Látványos változáson esett át a füleki 47. számú Koháry István cserkészcsapat bázisa. A sokéves önkéntes munkának és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága hathatós támogatásának köszönhetően hamarosan újra régi pompájában tündököl II. Koháry István füleki várkapitány kúriája.
Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Fülek egyik domináns, történelmi épülete valaha megújul. A helyi cserkészek azonban nem törődtek a kétkedőkkel, és a kezükbe vették a kúria sorsát. Támogatás nélkül, időt és saját anyagiakat sem sajnálva évekig dolgoztak azon, hogy méltó cserkészotthont alakítsanak ki maguknak, és hűek maradjanak II. Koháry István emlékéhez. Mára a barokk kastély gyönyörűen megújult, a munka azonban még korántsem ért véget.
Nemesi rezidenciából a cserkészek központja
Neki köszönhetően megépült a római katolikus templom és a Koháry-kúria, amely a várral és a templommal együtt Fülek harmadik legősibb épülete. 1725-ben már állt, mivel Koháry itt töltötte a böjti időszakot. II. Koháry István halálát követően a füleki Koháry-uradalom házasság révén Coburg Gothai Fülöp hercegé lett, majd az első világháború során a helyi gazdák tulajdonába került.
Az erősen omladozó épület fele a Görőcs családnak köszönhetően 2003-ban került a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség tulajdonába, akkorra viszont már jelentősen megromlott az állaga. A tető kritikus állapotban volt, a falak omladoztak, így a renoválás halaszthatatlanná vált. A helyi cserkészek rögtön nekikezdtek a tető felújításának és a belső munkáknak, hogy mentsék a menthetőt.
Fiatalok voltunk, huszonévesek. Az emberek nem nagyon bíztak bennünk, azt hitték, hogy a terveink kudarcba fulladnak. Mi azonban elszántan, szeretettel és a füleki vár utolsó kapitányának hagyatéka iránti tisztelettel vágtunk bele a munkálatokba. Ma már elégedetten mondhatjuk, hogy sikerült elérni a kitűzött célt
– mondta Nagy Zoltán, a füleki 47. számú Koháry István cserkészcsapat elnöke, aki a kezdetektől önkéntes kőművesmesterként vesz részt a helyreállításban. Elmondta azt is, hogy az épület részletes feltérképezése számos meglepést tartogatott számukra. Az egyik ilyen felfedezés egy speciális fűtési folyosó, amit a szolgák arra használtak, hogy tüzelőanyagot töltsenek a kályhába anélkül, hogy bizonyos helyiségekbe belépjenek, és esetleg megzavarják az uraságot.
A közösségi munka nemesít
– Mindannyian önkéntesként dolgoztunk az épület felújításán. Előfordult, hogy a kőművesek, akik szintén a cserkészcsapat tagjai, saját költségükön vásárolták meg az építőanyagot, hogy a munkákkal haladni tudjunk – tette hozzá Mesiarik Marián, a csapat tagja. Így zajlottak a munkák egészen a tavalyi évig, amikor is a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség a magyar kormánytól mintegy 114 ezer eurós támogatásban részesült. A feltétel csupán annyi volt, hogy ők maguk végezzék el a további helyreállítást is. A kapott támogatásból megvásárolták az épület maradék részét, ami egészen a közelmúltig siralmas állapotban volt. A fennmaradó összeget pedig a kúria felújításába fektették.
Minden cserkész otthona
A cserkészek tavaly áprilisban hatalmas lendülettel vágtak bele a munkálatokba. A felújítás és állagmegóvás után, a fellelt kordokumentumok alapján, a történelmi hűség jegyében igyekeztek visszaállítani az épület eredeti állapotát.
A kültéri munkák elvégzése után az év utolsó hónapjaiban a beltéri munkálatok is megkezdődtek, amelyek eredményét december során dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője is megtekintette. Jelenleg a kúria több mint felét restaurálták, de a cserkészek további forrásokat szeretnének lehívni a fennmaradó rész rendbehozatalára is. A tervek szerint az épület a felújítást követően továbbra is elsősorban a felvidéki magyar cserkészetet és a régió magyar közösségét fogja szolgálni. A nyilvánosság számára pedig tárlatvezetést, valamint rendszeres nyitvatartás bevezetését tervezik a nyári szezon idején.
Azt szeretnénk, hogy az épület minden magyar cserkész otthona legyen. Itt tartjuk a heti összejöveteleinket, a csapat rendezvényeit, de más cserkészcsapatokat is vendégül látunk.
Továbbra is azon leszünk, hogy az ifjúságnevelő tevékenységeink során folyamatosan élettel, rendszeres kiscsoportos foglalkozásokkal töltsük meg az épületet, amely a felvidéki magyar cserkészet erős közösségépítő és identitáserősítő bástyája lehet a régióban – hangsúlyozta Mesiarik Marián.
Soha nem akartunk pénzt keresni az épületből, és továbbra sem szeretnénk. A célunk az volt, hogy megmentsük a jövő generációi számára, és nagyon örülünk, hogy sikerült.
Meggyőződésünk, hogy az eltelt évek során Isten és maga II. Koháry István segített bennünket felülről – zárta Baucsek Csaba, cserkész.
Megjelent a Magyar7 2023/5. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
