Törvényt módosítana a kormány, szigorítva azoknak a kormányzati és nem kormányzati személyeknek és szerveknek a körét, akik megkülönböztető jelzésként kék lámpát és szirénát használhatnak.
A kormány társadalmi egyeztetést indított a megkülönböztető jelzésekről szóló jogszabályváltozásról, melynek lényege, hogy hatályba lépésétől kezdve a kormányzati védett személyek közül csupán a miniszterelnök, a belügyminiszter és a külügyminiszter élhet a miniszterek eddigi teljes köre helyett a Készenléti Rendőrség által biztosított szolgálati gépjármű és gépjárművezető igénybevételére, a kék lámpa használatára. A tilalom természetesen a mentőket, a tűzoltókat és a rendőröket nem érinti, ahogy például sürgős esetekben az áramszolgáltató járművei is használhatnák a megkülönböztető jelzést.
Pető Attila közlekedési szakoktató az InfoRádióban elmondta: a KRESZ nem fog változni, tehát a megkülönböztető jelzéseit használó járműveknek ugyanúgy minden körülmények között elsőbbséget kell adni. Ilyenek a BKK, vagy az áramszolgáltató járművei is, akiknek időre kell odaérniük valahová, sőt ebbe a körbe tartoznak a diplomaták is.
Pető Attila szerint a változtatással „megszűnik az a jelenség, hogy megy a fekete autó, egyszer csak kinyúlik a kéz, kiteszi a megkülönböztető jelzést, elkezd szirénázni és nagyon sietni valahova”, és például egy iskola előtt áll meg. Hozzátette, hogy az intézkedéssel a különféle visszaéléseket lehet megakadályozni, és a cél az, hogy csak valóban indokolt esetben használják ezeket a jelzéseket. Például ha valahová időben oda kell érni egy ilyen járműnek, illetve, ha olyan védett személyek utaznak az autóban, akikre nézve veszélyes lehetne, ha megállnának mondjuk a piros lámpánál.
Pető Attila elmondta: a jelenleg érvényes jogszabályban már rögzítve van, hogy ha valaki ilyen jelzést használ, azt naplózni kell, be kell jelenteni, még egy mentőautó is csak engedéllyel kapcsolhatja be a megkülönböztető jelzéseit.
Ha valaki illegálisan helyez el az autóján villogó kék lámpát, 10 ezer forintos bírságra számíthat, vagy súlyosabb esetben akár bírósági eljárásra is.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
