Szavaztak a képviselők két képviselő mentelmi jogáról, és változnak a sajtóban megjelenő rágalmazó vagy becsületsértő cikkek következményei. Ezentúl Sándor-palotának hívják a köztársasági elnök hivatalát.
129 igen szavazattal és 57 ellenében elfogadta az Országgyűlés azt a Büntető törvénykönyvet módosító javaslatot, amely szerint a jövőben nem büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Lényeges, hogy a változtatás csak a sajtótermékekre vonatkozik: ha valaki egy blogon, a Facebookon vagy hasonló oldalakon teszi ugyanezt, az továbbra is büntethető marad.
A javaslat indoklásában Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre. Ezt évek óta követelte az Európa Tanács és az Európai Unió.
Halász János hangsúlyozta: a büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas.
Novák Katalin vétója után került ismét a honatyák elé szavazásra a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény, amelyet eredetileg április 11-én szavazott meg a parlament. A köztársasági elnök azért küldte vissza az Országgyűlésnek a törvényt, mert a korrupció elleni anonim panasztételről szóló részben volt egy olyan passzus is, amely szerint azok ellen is panaszt lehetett volna tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a „gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.
Aláírás helyett emiatt a rész miatt küldte vissza megfontolásra a képviselők elé a jogszabályt, amit aztán a keddi ülésen a kifogásolt rész nélkül szavaztak meg.
A civil szervezetek egyébként bírálták a törvényt, mert véleményük szerint a korrupciót bejelentők nem kapják meg a szükséges védelmet, miközben tettükkel akár az egzisztenciájukat is kockáztatják a közjó érdekében (munkáltatójuk akár ki is rúghatja őket, vagy egyenesen bűncselekményt követhetnek el, ha olyan adatokat szivárogtatnak ki a munkahelyükről).
Módosult a választási törvény is, szűk egy évvel a 2024-es önkormányzati és EP-választások előtt – 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett. A fideszes módosító javaslatban egyrészt az szerepelt, hogy a választás előtti egy évben ne lehessen időközi választásokat tartani se képviselő-testületeket feloszlatni. Időközi választás helyett a választási lista alapján adhat képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.
A törvény hatályba lépése után
a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.
Másrészt a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani. Ugyanez a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben, ahol kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehetne, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított. Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.
Az Országgyűlés által elfogadott módosítás megnehezíti az ellenzék koordinált jelöltállítását a választások előtt.
A szakképzési rendszer hatékonyabb működését, a duális képzés erősítését célozza a vonatkozó törvény módosítása, amelyet 130 igen szavazattal, 34 ellenében és 23 tartózkodó szavazat mellett fogadott el a parlament. A módosítás érinti a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat, oktatókat.
- A jelenlegi évi egy helyett két alkalommal köthető – összesen tizenkét hetes időtartamra – határozott idejű szakképzési munkaszerződés, így több tanuló és gazdálkodó kapcsolódhat be abba.
- A jövőben például az őstermelők is duális képzőhelynek minősíthetők. Emellett szakképzési munkaszerződés köthető az egészségügyi szolgálati jogviszony és a közalkalmazotti jogviszony mellett is. Ezáltal az egészségügyi és szociális intézmények saját dolgozóikat is taníthatják.
- Ezután a szakképzésben is önállóan szabályozható lesz a tanítási év rendje, megteremtve ezzel a duális képzés miatt szükséges rugalmasságot.
- A szakképző intézmények a szakmai programjuk összeállításában is nagyobb szabadságot kapnak.
- Bővül a vizsgaszervezésre jogosultak köre, és bevezették a felnőttképzésbe a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanulmányokat.
Igazságügyi tárgyú törvényeket (egy csomagban több mint 30-at) is módosított az Országgyűlés 135 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett.
A szabadságvesztés végrehajtását megváltoztató törvény egy új, átláthatóbb fogvatartotti besorolási rendszert alakít ki a mostani helyett. Egy ötfokozatú kategóriarendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének. Az indoklás szerint az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategóriarendszer lehetővé teszi a büntetés-végrehajtás személyi állományának hatékony, a fogvatartás biztonságának fenntartásához rugalmasan igazodó beosztását, és
segíti a férőhelyek optimalizált kihasználását.
Létrehoznak egy kreditrendszert, amely figyelembe veszi az elítélt magatartását, együttműködési készségét és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítményt; a megszerzett, illetve a levont kreditpontok alapján sorolják előre- vagy vissza az elítéltet. Az elítéltek kategóriába sorolásának leglényegesebb motivációs eleme az egyes kapcsolattartási formák esetén elérhető kedvezmények. Az előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama egyre növekszik.
A törvény emellett tartalmaz rendelkezéseket a közjegyzőkről, az igazságügyi szakértőkről, az áldozatsegítésről, továbbá több polgári jogi, szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást is magába foglal. Korrekciókat végez el a hagyatéki eljárásról, a közjegyzői nem peres eljárásokról, illetve a fizetési meghagyásról szóló törvénynél is.
A szövetkezetek működésének rugalmasabbá tételét és az adminisztratív terhük csökkentését célozza a szövetkezeti törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal, 30 ellenvoks és 16 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. Hétről háromra csökken a szövetkezet alapításához szükséges létszám, ám a természetes személyeknek továbbra is többségben kell lenniük. A változtatás az Országos Szövetkezeti Tanács kérésére pontosítja a másodlagos szövetkezet fogalmát: ez az a szövetkezet, amelynek kizárólag szövetkezetek a tagjai.
Az Országgyűlés az előterjesztő kezdeményezésére elhalasztotta a gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyi törvényeket módosításának zárószavazását.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
