Megszorításokat vár hazánktól Brüsszel

Megszorításokat vár hazánktól Brüsszel

Két év alatt több mint 300 milliárd forintos költségvetési kiigazítást, azaz megszorítást vár hazánktól az Európai Bizottság. Közben az Eurostat világossá tette, hogy a magyar államadósság részének tekinti az állami Eximbank kinnlevőségeit.

Nincs jogi következménye az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetésének, vagyis hiába nő a büdzsé hiánya, még így is bőven 3 százalék alatt marad a bruttó hazai termék (GDP) arányában. Ez azt jelenti, hogy nem indul újra hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. Van azonban egy másik mérőszám is, amelyben Magyarország rosszabbul teljesít a brüsszeli testület szerint. Úgy látják az uniós közgazdászok, hogy hazánk távolodik az úgynevezett középtávú költségvetési céltól (MTO), emiatt kiigazításra van szükség a büdzsében. – Idén a GDP 0,3 százalékának megfelelő, azaz mintegy százmilliárdos, jövőre pedig a nemzeti össztermék 0,6 százalékát jelentő, több mint 200 milliárd forintos kiigazításra van szükség – közölte tegnap az EB.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője szerint a jelentés feltételes módban fogalmaz, mivel döntés csak egy év múlva, a tényadatok alapján születhet, mondanivalójának lényege azonban összhangban van a hazai elemzők többségének véleményével.

Vagyis Romhányi szerint a kormány ahelyett, hogy most, az uniós forrásokból táplált gazdasági konjunktúra idején takarékoskodna és felkészülne a nehezebb időkre, indokolatlan költségvetési osztogatásba kezdett. Brüsszel lényegében arra figyelmeztette a kormányt, hogy tartsa magát az általa vázolt költségvetési pályához. Az uniós tagállamok ugyanis több évre előretekintve küldik meg a testületnek a megvalósítani kívánt fontosabb makrogazdasági célokat. Ebben hazánk 1,5 százalékos GDP-arányos középtávú hiányt vizionált, amelytől most eltér. A jövő évi büdzsében például az idei kétszázalékos hiánycélt 2,4 százalékra emeli. Nem titkolja a kormány sem, hogy osztogatásra készül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter áprilisban arra a kérdésre, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette-e, hogy választási időszak következik, a miniszter a következőt válaszolta: „Természetesen. Ne legyünk farizeusok. Négy év a kormányzati ciklus. A kormány a döntéseinél figyelembe veszi, hogy a mandátuma végén el kell számolnia. Miért bűn, ha ezeket a szempontokat is mérlegeljük?”

Brüsszelt nem hatotta meg a kabinet azon ígérete, hogy a választások után újra visszatér a hiány csökkentéséhez, több ajánlást is megfogalmazott Magyarországgal kapcsolatban. – Tovább kell mérsékelni a különadókat és csökkenteni kell az alacsony keresetűek adóékét – közölte a bizottság. Emellett Brüsszel szerint növelni kell az átláthatóságot és a versenyt a közbeszerzéseknél, illetve további korrupcióellenes intézkedések szükségesek. Kifogásolja, hogy még mindig magas a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások, illetve az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ami mind alátámasztja, hogy alacsony a verseny a közbeszerzések terén. A testület ugyanakkor kedvezőnek nevezte a munkaerő-piaci folyamatokat, megemlítve, hogy a munkanélküliség a válság előtti időszak szintjére esett vissza.

– A közmunkára fordított költségvetési kiadások az elmúlt öt évben megnégyszereződtek, noha úgy tűnik, a közfoglalkoztatási rendszer nem javítja kellő mértékben a résztvevők elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésének esélyeit – tették hozzá. A tavalyi első féléves statisztikák szerint a közmunkások csupán 13,1 százaléka tudott sikeresen kilépni a programból és munkát szerezni piaci körülmények között. Azonban a vizsgált időszakban a kilépők 60 százaléka fél éven belül ismét visszatért a közfoglalkoztatásba, vagyis nem volt túl sikeres a program.

A bizottság tegnap nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik, lényegesen kevesebb számú és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaz – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, és rendre teljesítette a kitűzött célokat. – A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen javultak az államadósság finanszírozási kondíciói is: megnövekedett a hazai szereplők részaránya, ami stabilabb hitelezői kört jelent, továbbá csökkent a devizaadósság aránya, mérsékelve az ország külső sérülékenységét – közölte az NGM.

Amíg a brüsszeli javaslatok lényegében nem kötelezik semmire a kabinetet, annak a levélváltásnak már komolyabb hatása lehet, amelyet az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatala és a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folytatott le március és április folyamán az Eximbank besorolásának ügyében. A Portfólió.hu közölte, hogy az Eurostat szerint az Eximbank a magyar állam része, vagyis a pénzintézet adósságát hozzá kell számolni a magyar államadósság-rátához, amely így két százalékponttal magasabb lenne a jelenleginél. A KSH ezt vitatja, de úgy tűnik, hogy ez továbbra sem hatja meg az uniós hivatalt. Az Eurostat korlátozó záradékot helyezett el az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében a magyar pénzügyi adatok mellé, vagyis fenntartással kezeli a magyar adatok minőségét. Erre korábban Magyarország esetében soha nem volt példa.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »