Megszólalt az NKA-ügyről a Magyar Művészeti Akadémia elnöke

Megszólalt az NKA-ügyről a Magyar Művészeti Akadémia elnöke

A választások után sem változtak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) törvényben meghatározott feladati, ezért a köztestület vállalja annak felelősségét, hogy az európai kultúra szerves részét képező nemzeti identitás éltetéséhez és formálásához továbbra is tevékenyen hozzájárul – mondta kedden, a köztestület tavaszi közgyűlésén tartott megnyitóbeszédében Turi Attila, az MMA elnöke.

„A változás természetes velejárója a bizonytalanság érzete” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a választásokat követően az Akadémia érdemben változatlan, „egyenes test és lélektartással” néz a jövő elé.

„A minőségi és példaadó kultúrára talán minden eddiginél nagyobb szüksége van nemzeti közösségünknek” – emelte ki.

Az elnök az akadémia sokszínű, élénk, szakmai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézménycsaládja nevében hangsúlyozta:

az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is.

Az elnök tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által hozott döntésekről elnöki levélben kért soron kívüli tájékoztatást a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatójától. Erre azért van szükség, mert az ideiglenes kollégium döntéseiről az Akadémiának nem volt tudomása, abba akadémiai delegált, vagy közreműködő semmilyen formában nem vett részt – hangsúlyozta Turi Attila.

Az elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Tarr Zoltán felkért kulturális minisztert a közgyűlésre a szokásoknak megfelelően, aki válaszlevelében közölte, hogy az országgyűlési meghallgatás miatt, amely a közgyűléssel egy időben zajlik, nem tud részt venni az eseményen. Meghívást kapott továbbá az Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott, de még nem hivatalba lépett elnöke, Pósfai Mihály is, aki szintén nem tudott megjelenni korábbi munkájának lezárása miatt. Az elnök hozzátette: levélben gratulált továbbá Rost Andrea akadémikusnak az országgyűlés művelődési bizottságában betöltendő alelnöki, valamint a leendő kormánybiztosi tisztséghez.

A köszöntőt követően a közgyűlés tagjai megemlékeztek a közelmúltban elhunyt akadémikusokról, majd elfogadták az MMA elnökének, elnökségének, valamint főtitkárának 2025. évi munkájáról szóló beszámolóit, az MMA tagozatainak, regionális munkacsoportjainak, bizottságainak beszámolóit, a köztestület idei költségvetési irányelveit, valamint az MMA 2024-2025. évi országgyűlési beszámolójának koncepcióját.

Hírdetés

A közgyűlés megerősítette az elnökség döntését, amely szerint a köztestület idén is MMA Életműdíjat, MMA Nagydíjat, MMA Aranyérmet, MMA Művészeti Írói Díjat, MMA Kováts Flórián-emlékérmet adományoz az arra érdemes művészeknek, majd az Akadémia rendes tagjává választotta Geiger György trombitaművészt.

Az egyéb napirendi pontban volt lehetőség az akadémikusok felszólalására. A lehetőséggel élve Kabay Barna filmrendező, a Film- és Fotóművészeti Tagozat tagja hozzászólásában azt emelte ki, hogy az Akadémiának nyitnia kellene Európa felé, szükség van arra, hogy az európai kultúrát „erősebben és hangosabban” képviselje programjában Magyarországon is az Akadémia. Emellett felháborodásának adott hangot az NKA-döntésekkel és a leköszönő miniszter, Hankó Balázs intézkedéseivel kapcsolatban, és javasolta az elnöknek, hogy annak ellenére, hogy csak sajtóinformációk vannak, az Akadémia határolódjon el azoktól az esetektől, amikor „arra nem érdemes emberek” kaptak támogatást.

Gulyás Gyula filmrendező többek közt a filmkészítőknek és televíziós alkotóknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetéssel, a Balázs Béla-díjjal kapcsolatban szólalt fel: azt kifogásolta, hogy nem veszik figyelembe a díjak odaítélésénél az Akadémia tagjai által javasoltak névsorát.

Szobolits Béla filmrendező hozzászólásában az MMA láthatóságát kifogásolta, és javaslatot tett egy havonta jelentkező magazinműsor elkészítésére, amely az Akadémia tagozatainak munkáját mutathatná be.

Turi Attila válaszában közölte: az NKA-üggyel kapcsolatban az Akadémia hivatalos állásfoglalást fog tenni, de csak miután a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől a hivatalos választ megkapja. Úgy fogalmazott:

„az ügy roppant kínos”, de nem a sajtóból szeretne tájékozódni a részletekről.

Az MMA láthatóságáról szólva kiemelte, hogy a problémát és a sürgető igényt az elnökség is érzékeli, és dolgozik annak megoldásán, hogyan tudná az MMA az online térben, modern megoldásokkal megmutatni magát, tagjait, tevékenységét. Úgy vélte, a televíziós felület már elavult, az nem lenne erre megfelelő.

Az állami kitüntetések odaítéléséről szólva elmondta: egy tiszta és átlátható rendszer kialakítására lenne szükség. Kiemelte, hogy bár az adott terület minisztere dönt a díjak odaítéléséről, de azt „a nemzet felhatalmazásával adja”, hiszen a díj egy kiemelés, példamutatás. „Mi erre tettünk javaslatot, nagyon sajnálom, hogy ezt nem fogadta meg a díjat odaítélő” – fűzte hozzá.

Turi Attila felhívta a figyelmet a Pesti Vigadóban látható időszaki kiállításokra. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által életre hívott Művészetek egy tető alatt című kiállítás arra vállalkozik, hogy bemutassa az építészeti múzeum szerteágazó tevékenységét, új távlatait és leendő otthonát, Az ajtón túl… című tárlat pedig Szőnyi István életművéből mutat be válogatást Klebelsberg-emlékév lezárásaként.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »