolva el őket, melyeknek nemcsak esztétikai szerepük lenne, hanem a városi mikroklíma javításához is hozzájárulnának. A tervekben a fák gyűrűsen helyezkednek el, egyszerre térszervező és klímavédelmi funkciót látva el. A győztes pályamű nem javasolt radikális változtatásokat a közlekedés és a parkolás terén, de jelentős átalakítások szerepelnek benne, melyekkel igyekeznek erősíteni a gyalogos és közösségi használatot. De közben kevesebb parkoló kapna helyet.
A testület
A zsűri külön értékelte a terv fenntarthatósági és rugalmassági szempontjait, mely alkalmazkodni tud a jövőben felmerülő igényekhez. A szakmai zsűriben független építészek és a városhoz kötődő szakemberek foglaltak helyet, a testület elnöke Janica Šipulová volt, tagjai között szerepelt Michal Janák, Antonín Novák, Michal Marcinov tájépítész, valamint Ľubomír Dömény, a város Műszaki és Beruházási Főosztályának vezetője. A munkát póttagok – Katarína Tomanová Porubčinová, Anita Gocoňová és Marianna Frühwald Álló – segítették, szakértőként pedig bekapcsolódott Ľubomír Klaučo is, aki a város területrendezési tervének készítője.
Ha több a parkoló, akkor kevesebb a zöldterület
A zsűri pontosítani szeretné még a szökőkút és a park kapcsolatát, erősíteni a fő tér felőli aktív tartózkodási pontokat, valamint kiemelt figyelmet fordítani a meglévő faállomány megőrzésére és a burkolt, illetve zöldfelületek arányának optimalizálására. A csapadékvíz-kezelés kérdésébe esőkertek kialakítását szorgalmazzák, különösen a fák gyökérzónájában, ami további tervezési pontosítást igényel. A gyűlésen több jelenlévő is hozzászólt a tervekhez, a parkolóhelyek számának csökkenését és a zöldterületek nagyságát, a kivágott fák mennyiségét is firtatták, de a művelődési központ előtti tér átalakításának szükségességét is megkérdőjelezték.
A legtöbben gyalog érkeznek ide
A Bartók Béla sétány megújulási terveit egy előkészítő kétnyelvű lakossági kérdőíves felmérés előzte meg, melyet még tavaly szeptemberben vettek fel. A dunaszerdahelyi.sk oldalon olvasható cikkből kiderül, hogy 13 nap alatt, 2025. szeptember 9. és 22. között 516 válaszadó véleménye alapján vontak le következtetéseket.
Kiderült a számokból is, hogy a korzó egy rendkívül aktívan használt közterület: a megkérdezettek 59,9%-a rendszeres látogató, 20,9%-uk naponta, 48,4%-uk pedig hetente többször is megfordul itt. A tartózkodás legfőbb célja az üzletek és szolgáltatások igénybevétele, a vendéglátás, a kulturális programok és a hivatali ügyintézés. A megközelítés módjában a gyalogos közlekedés dominál, a válaszadók 83,9%-a jelölte meg ezt a lehetőséget.
Jelenlegi állapot és kritikus pontok
Bár a környező utcákkal való gyalogos kapcsolat megítélése többnyire közepes vagy jó, a tér összminőségéről kritikus vélemény alakult ki: 48,3% adott negatív (1-es vagy 2-es) értékelést.
A felmérés legsúlyosabb megállapítása az alacsony biztonságérzet volt: a kitöltők 51,6%-a értékelte rossznak (1-es vagy 2-es osztályzat) a terület biztonságát és hangulatát.
Megosztó kérdés a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkoló: 47,7% megtartaná a jelenlegi állapotot, míg 45,3% csökkentené vagy megszüntetné a parkolóhelyeket a zöld- és gyalogos felületek javára.
Jövőkép és közbiztonság
A megújuló sétány jövőképét vizsgálva a lakosság egyértelmű prioritásokat fogalmazott meg: a kitöltők elsöprő többsége, csaknem 89%-a új zöldfelületeket és fákat szeretne látni a területen. Ennek megfelelően a klímaadaptáció és a mikroklíma javítása vált az egyik legfontosabb elvárássá a projekt előkészítésekor, ahol a meglévő idős fák megőrzése mellett az új növényzet, az árnyékoló elemek és a különféle vízi megoldások – mint a szökőkutak vagy párakapuk – játsszák a főszerepet. A kényelmes tartózkodást és pihenést szolgáló padok, utcabútorok iránt a válaszadók kétharmada (66,9%) fejezte ki igényét.
Jelentősen alacsony pontszámot kapott a sétány biztonságérzete, a megkérdezettek több mint fele elégedetlen ezen a téren, a lakosok égető szükségét látják a jobb közvilágítás kiépítésének, a fokozottabb felügyeletnek és a vizuális rend megteremtésének. A kiemelkedő gyalogosforgalom miatt indokoltnak tartják megőrizni az autómentes és gyalogos zóna jelleget.
Az összegek még nem véglegesek
Ahogy erről az Új Szó hasábjain is beszámoltunk korábban, a tervpályázatra összesen nyolc pályamű érkezett, ebből szakértők bevonásával az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapatát választották ki. A cég látványterveit idén áprilisban mutatták be a városházán, ahol a sétányon működő tulajdonosok, bérlők, vállalkozások képviselői is jelen voltak.
A városvezetés akkor is hangsúlyozta, hogy az itt bemutatott építészeti–tájépítészeti tanulmány nem azonos a végleges kivitelezési tervvel és további két hetet adott a lakosságnak arra, hogy megfogalmazzák véleményüket.
Két találkozó valósult meg azóta, mindkettő nagy érdeklődéssel, a résztvevő vállalkozók konkrét válaszokat várnak az önkormányzattól saját helyzetükre vonatkozóan. Erről egy későbbi anyagunkban számolunk majd be.
A tervezőcsapattal kötött szerződés a város weboldalán is olvasható, melyből kiderül, hogy a Bartók Béla korzó revitalizációjának becsült költségvetése áfa nélkül 3,5 millió euró. Ebből a látványterv elkészítése 263 ezer eurót tesz ki, mely alap áfakulccsal számolva 323 490 eurónak felel meg, így teljes becsült költségvetés bruttója pedig 4 305 000 euró.
Műszaki tartalom, honorárium, ármódosítás, felelősség
Az említett szerződésben foglalt munka három fő szakaszra oszlik:
az 1. a helyszíni elemzéseket és a megvalósíthatósági építészeti-tájépítészeti tanulmányt foglalja magába;a 2. szakasz a hatósági engedélyeztetési tervdokumentációk elkészítését és a mérnöki tevékenységet;míg a 3. a kivitelezés alatti tervezői művezetést fedi le a használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig.
A fix 263 000 eurós díj az 1. és 2. szakasz között oszlik meg, amelyeket a szerződés mérföldkövekhez kötött előlegekre és utólagos részletekre bont, például a szerződés aláírásakor nettó 15 000 euró, a tanulmány átadásakor nettó 45 000 euró fizetendő.
Megjegyezték benne azt is, hogy ha a megrendelő város feladatmeghatározása változik, vagy a becsült beruházási költség több mint 10%-kal eltér (csökken, vagy nő), a felek kötelesek a honoráriumot arányosan módosítani. A tervezők az egyes szakaszok teljesítésétől számított kétéves jótállást vállalnak, mely során kötelesek a tervezési hibákat díjmentesen javítani.
Az alap nem a kárpótlást szolgálná
A nagyléptékű építkezés feltételezi a helyi üzletek, szolgáltatók bevételének időszakos kiesését, aminek kompenzálása egy további kérdés. Hájos Zoltánt is megkérdeztük, aki lapunknak elmondta, hogy az idegenforgalmi alap létrehozásának lehetősége egyelőre elképzelés, melynek részleteit megválasztása esetén dolgoznák ki, lehetséges forrása pedig a szállásadó, illetve idegenforgalmi adó lehetne.
„2027-ben reálissá válhat a szükséges dokumentáció elkészítése, 2028–2029-ben pedig már kézzelfoghatóvá is válhat a korzó megújítása”
– fogalmazott.
Megerősítette, hogy az idegenforgalmi alap ugyanakkor nem elsősorban a korzó átépítése miatt esetlegesen bevételkiesést elszenvedő vendéglátósok közvetlen kárpótlását szolgálná, hanem elsősorban rendezvényeket támogatna belőle, amelyek a turisztikai időszakban, főként hétvégi estéken több embert vonzanának a belvárosba.
„A vállalkozók kárpótlását biztosan megoldjuk, de nem ezen az alapon keresztül”
– zárta Hájos Zoltán.
Megújulhat a Bartók Béla sétány és új Városliget épülhet
A városfejlesztési program egyik fontos eleme a Bartók Béla sétány teljes felújítása. A fejlesztésben környezettudatos megoldásokat, esővíz-felfogó rendszereket és olyan közösségi tereket alakítanának ki, amelyek a lakosság, a turisták és a belvárosi vállalkozások számára is vonzóbb környezetet teremtenének. Ehhez kapcsolódva új Idegenforgalmi Alapot is létrehoznának, amelyből a városközpont rendezvényeit és vendéglátóhelyeit támogatnák.
A Kisudvarnoki úton, a korábbi gokartpálya helyén pedig közel 10 hektáros Városligetet alakítanának ki. A terület pihenésre, aktív kikapcsolódásra és természetközeli szabadidős programokra szolgálna, télen pedig szánkózásra is lehetőséget biztosítana. Hájos Zoltán szerint ez több éven át megvalósuló beruházás lehet, amelynek kivitelezése ugyanakkor akár két éven belül is előrehaladhat.
Új utak, járdák és kerékpárutak
A program számos közút és járda felújítását tartalmazza. Az útfelújítások az Átrium, Sikabony, Gesztenyesor, Smetana, Építők, Mély és Fatelep utcát, valamint az Október és Borostyánkő utca közötti útszakaszt érintenék. Több városrészben járdákat is korszerűsítenének, köztük az Átrium, Sikabony, Gesztenyesor, Smetana, Építők, Svoboda tábornok és Fő utcákon, valamint több lakótelepen. A Reptér utcai járdafelújítást szintén folytatnák. A Mező utca és a Szövetkezeti utca kereszteződésében új körforgalmat építenének, bővítenék a Neratovice téri parkolókat, valamint további kerékpárutakat építenének Nagyudvarnok és Nagyabony irányába. A Reptér utca folytatásaként kerékpárutat terveznek a Slovakia Ring és Mátyusföld felé is. A közlekedési fejlesztéseknél az akadálymentesítésre is figyelnének.
Csatornázás és termálfürdő-fejlesztés
A program szerint kiépítenék az ollétejedi városrész csatornahálózatát, amelyhez már elkészült a tervdokumentáció és rendelkezésre áll az érvényes építési engedély. A Mély úton és a Fatelep utcában a Nyugat-szlovákiai Vízművekkel együttműködve építenének új csatornahálózatot, majd az érintett útszakaszok burkolatát is felújítanák.
A Thermalpark fejlesztését a beltéri medencék vízfelületének bővítésével és egy új wellnessrész kialakításával tervezik. A fürdő területén a jelenlegi butiksor helyén korszerű melegkonyhát is létrehoznának európai uniós forrásból.
Erősítenék a kultúrát és a helyi közösségeket
Karaffa Attila az ismertetés során a kultúra, a családok, a fiatalok és a civil közösségek támogatását emelte ki. A program szerint továbbra is támogatnák a kulturális egyesületeket és közösségeket, a városi kulturális intézményeket, valamint a helyi rendezvényeket és hagyományokat. A támogatási rendszerben továbbra is pályázatok alapján segítenék a civil szervezeteket. „Közösségben vagyunk erősek, és közösségben tud fejlődni Dunaszerdahely is” – mondta. Hozzátette, hogy 2025-ben 233 605 euró önkormányzati támogatást osztottak ki a civil szervezeteknek. A város által megvásárolt régi szabadidőkozpont, kultúrház felújításával új kulturális helyszínt szeretnének létrehozni, részben azért, mert a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban működő számos csoport és civil szervezet számára már szűkössé vált a rendelkezésre álló tér.
A támogatott programok
A kulturális és közösségi életben a program szerint továbbra is támogatnák a Szent György-napokat, a Csallóközi Vásárt, a karácsonyi vásárt, a Magyar Kultúra Napját, a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat, a Csallóközi Színesceruzák rendezvényt, a Felvidéki Vágtát, a Magyar Dal Napját, az Udvari Muzsikát és a Dunaszerdahelyi Nyárt. A helyi identitás erősítése érdekében a különböző nemzeti és vallási közösségek megemlékezésein is továbbra is részt vennének. A testvérvárosi kapcsolatokat szintén ápolnák, a program ismertetésekor Karaffa Attila Zalaegerszeg és Gödöllő kapcsolódó kulturális együttműködéseit is példaként említette.
Külön figyelmet kapnának a fiatalok
A programban új Ifjúsági Alap létrehozását is tervezik, amely a fiatalok szabadidős tevékenységeit támogatná. A fiatalok lakáshoz jutását továbbra is segítenék a Fészek Alapítványon keresztül. Karaffa Attila ismertetése szerint 2025-ben 44 818,05 eurót fordítottak az alap támogatásaira, amelyekbe az újszülöttek támogatása, valamint az otthonteremtési és fészekrakó támogatás is beletartozott. A város továbbra is megszervezné az újszülöttek köszöntését.
Heringes Walter a program fiatalokat érintő részét a generációk közötti együttműködés szempontjából emelte ki. Szerinte a fiataloknak nemcsak véleményt kell mondaniuk a város ügyeiről, hanem aktív alakítóivá is kell válniuk Dunaszerdahely fejlődésében. A következő ciklusban a fiatalok problémáinak képviseletét és a döntéshozatalba való bevonásukat tartja fontosnak.
„A fiatalok nemcsak befolyásolói tudnak lenni a politikai történéseknek vagy egy város teljes képének, hanem alkotói is”
– hangsúlyozta.
Bővítenék a szociális szolgáltatásokat
Puha György alpolgármester elsősorban a szociális programot és a közösségek szerepét emelte ki. Terveik szerint továbbra is támogatnák a hátrányos helyzetű családokat, a fogyatékkal élőket és az időseket, valamint folytatnák az együttműködést a helyi Karitásszal.
Fenntartanák az idősek gondozását, az SOS-karóra szolgáltatását és a szociális közlekedést, amelyet a város két hónappal korábban indított el. Korszerűsítenék és magas színvonalon működtetnék az önkormányzathoz tartozó nyugdíjas-panziót, továbbra is biztosítanák a nyugdíjasok kedvezményes étkeztetését és támogatnák a városi nyugdíjasklubot. Európai uniós forrásból az idősotthon épületeinek felújítását is tervezik.
„Gondoskodó város egyenlő erős szociális program”
– jelentette ki Puha György.
A Közösségi Központban folytatnák a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, tovább működtetnék a hajléktalanszállót és a krízisközpontot, valamint a hajléktalanszálló lakóit a közmunkaprogramba is bevonnák.
Több kamera, korszerűbb közlekedés
A közbiztonság javítására bővítenék a térfigyelőkamera-rendszert és korszerűsítenék az irányítóközpontot. A városi rendőrök rendszeres továbbképzést kapnának, a rendőri intézkedések átláthatóságát pedig testkamerákkal erősítenék. Felújítanák a Zöld utcai önkéntes tűzoltószertárt is.
A városi közösségi közlekedés továbbra is ingyenes maradna, és a tervek szerint új elektromos autóbuszt vásárolnának. A járatok sűrítését és a meglévő vonalak meghosszabbítását is tervezik, emellett új akadálymentes buszperonokat, korszerű utasvárókat és digitális utastájékoztatást alakítanának ki. Hájos Zoltán szerint ezek egy része hosszabb adminisztratív és beruházási folyamatot igényel.
Új hulladékgazdálkodási megoldások
Az újrainduló polgármester azt is elmondta, hogy folytatnák az elektromágneses zárral ellátott föld alatti hulladéktárolók telepítését, illetve a lakóközösségeket is ösztönöznék a kukaketrecek hasonló felszerelésére. A tervek között szerepel a háztartási hulladéktárolók mikrochippel való ellátása, ami lehetővé tenné a mennyiségi alapú szemétdíj bevezetésének előkészítését.
A családi házas övezetekben a zsákos szelektív hulladékgyűjtést kék és sárga kukákkal váltanák fel. Uniós forrásból fejlesztenék a gyűjtőudvart, valamint komposztálóberendezést létesítenének, hogy a városban keletkező zöld- és egyéb biológiai hulladékot helyben dolgozzák fel. A komposztot később közparkokban, virágágyásokban és kiskertekben is hasznosíthatnák.
Zöldebb és egészségesebb város
A programban kiemelt szerepet kap a városi fásítás is. A beteg és elöregedett fákat fiatal, tájjellegű, nem allergén fajokkal pótolnák és szakemberek bevonásával elkészítenék a Dunaszerdahelyi Favédelmi Eljárásrendet. Korszerűsítenék a közvilágítást az energiahatékonyság javítása és a fényszennyezés csökkentése érdekében, folytatnák a játszóterek árnyékolását és korszerűsítését, valamint kültéri tornagépeket is telepítenének.
A program évente megrendezné a Föld Napját és a Víz Világnapját, továbbá a középületek tetőszerkezetein napkollektorok telepítését is lehetővé tenné. Az állatvédő szervezetek támogatása mellett a lakótelepeken további elkerített kutyafuttatókat alakítanának ki.
A csapat 21 képviselőjelölttel indul
Hájos Zoltán bejelentése szerint a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi szervezete a városi képviselő-testület 21 helyére 21 jelöltet állít. A polgármester szerint a teljes lista azért fontos, mert a program vállalásainak megvalósításához megfelelő politikai támogatásra van szükség a képviselő-testületben. A szervezet célja, hogy a következő négyéves ciklusban a városfejlesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi vállalásokat a rendelkezésre álló külső és saját források bevonásával valósítsa meg.
Hájos Zoltán az Új Szó kérdésére elárulta, hogy két képviselő nem folytatja tovább önkormányzati munkáját, Gútay László, aki korára való tekintettel nem jelölteti magát, illetve Dohorák Sándor, aki a jövőben más munkát végez majd.
Karaffa Attila a lapunknak elmondta, hogy októberben a lakosok is találkozhatnak és kérdezhetnek is a jelöltektől. Lakossági fórumaikat az egyes körzetekben októberre tervezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a most ismertetett programpontokat a későbbiekben részletesebben is ismertetik majd.
Az első (1.) választási körzet – észak I. és észak II. lakótelep:
Heringes Walter, közgazdász
Nagy Krisztián, PR menedzser
Péntek Miriam, tolmács, fordító
Szalonnás Alexander, szoftverfejlesztő mérnök
Tóth Tihamér Tamás, idegenforgalmi menedzser
A második (2.) választási körzet – a belvárosban és Ollétejed városrész:
Karaffa Attila, pedagógus, jelenlegi alpolgármester,
Kevicky Tünde, pedagógus, énektanár
Nagy Iván, etnológus, jelenlegi városi képviselő
Nagy Teo, ekológus
Pomichal Krisztián, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója
Szabó László, pedagógus, jelenlegi városi képviselő
A marhadik (3.) választási körzet – nyugati lakótelep és Sikabony városrész:
Czirfusz György, ügyvéd
Fodor Mihály, vállalkozó
Hodossy Szabolcs, jogász, jelenlegi városi képviselő
Horony Ákos, jogászt, jelenlegi városi képviselő
Puha György, orvos, jelenlegi alpolgármester
A negyedik (4.) választási körzet – keleti lakótelep
Bugár György, vállalkozó, jelenlegi városi képviselő
Dakó Sándor, menedzser, jelenlegi városi képviselő
Földes Károly, orvos, jelenleg is városi képviselő
Nagy Dávid, ügyvéd
Sebök Pál, mérnök urat
A Magyar Szövetség polgármester-jelöltje Dunaszerdahelyen Hájos Zoltán jelenlegi polgármester, szakmáját tekintve ügyvéd.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Mintegy 120 millió eurónyi megyei és uniós támogatás érkezett az elmúlt négy évben a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásba – hangzott el a Magyar Szövetség megyei választások előtti sajtótájékoztatóján. A párt az elmúlt ciklus eredményeire, a megyei frakció összetartására és a kilenc dunaszerdahelyi, illetve hét galántai jelölt szakértelmére és tapasztalataira építené kampányát.
A pontban 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Menyhárt József megyei képviselő köszöntötte a jelenlévőket. A nyilatkozattevők először szlovákul, majd magyarul ismertették a párt célkitűzéseit. Elsőként Berényi József, a megye alelnöke és a párt megyei elnökjelöltje kapott szót, aki összefoglalta az elmúlt négy év legfontosabb eredményeit.
Az elmúlt négy év eredményei
Elmondta, hogy a 2022–2026-os ciklusban a megye több jelentős hidat is újjáépített a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban, miközben összesen 61,20 kilométernyi megyei út újult meg. Ebből 48,45 kilométer a két járás útfelújításaihoz, további 12,75 kilométer pedig a Légi úthoz kapcsolódik. A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Közös Igazgatású Szakközépiskolában, ahol közel 800 diák tanul, csaknem 2,3 millió eurós beruházás érkezett. Nagymegyeren 2023-ban több mint 955 ezer euróból új, 30 férőhelyes kollégium épült. A következő ciklusban a Vámbéry Ármin Gimnázium bővítését tervezik. A Galántai Műszaki Szakközépiskolában 1,9 millió euróból új szakmai műhelyeket alakítottak ki, a sportpálya felújítása pedig jelenleg is zajlik.
Kultúra és szociális ellátás
A Csallóközi Múzeum 2024-ben több mint 1,1 millió euróból új iroda- és raktárépületet kapott, az alsó szint felújítása pedig 2026 augusztusában további 200 ezer euróból kezdődik. A tallósi Maticza vízimalom és a látogatóközpont fejlesztése 1,6 millió eurós projekt volt, amelyből a szlovákiai rész 760 ezer eurót tett ki.
Medvén két támogatott lakóotthon építése indult 1,99 millió euróból, összesen 24 fogyatékossággal élő ember számára. Galántán két szociális intézmény kialakítása összesen 794 008,93 euróba került: a támogatott lakhatás intézménye 385 699,99, az autista gyermekek ambuláns intézménye pedig 408 308,94 euróba.
Elszámolás és további célok
A településfejlesztési alapból 598 534 euró, a regionális fejlesztési alapból 193 926 euró, a központi krízisalapból pedig 326 832 euró érkezett a két járásba. A kulturális és civil rendezvényekre a képviselői keretből 240 ezer eurót, az alelnöki alapból pedig 2025–2026-ban összesen 18 532 eurót fordítottak.
Megyei és uniós forrásokból, az Interreg támogatásaival együtt, az elmúlt négy évben mintegy 120 millió euró érkezett a két járásba. A ciklus további eredményei között említették a kék forgalomjelző táblák kétnyelvűsítését, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó kollektív bűnösség elutasításáról szóló határozatot, valamint a szélerőművekkel kapcsolatos közös megyei állásfoglalást.
A következő időszak fő céljai között a közutak és hidak további felújítása, az iskolák és szakok megőrzése, a szociális ellátás fejlesztése, a vízi és kerékpáros turizmus bővítése, az ösztöndíjak kiterjesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások javítása szerepel – foglalta össze Berényi József.
Kilenc mandátumot kap a Dunaszerdahelyi járás
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és a párt megyei frakcióvezetője külön kiemelte a Magyar Szövetség 14 tagú megyei képviselői frakciójának összetartását és politikai súlyát. „A 40 tagú Nagyszombat megyei képviselő-testületben a 14 fős frakció komoly politikai erőt jelentett, és ennek is köszönhető, hogy a 2022–2026-os ciklusban jelentős beruházásokat sikerült a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásba hozni” – fogalmazott.
Elmondta, hogy különösen fontos, mekkora képviseletet tud szerezni a Magyar Szövetség, ugyanis a függetlenként vagy más pártok színeiben induló jelöltek más frakciókban foglalnak majd helyet, ami szerinte gyengítheti a régió egységes képviseletét. Rámutatott, hogy az októberi önkormányzati választásokon a Dunaszerdahelyi járás nyolc helyett már kilenc megyei mandátummal rendelkezik majd. Erről a megyei képviselő-testület keddi rendkívüli ülésén döntött.
A 16 jelölt
A Magyar Szövetség a Dunaszerdahelyi járásból kilenc jelöltet indít a megyei választásokon: Bacsó László, Nyárasd polgármestere és jelenlegi megyei képviselő; Balódi László, Hodos polgármestere és megyei képviselő; Heringes Walter, a Magyar Szövetség ifjúsági szervezetének koordinátora; Menyhárt József megyei képviselő; Nagy József, korábbi környezetvédelmi miniszter és jelenlegi megyei képviselő; Orosz Csaba, Somorja polgármestere, a Magyar Szövetség járási elnöke és megyei képviselő; Pálinkás Évi, Somorja városi képviselője; Pollák László, Ekecs polgármestere és megyei képviselő; valamint Hájos Zoltán megyei képviselő.
Forró Krisztián megyei képviselő mutatta be a párt Galántai járási jelöltjeit: Agócs Gergely, Királyrév polgármestere és jelenlegi megyei képviselő; Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke és korábbi külügyi államtitkár; Bíró László, a Galántai Városi Képviselő-testület tagja és megyei képviselő; Kacz Éva, Nádszeg polgármestere; Marsal János, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium korábbi igazgatója; Takáč Zsolt, a Galántai Városi Képviselő-testület tagja; valamint Forró Krisztián.
Kapcsolódó cikkünk
Keddi rendkívüli ülésén foglalkozott a Nagyszombat megyei képviselő-testület a legfőbb ügyészség óvásával, melyet a választókerületek kialakítása és a megválasztható képviselők száma miatt nyújtott be. Megoldásként 40-ről 42-re emelték a megyei képviselők számát.
Az ügyészség a júniusi megyei határozat módosítását kérte oly módon, hogy hozzávetőleg egyforma számú lakos jusson egy-egy megválasztható képviselőre, és ez alapján legfeljebb 25 százaléknyi eltérés legyen a választókerületek lakossága között. A döntésnek köszönhetően egy képviselővel többet lehet küldeni a megyegyűlésbe a dunaszerdahelyi és a szakolcai (Skalica) választókerületből. A többi választókerületben nincs változás.
Nem változnak a hét választókerület határai sem, pontosan megfelelnek a járáshatároknak. A lakosság száma alapján a nagyszombati és a dunaszerdahelyi választókerületből 9-9 képviselőt lehet megválasztani, a galántaiból hetet, a szeniceiből (Senica) és a pöstyéniből (Piešťany) ötöt-ötöt, a szakolcaiból négyet, a galgóciból (Hlohovec) hármat.
A megyei önkormányzat közlése szerint így a legkisebb és a legnagyobb választókerület kerületi átlagtól való eltérése 23,43 százalékpont, azaz nem lépi át az ügyészi óvásban szereplő 25 százalékos határt.
Hogy a megyei képviselők számának 40-ről 42-re emelése miatt ne emelkedjenek a tiszteletdíjakra és a költségtérítésre fordított kiadások, a következő ciklusra módosítják a képviselők javadalmazását.
Jozef Viskupič megyeelnök elmondta, igyekeztek olyan döntést hozni, hogy minél kisebb beavatkozást jelentsen a választási előkészületekbe. „Felesleges halogatás nélkül reagáltunk az ügyészi óvásra, a választókerületek határainak módosítása nélkül. Megszüntettük a kifogásolt egyenlőtlenséget, és megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a közelgő választás előkészületei és a lebonyolítása is zökkenőmentesen, törvényességi kétségek nélkül folyjon” – mondta Viskupič.
A Legfőbb Ügyészség országosan összesen nyolc ügyészi óvást nyújtott be az ombudsman kezdeményezésére a választókerületek kialakítása miatt. Ebből öt vonatkozott városi önkormányzati határozatra, három pedig megyei képviselő-testületi döntésre.
Az elmúlt ciklus eredményeire építenének
Gubík László, a Magyar Szövetség párt elnöke a sajtótájékoztatón az elmúlt négy év eredményeit emelte ki.
„A Dunaszerdahelyi és Galántai járásban megvalósult beruházások nem maguktól születtek, hanem komoly politikai munkára és teljesítményre volt szükség hozzájuk, amelyben a Magyar Szövetség megyei frakciójának meghatározó szerepe volt”
– hangsúlyozta.
Szerinte az eredmények eléréséhez egységre, szakértelemre, tapasztalatra és egy erős szövetségre van szükség a magyar párt és a magyar választók között. A következő időszakban is erre a munkára kívánnak építeni. Példaként Berényi Józsefet említette, akit a régióban szerzett tapasztalata és politikai munkája alapján alkalmasnak tart a megyei feladatok folytatására.
„Mi hiányzik Pozsonyból?”
A pártelnök szerint a Magyar Szövetség a déli régiókban az egyik legerősebb politikai erő, amelynek a második legtöbb polgármestere és a legtöbb megyei képviselője van, ezzel szemben nincs parlamenti képviselete.
„Ez azt jelenti, hogy a párt azokért az emberekért, akiknek az érdekeit a megyei önkormányzatokban képviseli, országos szinten nem tud ugyanilyen erővel fellépni”
– mutatott rá. Ezért a következő hetekben elsősorban az elmúlt időszak munkáját és eredményeit kívánják bemutatni, párhuzamba állítva azzal, hogy mi hiányzik jelenleg Pozsonyból, vagyis a parlamenti képviseletből.
A fejlesztések nemcsak a magyaroknak szólnak
Gubík László szerint a megyei képviselők munkájának eredményei nem kizárólag a magyar lakosság számára fontosak. Az utak, a szociális intézmények és az iskolák fejlesztése, valamint az olyan politikai kezdeményezések, mint a kollektív bűnösség elvének elutasítása, az egész régió lakosságát érintik. Szerinte ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy még milyen eredményeket tudnának elérni, ha a Magyar Szövetségnek Pozsonyban, a parlamentben is lenne képviselete.
A 2027-es parlamenti választásra is készülnek
A pártelnök szerint a 2026. október 24-i megyei és helyi önkormányzati választásoknak további fontos tétje is van: olyan eredményt szeretnének elérni, amelyre építve a párt „győztes hangulatban”, megfelelő önbizalommal készülhet a következő parlamenti választási évre.
„Egyetlen olyan politikai formáció van délen, amelyre számíthatnak a magyar emberek”
– jelentette ki Gubík László.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Nem enyhült a feszültség Gubík László pártelnök és Berényi József korábbi pártelnök, Nagyszombat megye alelnöke között. Berényi továbbra sem tartja elnökjelöltnek magát, a párt péntekig szeretné lezárni a jelölések kérdését.
Berényi Józsefet Nagyszombat megye két magyar járása, a Dunaszerdahelyi és a Galántai is megyeelnökjelöltté választotta, pedig Gubík László korábban többször elmondta, hogy nem tartja őt ideális elnökjelöltnek. A pártelnök azonban elfogadta a járások döntését, és a párt országos tanácsa is megerősítette, hogy Berényi lesz a párt jelöltje a megyeelnöki posztra.
A tanács ülése után azonban Berényi közölte, hogy még mérlegeli, jelölt lesz-e az őszi választáson. „Sajnos továbbra is úgy látom, hogy Gubík László nem tud azonosulni a jelölésemmel, ezért további átértékelésekre, megbeszélésekre lesz szükség, jelen pillanatban nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy vállalom a jelöltséget. Amennyiben az elnök úr nem tud támogatni, akkor új jelöltet kell keresni” – mondta újságíróknak Berényi az országos tanács ülése után. A párt sajtótájékoztatóját sem várta meg, és elhagyta a párt pozsonyi székházát.
Berényi feleslegesen megsértődött?
Lapunk információi szerint Berényi maga kereste magának a konfliktust, mivel azt már előre tudta, hogy Gubík nem fogja támogatni a megyeelnök-jelöltségét.
„Ebben a kérdésben egyfajta megállapodás is volt köztük, ami még Gubík megválasztása után született: Berényi tudomásul vette, hogy Gubík nem támogatja az elnökjelöltségét, de továbbra is alelnök lehet Nagyszombat megyében”
– mondta lapunknak az egyik forrásunk. Ezért nem érti, hogy Berényi miért élezte ki a helyzetet azzal, hogy jelöltette magát a megyeelnöki posztra, utána pedig „megsértődött”, hogy Gubík nem támogatja. Ráadásul úgy, hogy a pártelnök tudomásul vette a járások jelölését, és Berényi megyeelnök-jelöltségét a párt országos tanácsa is elfogadta, támogatta.
A megyeelnök-jelölt kérdése azonban még mindig nem dőlt el Nagyszombat megyében. Berényi József írásban reagált lapunk megkeresésére.
„A megyei elnökjelölt személye Nagyszombat megyében még mindig nyitott téma”
– írta lapunknak Berényi. Szerinte ezt a kérdést belső fórumokon kell rendezniük, de arra a kérdésre, hogy mikorra lát esélyt a megállapodásra, nem válaszolt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Van is, meg nincs is megyeelnökjelöltje Nagyszombat megyében a Magyar Szövetségnek, pedig a párt országos tanácsának nyilatkozata szerint Berényi József a jelölt. Az OT ma elsősorban a megyei jelöltekről tárgyalt, de szigorított a pártfegyelmen és kizárta az együttműködést a Smerrel és a Republikával.
Habár két járás támogatta, mégsem biztos, hogy Berényi József lesz a Magyar Szövetség elnökjelöltje Nagyszombat megyében.
„Sajnos továbbra is úgy látom, hogy Gubík László nem tud azonosulni a jelölésemmel, ezért további átértékelésekre, megbeszélésekre lesz szükség, jelen pillanatban nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy vállalom a jelöltséget. Amennyiben az elnök úr nem tud támogatni, akkor új jelöltet kell keresni”
– mondta újságíróknak Berényi az országos tanács ülése után. A párt sajtótájékoztatóját sem várta meg, és elhagyta a párt pozsonyi székházát. Berényi a Dunaszerdahelyi és a Nagyszombati járásokban, vagyis Nagyszombat megye mindkét magyarok lakta járásában megkapta a Szövetség járási konferenciájának támogatását.
Berényi kijelentése azért is meglepő, mert az OT nyilatkozata kifejezetten nevesíti Berényit.
„A magyar párt két megyében indít saját megyeelnök-jelöltet: Nagyszombat megyében Berényi Józsefet, Nyitra megyében Csenger Tibort”
– áll az elfogadott dokumentumban.
Berényi elnökjelöltté választása és a dunaszerdahelyi és a galántai járási jelölések miatt mondott le Őry Péter, a Szövetség egyik alelnöke.
Gubík: Berényi a jelöltünk
Maga Gubík László pártelnök sem kérdőjelezte meg Berényi József indulását, és lapunk információi szerint az OT ülésén sem vonta kétségbe senki Berényi jelöltségét.
„Nem felel meg a valóságnak ez a feltételezés”
– válaszolta Gubík az Új Szó kérdésére, hogy miért mondta Berényi, hogy a Szövetség elnökeként nem támogatja az elnökjelöltségét.
Gubík nem tartja hibának azt sem, hogy pártelnökként nem élt az egyetértési vagy vétó jogával a jelöltállítás során, és jóváhagyta a járási konferenciák által elfogadott jelölteket. „Lehet emellett is érvelni, de a határozott fellépés lehet, hogy a másik oldalon váltott volna ki elégedetlenséget. A pártelnökként ezt is mérlegelni kellett” – mondta Gubík az Új Szónak. Kizárta azt a lehetőséget is, hogy Nagyszombat megyében még változna az elnökjelölt személye.
A Szövetség Országos Tanácsa változtatás nélkül vette tudomásul az összes járás jelöltlistáját. A párt a két említett megye mellett Pozsony megyében Juraj Drobát, az SaS jelöltjét támogatja, aki élvezi a PS és a KDH támogatását is. Besztercebánya megyében Ondrej Lunter jelenlegi megyeelnököt támogatják. „Lunter úrral most is jó az együttműködésünk” – mondta Gubík.
Kassa megyében még kérdéses, hogy ki lesz a párt elnökjelöltje. Mérlegeli indulását Pandy Péter, az országos tanács elnöke, de az sem kizárt, hogy valamelyik szlovák jelöltet fogja támogatni a párt. Nem zárták ki a jelenlegi megyeelnök Rastislav Trnka támogatását sem. „Mérlegelni kell azonban, hogy jelenleg 4 büntetőeljárás is folyik ellene” – mondta az Új Szónak Pandy. Marián Porvažníkot a Progresszív Szlovákia indítja a többi ellenzéki párt támogatásával, Igor Šimko pedig a Hlas jelöltje.
„A saját jelölt indítása óriási lehetőség lenne kampánystratégia szempontjából is, ezért alaposan megvizsgáljuk majd ennek a lehetőségét is”
– jelentette ki Pandy. Bízik benne, hogy július 3-ig dönteni tudnak, akkor indul ugyanis a Magyar Szövetség választási kampánya.
Kapcsolódó cikkünk
Őry Péter hétfő reggel a közösségi oldalán jelentette be, hogy lemondott a Magyar Szövetségben betöltött valamennyi tisztségéről. Őry elégedetlen a megyei képviselőjelöltek kiválasztásával. Gubík megérti a lemondását, de továbbra is számol vele.
„A Magyar Szövetség országos alelnöki és összes országos, valamint járási szintű tisztségemről lemondtam” – írta rövid bejegyzésében a politikus.
Őry egyelőre nem indokolta döntését, így nem ismert, hogy mi vezetett a tisztségekről való lemondásához. A párt részéről sem érkezett még hivatalos reakció a bejelentésre.
Lapunk információi szerint azonban Őry kifogásolta, hogy a Gubík László által meghirdetett „korszakváltás” nem látszik a párt megyei jelöltlistáin.
Őry elsősorban a Nagyszombat megyei listát, vagyis a dunaszerdahelyi és a galántai járási listákat kifogásolta, amelyek gyakorlatilag megegyeznek a négy évvel ezelőtti jelöltlistákkal.
Őry kifogásolta azt is, hogy várhatóan Berényi József lesz a párt megyeelnökjelöltje Nagyszombat megyében, a párt dunaszerdahelyi és galántai járási elnökségei ugyanis őt javasolták. Kérdés még, hogy a dunaszerdahelyi járási konferencia rábólint-e Berényi jelölésére, illetve Gubík László él-e egyetértési jogával, tehát megvétózza-e Berényi jelölését. A pártelnök a napokban arról beszélt, hogy nem tartja jó megyeelnökjelöltnek Berényit.
A régióban nem történt „korszakváltás”
A párt országos alelnöke a képviselőjelöltek kapcsán nem értett egyet Gubík László elnökkel, feltehetően ez vezetett a lemondásához.
Őry Péter szerint a párt megújulását, a Gubík által meghirdetett „korszakváltást” a járásokban működő klikkek akadályozzák.
„Ha van 14 járási elnökségi tag, akik közül 8 megyei képviselő, akkor már el is lehet felejteni a megújulást”
– mondta korábban a dunaszerdahelyi járási jelöltek kiválasztásának margójára Őry. A dunaszerdahelyi járási elnökség a járás nyolc képviselőjelölti posztjára egy kivételével az eddigi képviselőket jelölte, és az új jelölt – Pálinkás Évi – is ehhez a „klikkhez” kapcsolódik.
Őry azt szerette volna elérni, hogy Gubík határozottabban éljen az egyetértési jogával, amit a párt utolsó kongresszusa szavazott meg az alapszabályban a pártelnök számára. A jelöltállításnál – így a megyei jelöltek esetében is – az elnöknek beleszólása van a listába, egyfajta vétójogot biztosít számára ez a lehetőség.
Gubík továbbra is számít Őryre
Gubík László szerint Őry Péter a párt országos politikájával teljesen egyetért.
„Ugyanakkor elégedetlen a korszakváltás ütemével és mértékével néhány nagyobb járásban, és mivel ezekben nem tudta érvényesíteni politikai akaratát, ezért így fejezte ki tiltakozását”
– tájékoztatta az Új Szót Gubík.
A pártelnök továbbra is számít majd Őry munkájára.
„Lépését tudomásul vettem, a párt országos politikájában természetesen továbbra is számítunk rá tisztségtől függetlenül is”
– írta válaszában Gubík.
Kapcsolódó cikkünk
Nincs érdemi változás a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi és galántai járásbeli képviselőjelöltjei esetében a korábbi választásokkal összehasonlítva. A „korszakváltás” hiánya Nagyszombat megyében a párt vezetésében is vitát váltott ki.
„A csapat összeállt!” – jelentette be május 20-án a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi járási szervezete. Majd közölték a 8 képviselőjelölt nevét, akik egy kivételével ugyanazok, akik négy évvel ezelőtt is indultak a megyei képviselői helyekért, és jelenleg is képviselők. Az egy kivétel Fenes Iván, Bős polgármestere, aki már korábban bejelentette, hogy nem indul, helyette a párt járási elnöksége Pálinkás Évit jelölte. Hasonló jelölés zajlott a Galántai járásban is, hogy ahol két jelölt változott a hétből, Chomča Ervin galántai képviselő és Horváth Zoltán, Tallós polgármestere nem került a jelöltek közé.
Korszakváltás, régi emberekkel
Gubík László pártelnök a megválasztása után korszakváltást és új arcokat, fiatalítást ígért a jelöltlistákra ez ebben a két járásban nem sikerült úgy sem, hogy időközben változott a párt alapszabálya, és az elnöknek úgynevezett egyetértési joga van a megyei képviselőjelöltek esetében.
Gubík László szerint a jelöltek véglegesítése augusztus 24-ig, a törvényes határidőig folytatódhat, de ő nem akar érdemben beavatkozni. „Én tiszteletben tartom a járások véleményét” – mondta az Új Szó kérdésére a pártelnök. Nem tartja azonban kizártnak a változtatást.
„Augusztus 24-ig még sok minden történhet, vis major helyzet is, ha szükséges hozzányúlni a listához, akkor az országos elnök jogosítványai megvannak”
– mondta Gubík.
Úgy véli, a regionális politikában fontos a stabilitás, négy éve jó eredményt értek el, ezért az egyensúlyt figyelembe véve „illik bizalmat szavazni” a jelenlegi képviselőknek. Elismeri azonban, hogy szükség lenne a „korszakváltásra” is, amit ő hirdetett meg. „Az országos politikában egyelőre ez jobban látszik a párt életében és működésében, mint a regionális politikában” – mondta Gubík.
Ki lesz az elnökjelölt Nagyszombat megyében?
A korszakváltáshoz kapcsolódik Berényi József megyeelnök-jelöltsége. Őt a galántai és a dunaszerdahelyi járási szervezet is megfelelőnek tartja az elnökjelöltségre, Gubíknak viszont erről más a véleménye, nem tartja őt jó elnökjelöltnek.
„Jó megyei alelnöknek tartom, de nem megfelelő elnökjelölt”
– erősítette meg korábbi álláspontját Berényiről Gubík.
Azt a Szövetség más vezetői is megerősítették lapunknak, hogy ezúttal fennáll az esélye annak, hogy ezúttal nem Berényi József lesz a Szövetség elnökjelöltje Nagyszombat megyében. Többen is úgy vélik, hogy a pártelnöknek határozottabban élnie kellene a tavaly kapott „egyetértési jogkörével”, amely gyakorlatilag vétójogot ad neki egyes jelöltek kiválasztásánál. Szerintük a korszakváltásnak a jelöltek személyében is meg kellene mutatkoznia, de ez – legalábbis Nagyszombat megyében – nem történt meg.
Berényi már több ciklusban is az MKP majd a Szövetség elnökjelöltje volt, a jelölése azonban már legutóbb, 2022-ben is vihart kavart az akkori Szövetség vezetésében. A jelöltségét a megyei elnökségnek kellett volna jóváhagynia, ezt azonban a testülettől nem kapta meg, viszont az akkori pártelnök, Forró Krisztián az ő nevét adta le a választási bizottságnak.
Érdekes
Dunaszerdahelyi járás:
Bacsó László, Balódi László, Hájos Zoltán, Menyhárt József, Nagy József, Orosz Csaba, Pálinkás Évi, Polák László
Galántai járás:
Agócs Gergely, Berényi József, Bíró László, Forró Krisztián, Kacz Éva, Marsall János, Takáč Zsolt
A Magyar Szövetség képviselőjelöltjei Nagyszombat megyében Berényi szerint nincs más
A megyeelnökjelölt kérdésében még fontos lehet a párt dunaszerdahelyi járási konferenciájának álláspontja, amely június 10-én ülésezik. A posztra helyi szervezetek jelölték Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét és Mózes Szabolcsot, a párt korábbi alelnökét is, de ők a szavazás előtt visszaléptek a jelöltségtől.
Berényi József szerint nem nagyon lehet már változás a megyeelnökjelölti poszton Nagyszombat megyében. Őt javasolta erre a posztra a párt galántai járási konferenciája, és a járási elnökség is, ahol 13 szavazatból 11-et kapott, még a dunaszerdahelyi járási konferencia támogatását kell megszereznie.
„Rajtam kívül jelenleg nincs más jelölt, a folyamat így lezárult”
– mondta lapunknak Berényi arra kérdésre, hogy a pártelnöke szerint nem ő a megfelelő jelölt. Azt nem zárta ki, hogy a dunaszerdahelyi konferenciáig még történhet valamilyen változás.
Hozni kell a 4 évvel ezelőtti számokat
A pártelnök ugyan nem szólt bele a jelöltlistákba, de az országos tanács határozata alapján tisztújítást kell tartani azokban a járásokban, ahol rosszabb eredményt érnek el, mint négy éve. Ezt nem a megválasztott megyei képviselők száma, hanem a kapott szavazatok száma, alapján vizsgálják majd.
„Ahol a szavazatszámok alapján ugyanazt az eredményt hozzuk, mint négy éve, azzal én elégedett leszek, ha többet, akkor boldog”
– mondta Gubík.
Ahol ez nem sikerül, ott a járási vezetésnek le kell mondania, tisztújítást kell tartani.
„Ha a négy évvel korábbinál gyengébb eredményt érünk el, akkor tisztújítást kell tartani az adott járásban”
– mondta Gubík. Emellett azt is szeretné, ha a megyei képviselők illetve a polgármesterek számát tekintve az első három helyen végeznének a pártok között. Négy éve a Szövetség volt a legerősebb regionális párt ezen mutatók szerint. „Dobogós helyen kell végeznünk az összes szlovákiai párt közül” – mondta a pártelnök. Azt is biztosítani akarják, hogy benne maradjanak az 5 déli megye, vagyis Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyék vezetésében. „Kormányon kell maradnunk mind az 5 megyében, ahol most kormányon vagyunk, mert így tudunk legtöbbet segíteni a magyar lakosságnak” – mondta a pártelnök.
Szigorodó pártfegyelem
Az országos tanács fegyelmi eljárást is kilátásba helyezett azokkal szemben, akik a párt egységes kommunikációját nem tartják be.
„Aki megszegi a pártfegyelmet, legyen az kommunikációs vagy politikai fegyelem, akkor annak nemcsak a jelöltlistán, hanem a pártban sincs keresnivalója”
– mondta ezt annak kapcsán, hogy egyes párttagok a párt ellen induló jelölteket támogattak. Példa erre Balódi László, aki a Szövetség dunaszerdahelyi listáján képviselőjelölt, de a Komáromi járásban a Szövetség ellen induló polgármesterek listáját támogatta. „Ez hiba volt, ezt én is és a párt járási elnöksége is elmondta Balódinak” – mondta Gubík. Balódi ennek ellenére továbbra is képviselőjelölt maradt.
A Smerrel és a Republikával nem
Az országos tanács megerősítette az elnökségnek azt a döntését, amely kizárta a választások előtti és utáni együttműködésből a Smert és a Rapublikát. „Szlovákiának változásra és olyan kormányra van szüksége, amely sem az ország jogállamiságát, sem a gazdaságát nem veszélyezteti, tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, a déli régiók felzárkóztatását nem kezeli nemzetiségi kérdésként, és az itt élő magyarokra sem a szlovák–magyar államközi kapcsolatok túszaiként tekint. Erre a feladatra sem a Smer-SD, sem a Republika pártot nem tartjuk alkalmasnak” – áll a határozatban. Gubík szerint szükség volt arra, hogy az elnökségnek ezt a döntését a párt országos tanácsa is megerősítse.
Kapcsolódó cikkünk
Az eddigi legkeményebb kritika hangzott el Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke részéről Robert Fico miniszterelnök felé. Fico egy hétvégi videóban elemezte a saját nézőpontjából a magyar-szlovák viszonyt.
Az elmúlt időszakban alapjaiban változott meg a szlovák-magyar-szlovákiai magyar kapcsolatok háromszöge. Előbb a szlovák kormánykoalíció büntethetővé tette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, amivel a Magyar Szövetséget közelebb hozta az ellenzékéhez. Később Magyar Péter választási győzelmével Robert Fico elveszítette legszorosabb régiós szövetségesét, Orbán Viktort is.
Fico szerint a magyarországi kormányváltás a magyar-szlovák kapcsolatokra is kihat és helyesnek nevezte a tiltakozást Magyar kijelentéseivel kapcsolatban az önmagával határos Magyarországról. A Smer vezetője úgy gondolja, hogy a Magyar Szövetség köpönyegforgató módon viselkedik a kormányváltást követően és a média ösztönzésére hajszolja magát egy, a progresszívekkel közös koalícióba miközben „világszínvonalú” jogai vannak a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek.
Gubík reakcióját elsősorban az utóbbi kijelentés váltotta ki. A Magyar Szövetség elnöke szerint Fico a bejegyzésében bebizonyította, hogy a felvidéki magyarságot sosem tekintette fontosnak, csak az Orbán Viktorral való szövetséget – aki jól jött, ha valakinek a háta mögé kellett bújni. Gubík szerint Fico az új magyar miniszterelnökre hárítja a felelősséget a kapcsolatok romlásáért és ellenségeket keres, majd talál magának a kilencvenes évek narratívájának folytatásaként.
Gubík szerint aligha igaz, hogy a magyarok szlovákiai jogai világszínvonalúak: „az tény, hogy a világ nem sok helyén kezel a jogrend háborús bűnösként szinte minden tizedik állampolgárt, de én ezzel a teljesítménnyel inkább nem kérkednék” – teszi hozzá a politikus, aki a kollektív jogok rendezése kapcsán a dél-tiroli viszonyokat ajánlja Fico figyelmébe.
A Magyar Szövetség vezetője szerint Fico a videóval a magyar kártya előhúzását készíti elő, amivel a kormányzati és diplomáciai impotenciát leplezi. „Egészen biztos, hogy asszisztálnak majd ehhez a tervhez hamis álkonzervatív magyar politikusok is, akik egy tál lencséért (esetleg büntetlenségük megőrzéséért cserébe) elmondják, hogy nincs itt semmi látnivaló, ne akarjunk többet, mint ami megillet” – állítja a politikus, aki szerint az a kormány, ami nem tiszteli a magyarok jogos igényeit, meg is dőlhet.
„Biztosan kényelmesebb lett volna túszként kezelni a Magyar Szövetséget, de jelzem, hogy akár partnerként is lehetett volna (…) nem marad más, mint felébredni a szuverenista Csipkerózsika-álomból” – zárja a bejegyzését Gubík.
Kapcsolódó cikkünk
Milan Krajniak, a Konzervatívok (Keresztény Unió) vezetője szerint a hasonlóan gondolkodó pártoknak egy közös listát kellene állítaniuk a választáson. Egy platformra hozná pártját, a KDH-t, a Szlovákia mozgalmat, de akár a Magyar Szövetséget is.
Krajniak az elképzeléseit a Hanus napokon tartott közös beszélgetésen ismertette – ezen az eseményen Gubík László, a Magyar Szövetség pártelnöke szintén részt vett és élőben reagálhatott a kapcsolódó felvetésekre. A Pozsonyban zajló, beszélgetésekkel fűszerezett rendezvénysorozat célja a kereszténydemokrata politikusok és közéleti szereplők megszólítása.
Krajniak a vitafórumon az NMS legújabb közvélemény-kutatására reagált, amely többek között az öt százalékos választási küszöb alá mérte a KDH-t. A kisebb konzervatív pártok – beleértve a Magyar Szövetséget – szintén nem jutnának a parlamentbe.
A politikus kifejtette, hogy véleménye szerint sok előnye lenne a szlovákiai konzervatív pártok közös listájának és miniszterelnökének – egy ilyen blokk ugyanis képes lenne hiteles mérsékelt jobboldali programot állítani a választóknak és sikeresen szerepelne a szavazáson, ugyanis akár a választók tíz százalékát is meg tudná szólítani a szavazatok elveszése helyett. Krajniak szerint ugyanakkor a keresztény-konzervatív együttműködés számára nem a Progresszív Szlovákia az elsődleges partner, hanem a Hlas.
Milan Majerský KDH-elnök a beszélgetésen elvben nem zárkózott el a felvetéstől, de megjegyezte, hogy minden pártnak a saját választóival kell elrendeznie, egyáltalán beleegyeznek-e egy hasonló felvetésbe, ráadásul a legtöbb politikai erő a helyhatósági választásra fókuszál.
A beszélgetésen részt vevő Igor Matovič a magyarok részvétele kapcsán rámutatott, hogy Gubík László épp a PS-hez közeledik, mire a Magyar Szövetség elnöke tisztázta, nem készül koalíciókötésre a Progresszív Szlovákiával és közös választási listán sem indul a liberálisokkal. Gubík szerint a PS és a Magyar Szövetség közti tárgyalások a progresszívek nyitott hozzáállása miatt pörögtek fel – a szlovák párt nyitott a magyar fél programjára, például a nemzetiségi témák terén. A politikus szerint nincs akadálya annak, hogy a Magyar Szövetség más pártokkal is tárgyaljon, politikai blokkokban viszont jelenleg nem gondolkodik.
A beszélgetésen a jövőbeni koalíciók is szóba kerültek, a téma margójára Igor Matovič kijelentette, hogy a Szlovákia mozgalom a Progresszív Szlovákia és az ellenzék partnereként tekint magára – Robert Ficót pedig hamis konzervatívnak tartja, aki semmilyen módon nem képviseli a hasonló értékeket.
Majerský a korrupció elutasítását, valamint az LGBT-ideológia gyakorlatba való átültetése elleni fellépést tekinti közös alapnak a koalíciókötés szempontjából és úgy gondolja, hogy a konzervatív pártok segíthetnek a célkitűzések megvalósulásában.
A szlovák közönség előtt beszélő Gubík László a vitában elmondta, hogy a magyar közösség a gyakorlatban nem húzott hasznot Robert Fico és Orbán Viktor szövetségéből, sem gazdasági, sem pedig jogi értelemben. A politikus szerint a Magyar Péterrel való találkozóján felhívta a figyelmét a Felvidék szó megfontolt használatára, mivel az zavart okozhat a szlovákiai politikai közegben a fogalom eltérő értelmezése miatt.
Gubík a miniszterelnök sok vitát kiváltó kijelentéséről is szót ejtett: Magyar Pétert több szlovák politikus kritizálta, mikor kijelentette, Magyarország önmagával határos. A Magyar Szövetség elnöke szerint ez egy Sigmund Freud-idézet újrahasznosítása, aki ugyanezt a választ adta arra a kérdésre, melyik a legskizofrénebb nép Európában – azóta pedig a magyarországi szóhasználat része lett.
Kapcsolódó cikkünk
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke 10 pontban foglalta össze, hogyan képzeli el pártja politikai jövőjét az elkövetkező időszakban.
Egy nappal azután, hogy Őry Péter bejelentette, lemond a Magyar Szövetség országos és járási szintű tisztségeiről, Gubík László a közösségi oldalán közzétett egy bejegyzést, melyben 10 pontban szedte össze, hogyan képzeli el pártja további jövőjét.
Őry egyébként lapunknak azt nyilatkozta, azért mondott le a pártban betöltött pozícióiról, mert úgy gondolja, hogy a Gubík által jelzett korszakváltásra nemcsak országosan, hanem regionális szinten is szükség van, ez utóbbi pedig szerinte nem valósul meg.
Kapcsolódó cikkünk
Nyitra megyében is összeállt a Magyar Szövetség képviselőjelölt-listája, habár a végleges döntésre még várni kell. Sok új név nincs a listán, az elnökjelöltről pedig csak a következő napokban születik döntés.
Várhatóan nem él majd a Magyar Szövetség a Progresszív Szlovákia ajánlatával, és nem kér a PS támogatásából a megyeelnök-választáson. A progresszív párt még tavasszal ajánlotta fel a Magyar Szövetségnek, hogy támogatja jelöltjét Nyitra megye elnöki posztjára, ha általuk is támogatható jelöltet találnak. A Magyar Szövetségnek azonban még mindig nincs végleges jelöltje a pártnak, a következő napokban dől el, hogy kit indítanak a posztért.
„Június 20-án lesz az országos tanács ülése, ott dől majd el, hogy ki lesz a párt jelöltje”
– mondta lapunknak Csenger Tibor, a Szövetség és a Nyitra megyei önkormányzat alelnöke.
Még mindig versenyben van Viola Miklós, akit a komáromi járási szervezet jelölt, amely már tavaly, még a párt országos közgyűlése előtt lezárta a jelöltlistát. Ezen szerepelt Viola Miklós jelenlegi megyei képviselő is, akit a komáromiak a megyeelnökjelölti posztra is akalmasnak találtak. Viola azonban néhány nappal később kilépett a pártból. A párt hivatalos jelöltjei között ugyan nem szerepel Viola, de a komáromi szervezet nem választott helyette új jelöltet, jelenleg a 8 komáromi járási posztra csak 7 jelöltjük van. Ha tehát akár függetlenként is indul, a Szövetség akár még támogathatja is a megválasztását azzal, hogy nem állít teljes listát. A komáromi járási szervezet aktuális Facebook-oldalán csak hét jelöltet tüntetnek fel.
Lapunk információi szerint Viola még mindig jelölt a megyeelnöki posztra is, vagy legalábbis számolnak vele a Szövetségben. Lapunk megkeresésére Viola nem reagált, amint válaszol, bővítjük cikkünket.
De jelölt a megyei elnöki posztra Gubík László pártelnök is, habár még nem jelentette ki egyértelműen, hogy elvállalná ezt a feladatot. Legutóbb arról beszélt, hogy ugyan nem “ambíciója” a megyeelnöki poszt, de még nem döntött a kérdésben. Őt több járás is jelölte az elnökjelöltnek Nyitra megyében.
Csenger szerint azonban a párt nem fog támaszkodni a PS támogatására.
„Az a megegyezés a járások között, hogy saját, önálló jelöltünk lesz, és nem lesz külső támogatás”
– mondta lapunknak Csenger. Ezzel azonban azt is kizárták, hogy behúzzák a megyeelnöki posztot, önállóan ugyanis nincs esélyük megnyerni a megyeelnök-választást.
Négy évvel ezelőtt Csenger volt a párt megyeelnök-jelöltje, de most nem vállalta, mert indul a zselizi polgármesteri posztért.
„A megyeelnökjelöltség és a polgármesterjelöltség véleményem szerint nem fér össze, mindkettő egész embert kíván”
– mondta lapunknak Csenger azzal, hogy neki a zselizi polgármesteri funkció megszerzése a legfontosabb.
Kapcsolódó cikkünk
Nincs érdemi változás a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi és galántai járásbeli képviselőjelöltjei esetében a korábbi választásokkal összehasonlítva. A „korszakváltás” hiánya Nagyszombat megyében a párt vezetésében is vitát váltott ki.
„A csapat összeállt!” – jelentette be május 20-án a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi járási szervezete. Majd közölték a 8 képviselőjelölt nevét, akik egy kivételével ugyanazok, akik négy évvel ezelőtt is indultak a megyei képviselői helyekért, és jelenleg is képviselők. Az egy kivétel Fenes Iván, Bős polgármestere, aki már korábban bejelentette, hogy nem indul, helyette a párt járási elnöksége Pálinkás Évit jelölte. Hasonló jelölés zajlott a Galántai járásban is, hogy ahol két jelölt változott a hétből, Chomča Ervin galántai képviselő és Horváth Zoltán, Tallós polgármestere nem került a jelöltek közé.
Korszakváltás, régi emberekkel
Gubík László pártelnök a megválasztása után korszakváltást és új arcokat, fiatalítást ígért a jelöltlistákra ez ebben a két járásban nem sikerült úgy sem, hogy időközben változott a párt alapszabálya, és az elnöknek úgynevezett egyetértési joga van a megyei képviselőjelöltek esetében.
Gubík László szerint a jelöltek véglegesítése augusztus 24-ig, a törvényes határidőig folytatódhat, de ő nem akar érdemben beavatkozni. „Én tiszteletben tartom a járások véleményét” – mondta az Új Szó kérdésére a pártelnök. Nem tartja azonban kizártnak a változtatást.
„Augusztus 24-ig még sok minden történhet, vis major helyzet is, ha szükséges hozzányúlni a listához, akkor az országos elnök jogosítványai megvannak”
– mondta Gubík.
Úgy véli, a regionális politikában fontos a stabilitás, négy éve jó eredményt értek el, ezért az egyensúlyt figyelembe véve „illik bizalmat szavazni” a jelenlegi képviselőknek. Elismeri azonban, hogy szükség lenne a „korszakváltásra” is, amit ő hirdetett meg. „Az országos politikában egyelőre ez jobban látszik a párt életében és működésében, mint a regionális politikában” – mondta Gubík.
Ki lesz az elnökjelölt Nagyszombat megyében?
A korszakváltáshoz kapcsolódik Berényi József megyeelnök-jelöltsége. Őt a galántai és a dunaszerdahelyi járási szervezet is megfelelőnek tartja az elnökjelöltségre, Gubíknak viszont erről más a véleménye, nem tartja őt jó elnökjelöltnek.
„Jó megyei alelnöknek tartom, de nem megfelelő elnökjelölt”
– erősítette meg korábbi álláspontját Berényiről Gubík.
Azt a Szövetség más vezetői is megerősítették lapunknak, hogy ezúttal fennáll az esélye annak, hogy ezúttal nem Berényi József lesz a Szövetség elnökjelöltje Nagyszombat megyében. Többen is úgy vélik, hogy a pártelnöknek határozottabban élnie kellene a tavaly kapott „egyetértési jogkörével”, amely gyakorlatilag vétójogot ad neki egyes jelöltek kiválasztásánál. Szerintük a korszakváltásnak a jelöltek személyében is meg kellene mutatkoznia, de ez – legalábbis Nagyszombat megyében – nem történt meg.
Berényi már több ciklusban is az MKP majd a Szövetség elnökjelöltje volt, a jelölése azonban már legutóbb, 2022-ben is vihart kavart az akkori Szövetség vezetésében. A jelöltségét a megyei elnökségnek kellett volna jóváhagynia, ezt azonban a testülettől nem kapta meg, viszont az akkori pártelnök, Forró Krisztián az ő nevét adta le a választási bizottságnak.
Érdekes
Dunaszerdahelyi járás:
Bacsó László, Balódi László, Hájos Zoltán, Menyhárt József, Nagy József, Orosz Csaba, Pálinkás Évi, Polák László
Galántai járás:
Agócs Gergely, Berényi József, Bíró László, Forró Krisztián, Kacz Éva, Marsall János, Takáč Zsolt
A Magyar Szövetség képviselőjelöltjei Nagyszombat megyében Berényi szerint nincs más
A megyeelnökjelölt kérdésében még fontos lehet a párt dunaszerdahelyi járási konferenciájának álláspontja, amely június 10-én ülésezik. A posztra helyi szervezetek jelölték Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét és Mózes Szabolcsot, a párt korábbi alelnökét is, de ők a szavazás előtt visszaléptek a jelöltségtől.
Berényi József szerint nem nagyon lehet már változás a megyeelnökjelölti poszton Nagyszombat megyében. Őt javasolta erre a posztra a párt galántai járási konferenciája, és a járási elnökség is, ahol 13 szavazatból 11-et kapott, még a dunaszerdahelyi járási konferencia támogatását kell megszereznie.
„Rajtam kívül jelenleg nincs más jelölt, a folyamat így lezárult”
– mondta lapunknak Berényi arra kérdésre, hogy a pártelnöke szerint nem ő a megfelelő jelölt. Azt nem zárta ki, hogy a dunaszerdahelyi konferenciáig még történhet valamilyen változás.
A járási jelöltek között sincs sok új név
„Az Érsekújvári és a Lévai járásban múlt héten volt a jelöltállító konferencián, mindkét járásban végleges a jelöltek neve” – tájékoztatta lapunkat Csenger Tibor, a Szövetség megyei frakcióvezetője. Az Érsekújvári járás két körzetre Párkányban a három helyre három jelöltet választottak, az érsekújvári körzetben nem teljes lista, csak a négy jelöltet választottak, de ott általában a Szövetség jelöltjei a sikertelenek között szerepelnek.
„A Lévai járásban szintén teljes, kilenc fős listát állítottunk”
– mondta Csenger. A Vágsellyei járásban még nem tartott konferenciát a párt, de is megvan a 3 jelölt.
A befutó körzetekben nincs sok változás a négy évvel korábbi jelöltekhez képest.
Párkányban ugyanazzal a három névvel találkozhatunk: Farkas Iván, Vitkó Andrea és Bolya Szabolcs indul.
Az érsekújvári körzetben Bób Jánost, Czékus Andrást, Farkas Tibort és Pék Pált indítja a Szövetség.
A Lévai járásban is végleges és teljes a lista, a kilenc lehetséges helyre kilenc jelöltet állítanak. Csenger elismeri, hogy nem minden járásban érzékelhető a változás a jelöltek szintjén
„A Lévai járásban 4 új jelölt van a kilenc között”
– mondta Csenger. Ezt kicsit árnyalja, hogy 2022-ben ebben a járásban 5 képviselői helyet szerzett a Szövetség, és mind az öt jelenlegi képviselő indul az októberi választáson is.
A Vágsellyei járásban is újra indulnak a jelenlegi megyei képviselők. A párt járási elnöksége május végén Agócs Kőrösi Ildikót, Baranyay Zsoltot és Tölgyesi Róbertet javasolta képviselőjelöltnek.
Érdekes
Érsekújvári járás:
Párkányi szavazókerület: Bolya Szabolcs, Farkas Iván, Vitkó Andrea,
Érsekújvári szavazókerület: Bób János, Czékus András, Farkas Tibor, Pék Pál,
Komáromi járás:
Andruskó Imre, Bauer Ildikó, Becse Norbert, Gyarmati Tihamér, Iván Tamás, Orosz Örs, Zink Vass Nóra – Viola Miklós indulása kérdéses
Lévai járás:
Antal Nyustin Ágnes, Csenger Tibor, Csonka Ákos, Farkas Attila, Fekete Zoltán, Köpöncei Péter, Mácsadi István, Sál Attila, Zachar Pál
Vágsellyei járás:
Agócs Kőrösi Ildikó, Baranyay Zsolt és Tölgyesi Róbert
A Magyar Szövetség képviselőjelöltjei Nyitra megyében Kapcsolódó cikkünk
Őry Péter hétfő reggel a közösségi oldalán jelentette be, hogy lemondott a Magyar Szövetségben betöltött valamennyi tisztségéről. Őry elégedetlen a megyei képviselőjelöltek kiválasztásával. Gubík megérti a lemondását, de továbbra is számol vele.
„A Magyar Szövetség országos alelnöki és összes országos, valamint járási szintű tisztségemről lemondtam” – írta rövid bejegyzésében a politikus.
Őry egyelőre nem indokolta döntését, így nem ismert, hogy mi vezetett a tisztségekről való lemondásához. A párt részéről sem érkezett még hivatalos reakció a bejelentésre.
Lapunk információi szerint azonban Őry kifogásolta, hogy a Gubík László által meghirdetett „korszakváltás” nem látszik a párt megyei jelöltlistáin.
Őry elsősorban a Nagyszombat megyei listát, vagyis a dunaszerdahelyi és a galántai járási listákat kifogásolta, amelyek gyakorlatilag megegyeznek a négy évvel ezelőtti jelöltlistákkal.
Őry kifogásolta azt is, hogy várhatóan Berényi József lesz a párt megyeelnökjelöltje Nagyszombat megyében, a párt dunaszerdahelyi és galántai járási elnökségei ugyanis őt javasolták. Kérdés még, hogy a dunaszerdahelyi járási konferencia rábólint-e Berényi jelölésére, illetve Gubík László él-e egyetértési jogával, tehát megvétózza-e Berényi jelölését. A pártelnök a napokban arról beszélt, hogy nem tartja jó megyeelnökjelöltnek Berényit.
A régióban nem történt „korszakváltás”
A párt országos alelnöke a képviselőjelöltek kapcsán nem értett egyet Gubík László elnökkel, feltehetően ez vezetett a lemondásához.
Őry Péter szerint a párt megújulását, a Gubík által meghirdetett „korszakváltást” a járásokban működő klikkek akadályozzák.
„Ha van 14 járási elnökségi tag, akik közül 8 megyei képviselő, akkor már el is lehet felejteni a megújulást”
– mondta korábban a dunaszerdahelyi járási jelöltek kiválasztásának margójára Őry. A dunaszerdahelyi járási elnökség a járás nyolc képviselőjelölti posztjára egy kivételével az eddigi képviselőket jelölte, és az új jelölt – Pálinkás Évi – is ehhez a „klikkhez” kapcsolódik.
Őry azt szerette volna elérni, hogy Gubík határozottabban éljen az egyetértési jogával, amit a párt utolsó kongresszusa szavazott meg az alapszabályban a pártelnök számára. A jelöltállításnál – így a megyei jelöltek esetében is – az elnöknek beleszólása van a listába, egyfajta vétójogot biztosít számára ez a lehetőség.
Gubík továbbra is számít Őryre
Gubík László szerint Őry Péter a párt országos politikájával teljesen egyetért.
„Ugyanakkor elégedetlen a korszakváltás ütemével és mértékével néhány nagyobb járásban, és mivel ezekben nem tudta érvényesíteni politikai akaratát, ezért így fejezte ki tiltakozását”
– tájékoztatta az Új Szót Gubík.
A pártelnök továbbra is számít majd Őry munkájára.
„Lépését tudomásul vettem, a párt országos politikájában természetesen továbbra is számítunk rá tisztségtől függetlenül is”
– írta válaszában Gubík.
Kapcsolódó cikkünk
Nincs érdemi változás a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi és galántai járásbeli képviselőjelöltjei esetében a korábbi választásokkal összehasonlítva. A „korszakváltás” hiánya Nagyszombat megyében a párt vezetésében is vitát váltott ki.
„A csapat összeállt!” – jelentette be május 20-án a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi járási szervezete. Majd közölték a 8 képviselőjelölt nevét, akik egy kivételével ugyanazok, akik négy évvel ezelőtt is indultak a megyei képviselői helyekért, és jelenleg is képviselők. Az egy kivétel Fenes Iván, Bős polgármestere, aki már korábban bejelentette, hogy nem indul, helyette a párt járási elnöksége Pálinkás Évit jelölte. Hasonló jelölés zajlott a Galántai járásban is, hogy ahol két jelölt változott a hétből, Chomča Ervin galántai képviselő és Horváth Zoltán, Tallós polgármestere nem került a jelöltek közé.
Korszakváltás, régi emberekkel
Gubík László pártelnök a megválasztása után korszakváltást és új arcokat, fiatalítást ígért a jelöltlistákra ez ebben a két járásban nem sikerült úgy sem, hogy időközben változott a párt alapszabálya, és az elnöknek úgynevezett egyetértési joga van a megyei képviselőjelöltek esetében.
Gubík László szerint a jelöltek véglegesítése augusztus 24-ig, a törvényes határidőig folytatódhat, de ő nem akar érdemben beavatkozni. „Én tiszteletben tartom a járások véleményét” – mondta az Új Szó kérdésére a pártelnök. Nem tartja azonban kizártnak a változtatást.
„Augusztus 24-ig még sok minden történhet, vis major helyzet is, ha szükséges hozzányúlni a listához, akkor az országos elnök jogosítványai megvannak”
– mondta Gubík.
Úgy véli, a regionális politikában fontos a stabilitás, négy éve jó eredményt értek el, ezért az egyensúlyt figyelembe véve „illik bizalmat szavazni” a jelenlegi képviselőknek. Elismeri azonban, hogy szükség lenne a „korszakváltásra” is, amit ő hirdetett meg. „Az országos politikában egyelőre ez jobban látszik a párt életében és működésében, mint a regionális politikában” – mondta Gubík.
Ki lesz az elnökjelölt Nagyszombat megyében?
A korszakváltáshoz kapcsolódik Berényi József megyeelnök-jelöltsége. Őt a galántai és a dunaszerdahelyi járási szervezet is megfelelőnek tartja az elnökjelöltségre, Gubíknak viszont erről más a véleménye, nem tartja őt jó elnökjelöltnek.
„Jó megyei alelnöknek tartom, de nem megfelelő elnökjelölt”
– erősítette meg korábbi álláspontját Berényiről Gubík.
Azt a Szövetség más vezetői is megerősítették lapunknak, hogy ezúttal fennáll az esélye annak, hogy ezúttal nem Berényi József lesz a Szövetség elnökjelöltje Nagyszombat megyében. Többen is úgy vélik, hogy a pártelnöknek határozottabban élnie kellene a tavaly kapott „egyetértési jogkörével”, amely gyakorlatilag vétójogot ad neki egyes jelöltek kiválasztásánál. Szerintük a korszakváltásnak a jelöltek személyében is meg kellene mutatkoznia, de ez – legalábbis Nagyszombat megyében – nem történt meg.
Berényi már több ciklusban is az MKP majd a Szövetség elnökjelöltje volt, a jelölése azonban már legutóbb, 2022-ben is vihart kavart az akkori Szövetség vezetésében. A jelöltségét a megyei elnökségnek kellett volna jóváhagynia, ezt azonban a testülettől nem kapta meg, viszont az akkori pártelnök, Forró Krisztián az ő nevét adta le a választási bizottságnak.
Érdekes
Dunaszerdahelyi járás:
Bacsó László, Balódi László, Hájos Zoltán, Menyhárt József, Nagy József, Orosz Csaba, Pálinkás Évi, Polák László
Galántai járás:
Agócs Gergely, Berényi József, Bíró László, Forró Krisztián, Kacz Éva, Marsall János, Takáč Zsolt
A Magyar Szövetség képviselőjelöltjei Nagyszombat megyében Berényi szerint nincs más
A megyeelnökjelölt kérdésében még fontos lehet a párt dunaszerdahelyi járási konferenciájának álláspontja, amely június 10-én ülésezik. A posztra helyi szervezetek jelölték Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét és Mózes Szabolcsot, a párt korábbi alelnökét is, de ők a szavazás előtt visszaléptek a jelöltségtől.
Berényi József szerint nem nagyon lehet már változás a megyeelnökjelölti poszton Nagyszombat megyében. Őt javasolta erre a posztra a párt galántai járási konferenciája, és a járási elnökség is, ahol 13 szavazatból 11-et kapott, még a dunaszerdahelyi járási konferencia támogatását kell megszereznie.
„Rajtam kívül jelenleg nincs más jelölt, a folyamat így lezárult”
– mondta lapunknak Berényi arra kérdésre, hogy a pártelnöke szerint nem ő a megfelelő jelölt. Azt nem zárta ki, hogy a dunaszerdahelyi konferenciáig még történhet valamilyen változás.
Gubík kijelölte az utat
Pár nappal ezelőtt lapunk is beszámolt róla, hogy a Magyar Szövetség szorosabb együttműködésről állapodott meg a Progresszív Szlovákiával (PS). Gubík és Michal Šimečka, a PS elnöke közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy három szakmai csoportot hoznak létre, amelyek egyeztetik a pártok programjait:
az első Kelet-Szlovákia gazdasági fellendítésének lehetőségeivel foglalkozik majd,a második a nemzeti kisebbségek helyzetét kívánja rendezni, beleértve a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat is,a harmadik pedig a külpolitikai kérdéseket tisztázná, köztük Szlovákia és Magyarország történelmi megbékélését.
Gubíkot a hazai sajtóban és a közösségi médiában is bírálták a PS-szel való szorosabb együttműködés miatt.
A pártelnök a bejegyzésében hangsúlyozta, az „ügyek mentén történő politizálás” mellett teszi le a voksát, ehhez pedig tárgyalni kell a lehetséges jövőbeni partnerekkel.
A Magyar Szövetség vezetője számára Robert Fico jelenlegi miniszterelnök az utóbbi időben vállalhatatlanná vált, emiatt ki is zárta a Smerrel való együttműködés lehetőségét.
„A kormányfő bizonyíthatta volna egy jogállási törvénnyel, gazdasági intézkedésekkel vagy bármilyen más apróbb gesztussal, hogy fontos számára az itt élő magyarság és a déli régiók, ehelyett – tiltakozásunk ellenére – képletesen közénk lövetett egy lex Benessel”
– írta.
Hozzátette, a Smerrel való együttműködés eddig minden párt számára kárt okozott, példaként Andrej Dankót, Matúš Šutaj Eštokot és Bugár Bélát említette.
Mindezek ellenére hangsúlyozta, a PS-szel sem egy esetleges választási együttműködésről egyeztet: „Számtalanszor elmondtam már, de ha kell, újból és újból megerősítem, hogy a Magyar Szövetség nem kíván sem a PS, sem más párt listáján indulni.”
Nincs értelme a Fideszt gyászolni
Gubík a bejegyzésében kitért a szlovák–magyar kapcsolatok jelenlegi állapotára is. Mint írta, az Orbán–Fico szövetségből az itteni magyarság a kulcsfontosságú kérdésekben semmit sem profitált, így itt az ideje, hogy a felvidéki magyar politika önálló utat járjon, és ne várjon a bizonytalannak tekinthető Magyar–Fico kapcsolat eredményeire.
Úgy véli, nincs értelme siránkozni a magyar választás eredményein sem.
„Maradjunk a józan ész talaján, bíráljuk Brüsszel túlkapásait, ahogy Moszkva és Washington hatalmi játszmáit is, ne legyen kérdés az Isten-Haza-Család szentháromság, de ettől még nem vagyunk és nem is lehetünk sem a Smer, sem a Republika szövetségesei, sem az ellenzék csicskásai, ugyanakkor az európai együttműködés megkérdőjelezői sem”
– fogalmazott a pártelnök, aki szerint el kell engedni az önsorsrontó szuverenista és a globalista lózungokat is.
„Ne hagyjuk szétverni egyetlen pártunkat!”
A Magyar Szövetség vezetője szerint a párt jelenleg egy komoly esély kapujában áll.
„Ha sikerül kitárgyalni a liberálisokkal az elmúlt évek legkomolyabb jogbővítési és gazdaságélénkítő intézkedéseit, a konzervatívokkal pedig megnyugtató kultúretikai garanciákat, és mindezt egy csomagban letenni a felvidéki magyar választó asztalára, akkor azok után mindannyian vizsgázunk”
– írta.
Hangsúlyozta, nem szabad engedni, hogy a párt rosszakarói bomlasztásra használják fel a korszakváltás minden egyes „külső és belső rezdülését”. Mindemellett az írástudók felelősségét emelte ki, szerinte most mindenkinek „billentyűzetet, tollat és mikrofont” kell ragadnia, hogy a pulóveres fórumok üzenete minél szélesebb rétegekhez eljusson.
Gubík: a helyzet változatlan
Gubík László a párt országos tanácsa után nem értette, hogy Berényi József miről akar még tárgyalni. „Nem felel meg a valóságnak ez a feltételezés” – válaszolta Gubík az Új Szó kérdésére, hogy miért mondta Berényi, hogy a Szövetség elnökeként nem támogatja az elnökjelöltségét.
Berényivel azóta sem tárgyalt a jelöltségéről, habár az Alsószeli Jurtanapokon a hétvégén találkoztak.
„Ugyanaz a helyzet, mint az OT után volt: a támogatás egyhangú az OT részéről, a határozatban is szerepel a két megyeelnökjelölt neve”
– ismertette az aktuális helyzetet az Új Szóval Gubík.
Szerinte azóta más nem történt. „Nem volt egyeztetés vagy tárgyalás” – mondta a pártelnök.
Azt sem tudta megmondani, hogy Berényi milyen párton belüli fórumokon szeretné megvitatni a jelöltségét. A párt pénteken, július 3-án, a Martosi Pikniken akarja a kampányát egyeztetni a jelöltekkel, az arculatot és a jelmondatokat megvitatni. „Ez egy belső fórum lesz a jelöltekkel” – mondta Gubík. Bízik benne, hogy addigra Berényi jelöltsége is tisztázódni fog.
„Én megszavaztam a jelöltségét az OT-n, kiemeltem a megyei önkormányzatban végzett munkáját, elmondtam, hogy alispánnak rá van szükség, és a járásoknak a döntését is elfogadtam. Más jelölt nincs”
– mondta lapunknak Gubík.
A hivatalos jelöltlistákat csak augusztus végén kell leadniuk a pártoknak, viszont minél korábban megnevezik a jelölteket, annál hosszabb lehet a kampány.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
